„Kategória:Caryophyllales” változatai közötti eltérés

Caryophyllales
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales

A lap jelenlegi, 2026. március 22., 10:40-kori változata

Tudományos név

Caryophyllales (Jussieu ex Berchtold & J. Presl) 1820
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A rend elnevezése a típusnemzetség, a Dianthus (szegfű) korábbi nevéről, a Caryophyllus-ról kapta a nevét. A kifejezés a görög karyon (dió, mag) és phyllon (levél) szavakból származik, ami eredetileg az illatos szegfűszeg (Syzygium aromaticum) bimbóira utalt, mivel azok hasonlítanak a kis diókhoz. A nevet később Linné a szegfűfélékre alkalmazta az illat hasonlósága miatt.

Típus

Caryophyllaceae Jussieu
Első leírása: Friedrich von Berchtold és Jan Svatopluk Presl írta le érvényesen 1820-ban az O přirozenosti rostlin című munkájukban.

Caryophyllaceae képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Centrospermae Eichler
Dianthales Bromhead
Chenopodiales Lindley
Polygonales Dumortier
Plumbaginales Lindley
Amaranthales Dumortier
Cactales Dumortier

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A rend tagjai rendkívül változatosak: az apró lágyszárúaktól a cserjéken át a hatalmas fákig és szukkulensekig minden forma megtalálható. Jellemző rájuk a sieve-tube plastids (rostacső-plasztiszok) sajátos típusa, amelyben a fehérjék gyűrű alakban helyezkednek el. Számos családban (például Chenopodiaceae, Amaranthaceae) megfigyelhető az anomális vastagodás a szárban. A levelek többnyire egyszerűek, ép szélűek, gyakran húsosak vagy szukkulensek. A gyökérzet gyakran karógyökér, amely esetenként raktározó szervvé módosul.

Generatív test

Virág

A virágok szerkezete a rendkívül egyszerűtől a bonyolultig terjed. Alapvetően ötkörösek, de gyakori a redukció. A virágtakaró lehet egynemű (perigonium) vagy elkülönülhet csészére és pártára. A porzók száma gyakran megegyezik a lepellevéllel vagy annak kétszerese. A magház felső vagy alsó állású, gyakran központi vagy bazális magvú (placentatio centralis vagy basalis).

Termés

Leggyakrabban toktermés, de előfordul szemtermés, makkocska vagy bogyó is.

Magja: A magvakban a táplálószövet nem endospermium, hanem többnyire perispermium. Az embrió gyakran görbült, patkó alakú, körülöleli a perispermiumot.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A rend képviselői az egész világon, minden kontinensen megtalálhatóak, az Antarktisz kivételével (bár ott is jelen van a Colobanthus quitensis). Különösen diverzek az arid és szemiarid területeken, mint Ausztrália, Afrika déli része, Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részei, valamint Közép-Ázsia.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül tág tűrésű csoport. Megtalálhatóak a trópusi esőerdőkben, a magashegységi tundrákon, de leginkább a sivatagi, félsivatagi és szikes környezethez alkalmazkodtak. Számos fajuk halofita (sótűrő) vagy xerofita (szárazságtűrő).

Szukkulens taxonok

A Caryophyllales renden belül találhatók a növényvilág legjelentősebb szukkulens csoportjai. A Cactaceae (kaktuszfélék) családja szinte teljes egészében szukkulens, ahol a törzs veszi át a fotoszintézis szerepét, a levelek pedig tövisekké módosultak. Az Aizoaceae (kristályvirágfélék) családjára a levélszukkulencia jellemző (például Lithops). További jelentős szukkulens taxonok találhatók a Portulacaceae, Didiereaceae és Talinaceae családokban. Ezek a növények speciális CAM-típusú fotoszintézist folytatnak a vízveszteség minimalizálása érdekében.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Caryophyllales a valódi kétszikűek (Eudicots) Core Eudicots kládjába tartozik. A rend monofiletikus csoport. Két fő alrendre osztható: Caryophyllineae (korábban “Centrospermae”) és Polygonineae. Meghatározó kémiai jellemzőjük a betalain pigmentek jelenléte, amelyek a legtöbb családban helyettesítik az antociánokat (kivéve a Caryophyllaceae és Molluginaceae családokat).

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 3 alkategóriával rendelkezik (összesen 3 alkategóriája van).

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-<pre>
+{{Taxonbox
-└─ Angiospermae
+| accepted   = Caryophyllales (Jussieu ex Berchtold &amp; J. Presl) 1820
-   ├─ N
+}}
-   │  ├─ Amborellales
+=== A név eredete, etimológia ===
-   │  └─ N
-   │     ├─ Nymphaeales
-   │     └─ Austrobaileyales
-   └─ N
-      ├─ N
-      │  ├─ Magnoliids
-      │  │  ├─ N
-      │  │  │  ├─ Canellales
-      │  │  │  └─ Piperales
-      │  │  └─ N
-      │  │     ├─ Laurales
-      │  │     └─ Magnoliales
-      │  └─ N
-      │     ├─ Chloranthales
-      │     └─ Ceratophyllales
-      └─ N
-         ├─ Monocots
-         │  ├─ N
-         │  │  ├─ Acorales
-         │  │  └─ Alismatales
-         │  └─ N
-         │     ├─ N
-         │     │  ├─ Petrosaviales
-         │     │  └─ Dioscoreales
-         │     └─ N
-         │        ├─ N
-         │        │  ├─ Pandanales
-         │        │  └─ Liliales
-         │        └─ N
-         │           ├─ N
-         │           │  ├─ Asparagales
-         │           │  └─ Arecales
-         │           └─ N
-         │              ├─ Commelinales
-         │              └─ Poales
-         └─ Eudicots
-            ├─ N
-            │  ├─ Ranunculales
-            │  └─ Proteales
-            └─ N
-               ├─ N
-               │  ├─ Trochodendrales
-               │  └─ Buxales
-               └─ Core eudicots
-                  ├─ N
-                  │  ├─ Gunnerales
-                  │  └─ N
-                  │     ├─ Dilleniales
-                  │     └─ Caryophyllales
-                  └─ N
-                     ├─ Rosids
-                     │  ├─ N
-                     │  │  ├─ Vitales
-                     │  │  └─ N
-                     │  │     ├─ Saxifragales
-                     │  │     └─ Rosales
-                     │  └─ N
-                     │     ├─ N
-                     │     │  ├─ Fabales
-                     │     │  └─ Fagales
-                     │     └─ N
-                     │        ├─ N
-                     │        │  ├─ Cucurbitales
-                     │        │  └─ Malpighiales
-                     │        └─ N
-                     │           ├─ Oxalidales
-                     │           └─ Celastrales
-                     └─ Asterids
-                        ├─ N
-                        │  ├─ Cornales
-                        │  └─ Ericales
-                        └─ N
-                           ├─ N
-                           │  ├─ Icacinales
-                           │  └─ Metteniusales
-                           └─ N
-                              ├─ N
-                              │  ├─ Garryales
-                              │  └─ Solanales
-                              └─ N
-                                 ├─ N
-                                 │  ├─ Gentianales
-                                 │  └─ Lamiales
-                                 └─ N
-                                    ├─ Boraginales
-                                    └─ Asterales
-</pre>
+* A rend elnevezése a típusnemzetség, a ''Dianthus'' (szegfű) korábbi nevéről, a ''Caryophyllus''-ról kapta a nevét. A kifejezés a görög ''karyon'' (dió, mag) és ''phyllon'' (levél) szavakból származik, ami eredetileg az illatos szegfűszeg (''Syzygium aromaticum'') bimbóira utalt, mivel azok hasonlítanak a kis diókhoz. A nevet később '''Linné''' a szegfűfélékre alkalmazta az illat hasonlósága miatt.
-Angiospermae
-├─ N
+=== Típus ===
-│  ├─ Amborellales
-│  └─ N
+* ''Caryophyllaceae'' Jussieu
-│     ├─ Nymphaeales
+* '''Első leírása:''' Friedrich von Berchtold és Jan Svatopluk Presl írta le érvényesen 1820-ban az ''O přirozenosti rostlin'' című munkájukban.
-│     └─ Austrobaileyales
-└─ N
+{{Típusfaj|Caryophyllaceae}}
-   ├─ N
-   │  ├─ Magnoliids
+=== Szinonimák ===
-   │  │  ├─ N
-   │  │  │  ├─ Canellales
+* '''Centrospermae''' Eichler
-   │  │  │  └─ Piperales
+* '''Dianthales''' Bromhead
-   │  │  └─ N
+* '''Chenopodiales''' Lindley
-   │  │     ├─ Laurales
+* '''Polygonales''' Dumortier
-   │  │     └─ Magnoliales
+* '''Plumbaginales''' Lindley
-   │  └─ N
+* '''Amaranthales''' Dumortier
-   │     ├─ Chloranthales
+* '''Cactales''' Dumortier
-   │     └─ Ceratophyllales
-   └─ N
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-      ├─ Monocots
-      │  ├─ N
+=== Vegetatív test ===
-      │  │  ├─ Acorales
-      │  │  └─ Alismatales
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-      │  └─ N
-      │     ├─ N
+A rend tagjai rendkívül változatosak: az apró lágyszárúaktól a cserjéken át a hatalmas fákig és szukkulensekig minden forma megtalálható. Jellemző rájuk a ''sieve-tube plastids'' (rostacső-plasztiszok) sajátos típusa, amelyben a fehérjék gyűrű alakban helyezkednek el. Számos családban (például ''Chenopodiaceae'', ''Amaranthaceae'') megfigyelhető az anomális vastagodás a szárban. A levelek többnyire egyszerűek, ép szélűek, gyakran húsosak vagy szukkulensek. A gyökérzet gyakran karógyökér, amely esetenként raktározó szervvé módosul.
-      │     │  ├─ Petrosaviales
-      │     │  └─ Dioscoreales
+=== Generatív test ===
-      │     └─ N
-      │        ├─ N
+==== Virág ====
-      │        │  ├─ Pandanales
-      │        │  └─ Liliales
+A virágok szerkezete a rendkívül egyszerűtől a bonyolultig terjed. Alapvetően ötkörösek, de gyakori a redukció. A virágtakaró lehet egynemű (''perigonium'') vagy elkülönülhet csészére és pártára. A porzók száma gyakran megegyezik a lepellevéllel vagy annak kétszerese. A magház felső vagy alsó állású, gyakran központi vagy bazális magvú (''placentatio centralis'' vagy ''basalis'').
-      │        └─ N
-      │           ├─ N
+==== Termés ====
-      │           │  ├─ Asparagales
-      │           │  └─ Arecales
+Leggyakrabban toktermés, de előfordul szemtermés, makkocska vagy bogyó is.
-      │           └─ N
-      │              ├─ Commelinales
+* '''Magja:''' A magvakban a táplálószövet nem endospermium, hanem többnyire ''perispermium''. Az embrió gyakran görbült, patkó alakú, körülöleli a perispermiumot.
-      │              └─ Poales
-      └─ Eudicots
+== Elterjedés és élőhely ==
-         ├─ N
-         │  ├─ Ranunculales
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A rend képviselői az egész világon, minden kontinensen megtalálhatóak, az Antarktisz kivételével (bár ott is jelen van a ''Colobanthus quitensis''). Különösen diverzek az arid és szemiarid területeken, mint '''Ausztrália''', '''Afrika''' déli része, '''Mexikó''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati részei, valamint '''Közép-Ázsia'''.
-         │  └─ Proteales
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül tág tűrésű csoport. Megtalálhatóak a trópusi esőerdőkben, a magashegységi tundrákon, de leginkább a sivatagi, félsivatagi és szikes környezethez alkalmazkodtak. Számos fajuk halofita (sótűrő) vagy xerofita (szárazságtűrő).
-         └─ N
-            ├─ N
+== Szukkulens taxonok ==
-            │  ├─ Trochodendrales
-            │  └─ Buxales
+A [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] renden belül találhatók a növényvilág legjelentősebb szukkulens csoportjai. A [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] (kaktuszfélék) családja szinte teljes egészében szukkulens, ahol a törzs veszi át a fotoszintézis szerepét, a levelek pedig tövisekké módosultak. Az [[:Kategória:Aizoaceae|Aizoaceae]] (kristályvirágfélék) családjára a levélszukkulencia jellemző (például ''[[:Kategória:Lithops|Lithops]]''). További jelentős szukkulens taxonok találhatók a [[:Kategória:Portulacaceae|Portulacaceae]], [[:Kategória:Didiereaceae|Didiereaceae]] és [[:Kategória:Talinaceae|Talinaceae]] családokban. Ezek a növények speciális CAM-típusú fotoszintézist folytatnak a vízveszteség minimalizálása érdekében.
-            └─ Core eudicots
-               ├─ N
+== Taxonómia és filogenetika ==
-               │  ├─ Gunnerales
-               │  └─ N
+Az APG IV osztályozás szerint a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] a valódi kétszikűek ([[:Kategória:Eudicots|Eudicots]]) [[:Kategória:Core Eudicots|Core Eudicots]] kládjába tartozik. A rend monofiletikus csoport. Két fő alrendre osztható: [[:Kategória:Caryophyllineae|Caryophyllineae]] (korábban “Centrospermae”) és [[:Kategória:Polygonineae|Polygonineae]]. Meghatározó kémiai jellemzőjük a betalain pigmentek jelenléte, amelyek a legtöbb családban helyettesítik az antociánokat (kivéve a [[:Kategória:Caryophyllaceae|Caryophyllaceae]] és [[:Kategória:Molluginaceae|Molluginaceae]] családokat).
-               │     ├─ Dilleniales
-               │     └─ Caryophyllales
+== Forrás ==
-               └─ N
-                  ├─ Rosids
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
-                  │  ├─ N
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Caryophyllales
-                  │  │  ├─ Vitales
+* https://www.ipni.org/
-                  │  │  └─ N
+* https://powo.science.kew.org/
-                  │  │     ├─ Saxifragales
-                  │  │     └─ Rosales
+[[Kategória:Core Eudicots]]
-                  │  └─ N
-                  │     ├─ N
-                  │     │  ├─ Fabales
-                  │     │  └─ Fagales
-                  │     └─ N
-                  │        ├─ N
-                  │        │  ├─ Cucurbitales
-                  │        │  └─ Malpighiales
-                  │        └─ N
-                  │           ├─ Oxalidales
-                  │           └─ Celastrales
-                  └─ Asterids
-                     ├─ N
-                     │  ├─ Cornales
-                     │  └─ Ericales
-                     └─ N
-                        ├─ N
-                        │  ├─ Icacinales
-                        │  └─ Metteniusales
-                        └─ N
-                           ├─ N
-                           │  ├─ Garryales
-                           │  └─ Solanales
-                           └─ N
-                              ├─ N
-                              │  ├─ Gentianales
-                              │  └─ Lamiales
-                              └─ N
-                                 ├─ Boraginales
-                                 └─ Asterales