Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Pseudorhipsalis” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
(4 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
<span id="tudományos-név"></span>
{{Speciesbox|taxon= Pseudorhipsalis}}
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==


''Pseudorhipsalis'' Britton & Rose, Cactaceae 4: 213. 1923. Sec. Korotkova & al. (2017)
* '''''Pseudorhipsalis''''' (Britton &amp; Rose) Britton &amp; Rose, 1923


'''A tudományos név státusza:''' érvényes
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A Pseudorhipsalis két görög eredetű részből áll:
A nemzetségnév a görög ''pseudes'' (ψευδής) szóból származik, amely „hamis”-at vagy „ál”-at jelent, valamint a ''Rhipsalis'' nemzetségnévből. Az elnevezés arra utal, hogy a növény külleme (vékony, csüngő hajtásai) rendkívül hasonlít a [[:Kategória:Rhipsalis|''Rhipsalis'']] nemzetség tagjaihoz, azonban virágszerkezete és a magház felépítése alapján a [[:Kategória:Hylocereeae|Hylocereeae]] nemzetségcsoportba tartozik. A nevet eredetileg '''Nathaniel Lord Britton''' és '''Joseph Nelson Rose''' alkották meg.
 
* ''Pseudo''(Pszeudo-) a görög ψϵυδoˊς (pseudós), ami azt jelenti, hogy "hamis, téves, nem igazi". Jelentés a botanikában: Gyakran használják olyan nemzetségeknél, amelyek hasonlítanak egy másikra, de nem tartoznak hozzá.
* ''Rhipsalis'': egy másik kaktusz nemzetség neve. A ''Rhipsalis'' eredete: ez a név a görög ρiˊψ (rhips) szóból származik, ami "fonott vessző, kosárfonás" vagy "vesszőkosár" jelentéssel bír. Ez valószínűleg a nemzetségbe tartozó fajok vékony, hajlékony, vesszőszerű hajtásaira utal.


<span id="típuspéldány"></span>
=== Típus ===


=== Típuspéldány ===
* ''Pseudorhipsalis alata'' (Swartz) Britton &amp; Rose; Gyűjtő: Olof Swartz, hely: Jamaica, típuspéldány: S (Stockholm).
* '''Első leírása:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose írták le először szekcióként a ''Rhipsalis'' nemzetségen belül, majd 1823-ban emelték nemzetségi rangra a ''The Cactaceae'' című művükben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1923.


''Pseudorhipsalis alata'' (Sw.) Britton & Rose
{{Típusfaj|Pseudorhipsalis alata|limit=2}}
 
{{Kaktusz szinonimák}}
== Szinonima ==
* ''Wittia''
* ''Wittiocactus''
* ''Disisorhipsalis''
 
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===


<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
==== Hajtás, szár ====
 
Bokros vagy cserjeszerű, többnyire epifita, ritkábban litofita növények.
A hajtások fiatalon hengeresek, később ellaposodnak (phyllocladium), szélük lehet csipkézett vagy sima.
A fiatal areolák szőrözöttek (ciliate), az érett areolák csupaszok.
Tövisek nincsenek.
 
<span id="szemölcsök"></span>
<span id="areolák"></span>
 
==== Areolák ====
 
Fiatalon szőrözöttek, éretten csupaszok.
 
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====


A nemzetség tövistelen.
A [[:Kategória:Pseudorhipsalis|''Pseudorhipsalis'']] nemzetség tagjai '''epifiton''' vagy ritkábban '''litofiton''' életmódú, gazdagon elágazó, csüngő kaktuszok. A '''hajtás''' tagolt, a '''szár''' kezdetben hengeres lehet, de hamarosan ellaposodik és levélszerűvé válik (''phyllocladium''). A szárak vékonyak, bőrszerűek, széleik hullámosak vagy enyhén fogazottak. A '''gyökérzet''' bojtos, a növény gyakran fejleszt léggyökereket. Az '''areolák''' kicsik, a '''szár''' élein, a bevágásokban helyezkednek el. '''Tövisek''' általában nincsenek a kifejlett növényen, vagy csak nagyon apró, sörteszerű képletek formájában jelennek meg a fiatal hajtásokon.


<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===


<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====


* A virágok nappaliak, kicsik, magányosan jelennek meg az areolák tövén.
A '''virág''' viszonylag kicsi, sugaras szimmetriájú, tölcsér vagy harang alakú, nappal nyílik. Színe többnyire fehér, krémszínű vagy enyhén sárgás, néha vöröses árnyalattal.
* Formájuk röviden tölcséres vagy laposan kiterülő, rövid virágcsővel.
 
* Színük: fehér, sárgásfehér, zöldes, rózsaszínes, ritkábban kékes (''P. amazonica'').
* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' körökben rendeződik; a '''külső lepellevél''' rövidebb, a '''belső lepellevél''' szélesebb és sziromszerű ('''párta'''). A virágcső rövid.
* Feltételezett beporzók: méhek, és ''P. amazonica'' esetében kolibrik, bár virága éjjel nyílik.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' fehérek, a '''portokok''' kicsik. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vékony, a '''bibe''' rövid ágakra oszlik.


<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====


A termések '''bogyószerűek''', '''gömbölyűek''' vagy '''tojásdadok''', '''kopaszok'''.
A '''termés''' kicsi, gömbölyded vagy tojásdad bogyó, amely éretten áttetsző fehér, rózsaszínes vagy vöröses lehet.
Érett színük: '''fehéres''', '''rózsaszín''', '''halvány magenta''', gyakran '''bíbor árnyalattal'''.


* '''Mag:''' A magok '''körte alakúak''', enyhén '''pontozottak''' vagy '''szemölcsösek''', '''feketék''' vagy '''sötétbarnák'''.
* '''Magja:''' Apró, fekete vagy sötétbarna, ovális alakú.


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==


== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség őshonos '''Mexikó''' déli részén, '''Közép-Amerika''' országaiban ('''Guatemala''', '''Belize''', '''Honduras''', '''Nicaragua''', '''Costa Rica''', '''Panama'''), a '''Karib-szigetek''' területén (különösen '''Jamaica''') és '''Dél-Amerika''' északnyugati vidékein ('''Kolumbia''', '''Ecuador''', '''Peru''').
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nedves trópusi esőerdőkben és köderdőkben élnek, jellemzően nagy tengerszint feletti magasságokban. '''Epifiton''' módon a fák ágain függenek, kihasználva a magas páratartalmat.
 
== Kultúrában tartás ==


'''''Földrajzi elterjedés:''''' A nemzetség rendkívül elterjedt '''Közép- és Dél-Amerika trópusi területein''', valamint a '''Karib-térség''' egyes részein.
A [[:Kategória:Pseudorhipsalis|''Pseudorhipsalis'']] fajok (például a ''[[Pseudorhipsalis amazonica]]'') kedvelik a félárnyékos helyet és a folyamatosan mérsékelten nedves közeget. Mivel '''epifiton''' növények, laza, jó vízáteresztő, tőzeges vagy kérget tartalmazó talajt igényelnek. Fagyérzékenyek, télen is minimum 12-15 °C-on kell tartani őket, magas páratartalom mellett.


* '''Országok:''' Belize, Bolívia, Brazília (Acre, Roraima), Kolumbia (Antioquia, Bolivar, Choco, Cordoba, Cundinamarca, Magdalena, Quindio, Santander), Costa Rica (Alajuela, Cartago, Guanacaste, Heredia, Limón, Puntarenas, San José), El Salvador, Ecuador, Guatemala (Alta Verapaz, Petén), Haiti, Honduras, Jamaica, Mexikó (Chiapas, Jalisco, Nayarit, Tabasco), Nicaragua, Panama (Coclé, Colón, Darién, Panamá), Peru (Amazonas, Huánuco, Loreto, Madre de Dios, San Martin, Ucayali), Dominikai Köztársaság, Venezuela (Apure, Aragua, Carabobo, Miranda, Zulia).
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


'''''Élőhely:''''' Többnyire '''epifiták''': fákon nőnek '''száraz lombhullató erdőkben''', '''esőerdőkben''', '''vulkáni területeken''', a '''tengerszinttől 1500 m'''-ig.
Külsőre megtévesztően hasonlítanak a [[:Kategória:Rhipsalis|''Rhipsalis'']] nemzetségre, de virágaik szerkezete bonyolultabb, és a virágcső jelenléte megkülönbözteti őket. A [[:Kategória:Disocactus|''Disocactus'']] nemzetségtől kisebb virágaik és bogyótermésük karaktere választja el őket. A korábban ide sorolt ''P. ramulosa'' ma már a [[:Kategória:Kimnachia|''Kimnachia'']] nemzetségbe tartozik.


<span id="egyéb"></span>
== Szukkulens taxonok ==


== Egyéb ==
A nemzetség minden tagja szukkulens, szár-szukkulenciával rendelkeznek. Ide tartozik többek között a [[Pseudorhipsalis alata]], a ''[[Pseudorhipsalis amazonica]]'' és a ''[[Pseudorhipsalis himantoclada]]''.


A nemzetközi taxonómiai lista, és POWO alapján jelenleg 5 elfogadott faj szerepel a ''Pseudorhipsalis'' nemzetségben.
== Taxonómia és filogenetika ==


* ''Pseudorhipsalis acuminata'' Cufod.
Az APG 4 rendszer szerint a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család, [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád és [[:Kategória:Hylocereeae|Hylocereeae]] tribus tagja. A legújabb molekuláris vizsgálatok (például Korotkova et al. 2017) alapján a nemzetséget szűkebben értelmezik, és a korábban ide sorolt egyes fajokat más nemzetségekbe (pl. [[:Kategória:Kimnachia|''Kimnachia'']]) helyezték át.
* ''Pseudorhipsalis alata'' (Sw.) Britton & Rose
* ''Pseudorhipsalis amazonica'' (K.Schum.) Ralf Bauer
* ''Pseudorhipsalis himantoclada'' (Rol.-Goss.) Britton & Rose
* ''Pseudorhipsalis lankesteri'' (Kimnach) Barthlott


<span id="szerzők-és-forrás"></span>
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Pseudorhipsalis}}


== Szerzők és forrás ==
== Forrás ==


* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/pseudorhipsalis/
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.worldfloraonline.org/
* [https://www.google.com/search?q=https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/Pseudorhipsalis/ https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/Pseudorhipsalis/]
* https://en.wikipedia.org/wiki/Pseudorhipsalis


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Hylocereinae]]

A lap jelenlegi, 2026. január 24., 21:14-kori változata

Pseudorhipsalis
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Phyllocacteae
Alnemzetség-
csoport
Hylocereinae
Nemzetség Pseudorhipsalis

Tudományos név

  • Pseudorhipsalis (Britton & Rose) Britton & Rose, 1923

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög pseudes (ψευδής) szóból származik, amely „hamis”-at vagy „ál”-at jelent, valamint a Rhipsalis nemzetségnévből. Az elnevezés arra utal, hogy a növény külleme (vékony, csüngő hajtásai) rendkívül hasonlít a Rhipsalis nemzetség tagjaihoz, azonban virágszerkezete és a magház felépítése alapján a Hylocereeae nemzetségcsoportba tartozik. A nevet eredetileg Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose alkották meg.

Típus

  • Pseudorhipsalis alata (Swartz) Britton & Rose; Gyűjtő: Olof Swartz, hely: Jamaica, típuspéldány: S (Stockholm).
  • Első leírása: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose írták le először szekcióként a Rhipsalis nemzetségen belül, majd 1823-ban emelték nemzetségi rangra a The Cactaceae című művükben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1923.
Pseudorhipsalis alata képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Pseudorhipsalis szinonimái

  • = Wittia
  • = Wittiocactus
  • = Disisorhipsalis


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A Pseudorhipsalis nemzetség tagjai epifiton vagy ritkábban litofiton életmódú, gazdagon elágazó, csüngő kaktuszok. A hajtás tagolt, a szár kezdetben hengeres lehet, de hamarosan ellaposodik és levélszerűvé válik (phyllocladium). A szárak vékonyak, bőrszerűek, széleik hullámosak vagy enyhén fogazottak. A gyökérzet bojtos, a növény gyakran fejleszt léggyökereket. Az areolák kicsik, a szár élein, a bevágásokban helyezkednek el. Tövisek általában nincsenek a kifejlett növényen, vagy csak nagyon apró, sörteszerű képletek formájában jelennek meg a fiatal hajtásokon.

Generatív test

Virág

A virág viszonylag kicsi, sugaras szimmetriájú, tölcsér vagy harang alakú, nappal nyílik. Színe többnyire fehér, krémszínű vagy enyhén sárgás, néha vöröses árnyalattal.

  • Takarólevelek: A lepellevél körökben rendeződik; a külső lepellevél rövidebb, a belső lepellevél szélesebb és sziromszerű (párta). A virágcső rövid.
  • Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok kicsik. A termő alsó állású, a bibeszál vékony, a bibe rövid ágakra oszlik.

Termés

A termés kicsi, gömbölyded vagy tojásdad bogyó, amely éretten áttetsző fehér, rózsaszínes vagy vöröses lehet.

  • Magja: Apró, fekete vagy sötétbarna, ovális alakú.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség őshonos Mexikó déli részén, Közép-Amerika országaiban (Guatemala, Belize, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama), a Karib-szigetek területén (különösen Jamaica) és Dél-Amerika északnyugati vidékein (Kolumbia, Ecuador, Peru).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nedves trópusi esőerdőkben és köderdőkben élnek, jellemzően nagy tengerszint feletti magasságokban. Epifiton módon a fák ágain függenek, kihasználva a magas páratartalmat.

Kultúrában tartás

A Pseudorhipsalis fajok (például a Pseudorhipsalis amazonica) kedvelik a félárnyékos helyet és a folyamatosan mérsékelten nedves közeget. Mivel epifiton növények, laza, jó vízáteresztő, tőzeges vagy kérget tartalmazó talajt igényelnek. Fagyérzékenyek, télen is minimum 12-15 °C-on kell tartani őket, magas páratartalom mellett.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Külsőre megtévesztően hasonlítanak a Rhipsalis nemzetségre, de virágaik szerkezete bonyolultabb, és a virágcső jelenléte megkülönbözteti őket. A Disocactus nemzetségtől kisebb virágaik és bogyótermésük karaktere választja el őket. A korábban ide sorolt P. ramulosa ma már a Kimnachia nemzetségbe tartozik.

Szukkulens taxonok

A nemzetség minden tagja szukkulens, szár-szukkulenciával rendelkeznek. Ide tartozik többek között a Pseudorhipsalis alata, a Pseudorhipsalis amazonica és a Pseudorhipsalis himantoclada.

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 rendszer szerint a Cactaceae család, Cactoideae alcsalád és Hylocereeae tribus tagja. A legújabb molekuláris vizsgálatok (például Korotkova et al. 2017) alapján a nemzetséget szűkebben értelmezik, és a korábban ide sorolt egyes fajokat más nemzetségekbe (pl. Kimnachia) helyezték át.

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Pseudorhipsalis
2 Pseudorhipsalis acuminata
  • Rhipsalis acuminataDisocactus acuminatus
  • = Disocactus horichiiPseudorhipsalis horichii
3 Pseudorhipsalis alata
  • Cactus alatusEpiphyllum alatumCereus alatusRhipsalis alataHariota alataDisocactus alatus
  • = Cereus alatus var. crassior
  • = Rhipsalis swartzianaHariota swartziana
  • = Rhipsalis harrisiiPseudorhipsalis harrisii
  • Cactus dentatus
4 Pseudorhipsalis amazonica
  • Wittia amazonicaDisocactus amazonicusWittiocactus amazonicus
5 Pseudorhipsalis amazonica subsp. amazonica
6 Pseudorhipsalis amazonica subsp. chocoensis
  • Wittiocactus panamensis subsp. chocoensis
7 Pseudorhipsalis amazonica subsp. panamensis
  • Wittia panamensisWittiocactus panamensis
8 Pseudorhipsalis himantoclada
  • Rhipsalis himantocladaWittia himantocladaDisocactus himantocladus
  • = Wittia costaricensis
9 Pseudorhipsalis lankesteri
  • Disocactus lankesteri

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.



Forrás

A(z) „Pseudorhipsalis” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.