„Kategória:Ariocarpus” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A nemzetségnév az ógörög ''Aria'' szóból származik, amely a paratölgy (''Quercus ilex'' csoport) régi neve volt, valamint a ''-carpos'' (= termés) utótagból áll. | A '''nemzetségnév''' az ógörög ''Aria'' szóból származik, amely a paratölgy (''Quercus ilex'' csoport) régi neve volt, valamint a ''-carpos'' (= termés) utótagból áll. | ||
A név a termések megnyúlt alakjára utal. Gyakran tévesen a berkenyével (rowan tree) hozzák összefüggésbe, ez azonban helytelen. | A név a termések megnyúlt alakjára utal. Gyakran tévesen a berkenyével (rowan tree) hozzák összefüggésbe, ez azonban helytelen. | ||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
Az ''Ariocarpus'' nemzetség fajai magányosan növő, rendkívül lassú fejlődésű, geofita kaktuszok. A növények többnyire alig emelkednek a talajszint fölé, testük lapított gömb, nyomott vagy csaknem teljesen sík alakú, 2,5–15 cm magas és rendszerint 5–20(–25) cm átmérőjű. | Az ''Ariocarpus'' nemzetség fajai magányosan növő, rendkívül lassú fejlődésű, geofita kaktuszok. A növények többnyire alig emelkednek a talajszint fölé, testük lapított gömb, nyomott vagy csaknem teljesen sík alakú, 2,5–15 cm magas és rendszerint 5–20(–25) cm átmérőjű. | ||
A szár vastag, kemény bőrszövettel borított, bordák hiányoznak. A testet jellegzetes, spirálisan elrendezett, húsos, megnyúlt, gyakran deltoid vagy tompa háromszög alakú szemölcsök alkotják. Tövisek hiányoznak, vagy csak fiatal korban jelennek meg átmenetileg. | A '''szár''' vastag, kemény bőrszövettel borított, bordák hiányoznak. A testet jellegzetes, spirálisan elrendezett, húsos, megnyúlt, gyakran deltoid vagy tompa háromszög alakú szemölcsök alkotják. '''Tövisek''' hiányoznak, vagy csak fiatal korban jelennek meg átmenetileg. | ||
Az areolák a szemölcsök csúcsa közelében helyezkednek el, erősen gyapjas vagy filces állományúak. Egyes fajok szemölcsein hosszanti, mély barázda (areoláris árok) található, amely a virágok megjelenésével áll kapcsolatban. | Az '''areolák''' a szemölcsök csúcsa közelében helyezkednek el, erősen gyapjas vagy filces állományúak. Egyes fajok szemölcsein hosszanti, mély barázda (areoláris árok) található, amely a virágok megjelenésével áll kapcsolatban. | ||
Gyökerük erősen megvastagodott, répaszerű főgyökér, kevés finom felszívó gyökérrel, amely lehetővé teszi a hosszú, szélsőségesen száraz időszakok túlélését. | '''Gyökerük''' erősen megvastagodott, répaszerű főgyökér, kevés finom felszívó gyökérrel, amely lehetővé teszi a hosszú, szélsőségesen száraz időszakok túlélését. | ||
Virágai nappali nyílásúak, önmeddők, rövid tölcsér alakúak, fehér, halványsárga, rózsaszín, bíborvörös vagy magenta színűek. A virágok több napon át nyílnak, és a növény csúcsi részén, a fiatal szemölcsök hónaljában vagy a gyapjas barázdákban jelennek meg. A megporzást rovarok végzik. | '''Virágai''' nappali nyílásúak, önmeddők, rövid tölcsér alakúak, fehér, halványsárga, rózsaszín, bíborvörös vagy magenta színűek. A virágok több napon át nyílnak, és a növény csúcsi részén, a fiatal szemölcsök hónaljában vagy a gyapjas barázdákban jelennek meg. A megporzást rovarok végzik. | ||
A termés megnyúlt tojásdad alakú, a gyapjas szövetben rejtve fejlődik, éréskor felszínre kerül. A magok feketék, tompán fénylők, gumós felszínűek, körte alakúak, méretük kb. 0,8–2 × 1,5 mm. | A '''termés''' megnyúlt tojásdad alakú, a gyapjas szövetben rejtve fejlődik, éréskor felszínre kerül. A magok feketék, tompán fénylők, gumós felszínűek, körte alakúak, méretük kb. 0,8–2 × 1,5 mm. | ||
<span id="élőhely"></span> | <span id="élőhely"></span> | ||
=== Élőhely === | === Élőhely === | ||
Az ''Ariocarpus'' nemzetség rendkívül szórványos előfordulású, elsősorban a Chihuahuai-sivatag területén él. A növények többnyire alacsony növényzetű, száraz élőhelyekhez alkalmazkodtak, gyakran teljesen vagy részben a talajba süllyedve. | Az ''Ariocarpus'' nemzetség rendkívül szórványos előfordulású, elsősorban a '''Chihuahuai-sivatag''' területén él. A növények többnyire alacsony növényzetű, száraz élőhelyekhez alkalmazkodtak, gyakran teljesen vagy részben a talajba süllyedve. | ||
Előfordulnak teljes napsütésben vagy bokrok árnyékában, sziklák repedéseiben, mészkőhátakon, teraszokon, palás, homokos, agyagos, kavicsos vagy hordalékos talajokon, jellemzően pH 7–8 tartományban. | '''Előfordulnak''' teljes napsütésben vagy bokrok árnyékában, sziklák repedéseiben, mészkőhátakon, teraszokon, palás, homokos, agyagos, kavicsos vagy hordalékos talajokon, jellemzően pH 7–8 tartományban. | ||
A nemzetség rendkívül mimetikus: tövisek hiányában, kemény felszínével és szürkészöld–barnás színeivel szinte teljesen beleolvad környezetébe. | A nemzetség rendkívül '''mimetikus''': tövisek hiányában, kemény felszínével és szürkészöld–barnás színeivel szinte teljesen beleolvad környezetébe. | ||
<span id="elterjedés"></span> | <span id="elterjedés"></span> | ||
=== Elterjedés === | === Elterjedés === | ||
Mexikó (Chihuahua, Coahuila, Durango, Nuevo León, Querétaro, San Luis Potosí, Tamaulipas, Zacatecas), | '''Mexikó''' (Chihuahua, Coahuila, Durango, Nuevo León, Querétaro, San Luis Potosí, Tamaulipas, Zacatecas), | ||
USA (Texas). | '''USA''' (Texas). | ||
<span id="rendszertan-taxonok"></span> | <span id="rendszertan-taxonok"></span> | ||
| 63. sor: | 63. sor: | ||
=== Megjegyzések === | === Megjegyzések === | ||
A nemzetséget korábban több részre osztották a virágok elhelyezkedése alapján (Alwin Berger), azonban a modern morfológiai és molekuláris vizsgálatok alapján az ''Ariocarpus'' ma egységes nemzetségként kezelt. | A nemzetséget korábban több részre osztották a virágok elhelyezkedése alapján ('''Alwin Berger'''), azonban a modern morfológiai és molekuláris vizsgálatok alapján az ''Ariocarpus'' ma egységes nemzetségként kezelt. | ||
Külső megjelenésük miatt gyakran „élő sziklaként” vagy sziklakaktuszként emlegetik őket. | Külső megjelenésük miatt gyakran „élő sziklaként” vagy sziklakaktuszként emlegetik őket. | ||
A lap jelenlegi, 2025. december 9., 19:43-kori változata
Tudományos név
Ariocarpus Scheidweiler 1838
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév az ógörög Aria szóból származik, amely a paratölgy (Quercus ilex csoport) régi neve volt, valamint a -carpos (= termés) utótagból áll. A név a termések megnyúlt alakjára utal. Gyakran tévesen a berkenyével (rowan tree) hozzák összefüggésbe, ez azonban helytelen.
Szinonimák
- Anhalonium Lemaire
- Neogomesia M. Castañeda
- Roseocactus A. Berger
Leírás
Az Ariocarpus nemzetség fajai magányosan növő, rendkívül lassú fejlődésű, geofita kaktuszok. A növények többnyire alig emelkednek a talajszint fölé, testük lapított gömb, nyomott vagy csaknem teljesen sík alakú, 2,5–15 cm magas és rendszerint 5–20(–25) cm átmérőjű.
A szár vastag, kemény bőrszövettel borított, bordák hiányoznak. A testet jellegzetes, spirálisan elrendezett, húsos, megnyúlt, gyakran deltoid vagy tompa háromszög alakú szemölcsök alkotják. Tövisek hiányoznak, vagy csak fiatal korban jelennek meg átmenetileg.
Az areolák a szemölcsök csúcsa közelében helyezkednek el, erősen gyapjas vagy filces állományúak. Egyes fajok szemölcsein hosszanti, mély barázda (areoláris árok) található, amely a virágok megjelenésével áll kapcsolatban.
Gyökerük erősen megvastagodott, répaszerű főgyökér, kevés finom felszívó gyökérrel, amely lehetővé teszi a hosszú, szélsőségesen száraz időszakok túlélését.
Virágai nappali nyílásúak, önmeddők, rövid tölcsér alakúak, fehér, halványsárga, rózsaszín, bíborvörös vagy magenta színűek. A virágok több napon át nyílnak, és a növény csúcsi részén, a fiatal szemölcsök hónaljában vagy a gyapjas barázdákban jelennek meg. A megporzást rovarok végzik.
A termés megnyúlt tojásdad alakú, a gyapjas szövetben rejtve fejlődik, éréskor felszínre kerül. A magok feketék, tompán fénylők, gumós felszínűek, körte alakúak, méretük kb. 0,8–2 × 1,5 mm.
Élőhely
Az Ariocarpus nemzetség rendkívül szórványos előfordulású, elsősorban a Chihuahuai-sivatag területén él. A növények többnyire alacsony növényzetű, száraz élőhelyekhez alkalmazkodtak, gyakran teljesen vagy részben a talajba süllyedve.
Előfordulnak teljes napsütésben vagy bokrok árnyékában, sziklák repedéseiben, mészkőhátakon, teraszokon, palás, homokos, agyagos, kavicsos vagy hordalékos talajokon, jellemzően pH 7–8 tartományban. A nemzetség rendkívül mimetikus: tövisek hiányában, kemény felszínével és szürkészöld–barnás színeivel szinte teljesen beleolvad környezetébe.
Elterjedés
Mexikó (Chihuahua, Coahuila, Durango, Nuevo León, Querétaro, San Luis Potosí, Tamaulipas, Zacatecas), USA (Texas).
Rendszertan, elfogadott taxonok
A modern rendszertani adatbázisok (POWO; Caryophyllales.org) szerint az Ariocarpus nemzetségbe jelenleg:
- 7 elfogadott faj
- 1 elfogadott alfaj
tartozik.
Megjegyzések
A nemzetséget korábban több részre osztották a virágok elhelyezkedése alapján (Alwin Berger), azonban a modern morfológiai és molekuláris vizsgálatok alapján az Ariocarpus ma egységes nemzetségként kezelt. Külső megjelenésük miatt gyakran „élő sziklaként” vagy sziklakaktuszként emlegetik őket.
Szerzők és forrás
A(z) „Ariocarpus” kategóriába tartozó lapok
A következő 5 lap található a kategóriában, összesen 5 lapból.