„Aylostera albopectinata” változatai közötti eltérés

Aylostera albopectinata
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-; csoport	Aylosterinae
Nemzetség	Aylostera
Faj	Aylostera albopectinata

A lap jelenlegi, 2026. január 11., 15:24-kori változata

Tudományos név

Aylostera albopectinata (Rausch) Rausch, 1972
- A tudományos név státusza: érvényes
Rebutia albopectinata Rausch, 1972
- A tudományos név státusza: szinonima

A név eredete, etimológia

Az Aylostera nemzetségnév etimológiája két görög szóból származtatható, melyek a növény virágának szerkezeti sajátosságaira utalnak: aulos (αὐλός): sípot, fuvolát vagy csövet jelent, míg a stereos (στερεός): erős, szilárd vagy merev jelentéssel bír.
A névválasztás Carlo Luigi Spegazzini botanikustól származik (1923), aki a nemzetségre jellemzően megnyúlt, merev falú és a magházzal szilárdan összenőtt virágcsőre utalt ezzel a kifejezéssel. Ez a morfológiai bélyeg különíti el leginkább a rokon Rebutia nemzetségtől, ahol a virágcső fala lágyabb és kevésbé "csőszerűen" merev.
A név jelentése "merev cső" vagy "szilárd fuvola", ami a botanikai leírásokban a receptaculum (vagyis a vacok/virágcső) és a bibeszál alsó szakaszának összenövésére, valamint annak tartására utal.
A korábban használt Rebutia szinonima nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.
A fajnév latin szóösszetétel, a tövisezetet jellemzi: albus = fehér, pectinatus = fésűs, fésűszerű.

Típuspéldány

Gyűjtő:
Hely: Bolívia, Chuquisaca közigazgatási terület, Sud Cinti tartomány, Culpina környéke
Időpont: 1972
Típuspéldány gyűjteményi helye: nem közölt
Első leírása: Kakteen und andere Sukkulenten 23:236 (1972)
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rausch, 1972

A(z) Aylostera albopectinata szinonimái

≡ Rebutia albopectinata, ≡ Lobivia albopectinata, − Lobivia albipectinata
= Rebutia schatzliana, ≡ Aylostera schatzliana

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Élőhelyén magányos, kultúrában gyakran csoportképző faj. Hajtásai gömbszerűek, gyakran csonka kúpra emlékeztetnek, kb. 1,5 cm szélesek, kultúrában teltebbek. Színük zöldes vagy szürkészöld. Gyökere vastag, húsos. Bordáinak száma legfeljebb 16, egyenes lefutásúak vagy enyhén spirálisak.

Szemölcsök

A bordák szemölcsei (tuberculum) gyengén elkülönülők, a bordák mentén rendeződnek.

Axillák

Az axillákban szőrzet nem hangsúlyos.

Areolák

Aprók, oválisak, fehér vagy gyakran élénk narancsos-barnás színű gyapjúval.

Tövisek

Peremtövis: rendszerint 13 db, párosával oldalra állnak, egy lefelé irányul; 2–3 mm hosszúak, a hajtáshoz simulnak, sűrű borítást adnak; színük fehér, tövüknél barnás
Középtövis: nem mindig van, esetenként 1–2 db; kb. 1 mm hosszúak, kifelé állók

Generatív test

Virág

Virágai vörösek, kb. 5 cm hosszúak és 5 cm szélesek.

Lepellevelek: külső lepellevelek kissé lilás árnyalatúak
Ivarlevelek: bibe zöldes árnyalatú lehet

A magház rózsaszín, kb. 0,5 cm átmérőjű. A karcsú virágcsövön rozsdabarna pikkelyek, fehéres sörték és szőrök találhatók.

Termés

A termés részletes leírása nem közölt.

Magja: feketés-barnák

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Bolívia
- Chuquisaca közigazgatási terület, Sud Cinti tartomány, Culpina környéke, kb. 3400 m magasságban;
- Nor Cinti tartomány, Pucara térsége, kb. 3200 m;
- Tarija közigazgatási terület, Burdett O’Connor tartomány, Tambo környéke;
- további gyűjtések Chuquisaca területéről 3000–3800 m magasságból
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: magashegyi sziklagyepek, mohákban, harasztokban, zuzmókban és pázsitfűfélékben többé-kevésbé gazdag puna vegetációk, helyenként majdnem növénytelen területek

Kultúrában tartás

Jól fejlődik termesztésben. Magashegyi faj, ezért fontos számára a megfelelő fény és friss levegő, de a tartós nagy meleget nehezen viseli. Nyáron szellős helyen, leginkább szabadban tartható, csapadéktól védve. Naponta csak néhány órányi közvetlen napfény ajánlott, egyébként enyhe árnyék, szórt fény az ideális. Talaja enyhén savanyú, ásványi anyagokban gazdag, kevés humusszal. Fejlődési időszakban rendszeres öntözést igényel, de az öntözések között a talaj száradjon ki. Téli pihenése szárazon történjen. Szaporítása magról és sarjakról lehetséges.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Rebutia supthutiana néven leírt forma megjelenésében hasonlít a Rebutia pygmaea fajhoz. Más, barna areolás populációk hasonlóságot mutatnak a Rebutia heliosa fajjal, különösen annak var. condorensis alakjával.

Taxonómia és filogenetika

A fajt eredetileg Rebutia albopectinata néven írták le. Később a nemzetséghatárok újraértelmezése alapján az Aylostera nemzetségbe került, ahol jelenleg érvényes névként tartják számon.

Egyéb

Ismert gyűjtési számok: FR 758 (Culpina, Chuquisaca, Bolívia) és KK 852 (Sama, Tarija, Bolívia, 3000 m).

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 476. kártya

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 * ''Aylostera albopectinata'' (Rausch) Rausch, 1972
-* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
+** '''A tudományos név státusza:''' érvényes
 * ''Rebutia albopectinata'' Rausch, 1972
-* '''A tudományos név státusza:''' szinonima
+** '''A tudományos név státusza:''' szinonima
 <span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
 === A név eredete, etimológia ===
-A korábban használt ''Rebutia'' nemzetségnév a francia '''Pierre Rebut''' (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.<br />
+* Az ''Aylostera'' nemzetségnév etimológiája két görög szóból származtatható, melyek a növény virágának szerkezeti sajátosságaira utalnak: ''aulos'' (αὐλός): sípot, fuvolát vagy csövet jelent, míg a ''stereos'' (στερεός): erős, szilárd vagy merev jelentéssel bír.<br>A névválasztás '''Carlo Luigi Spegazzini''' botanikustól származik (1923), aki a nemzetségre jellemzően megnyúlt, merev falú és a magházzal szilárdan összenőtt virágcsőre utalt ezzel a kifejezéssel. Ez a morfológiai bélyeg különíti el leginkább a rokon ''Rebutia'' nemzetségtől, ahol a virágcső fala lágyabb és kevésbé "csőszerűen" merev.<br>'''A név jelentése''' "merev cső" vagy "szilárd fuvola", ami a botanikai leírásokban a ''receptaculum'' (vagyis a vacok/virágcső) és a bibeszál alsó szakaszának összenövésére, valamint annak tartására utal.
-A fajnév latin szóösszetétel, a tövisezetet jellemzi: ''albus'' = fehér, ''pectinatus'' = fésűs, fésűszerű.
+* A korábban használt ''Rebutia'' '''szinonima nemzetségnév''' a francia '''Pierre Rebut''' (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.<br />
+* A fajnév latin szóösszetétel, a tövisezetet jellemzi: ''albus'' = fehér, ''pectinatus'' = fésűs, fésűszerű.
 <span id="típuspéldány"></span>
 === Típuspéldány ===
@@ 22. sor: / 24. sor: @@
 * '''Első leírása:''' Kakteen und andere Sukkulenten 23:236 (1972)
 * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Rausch, 1972
+[[Fájl:Rebutia albipectinata-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
 <span id="szinonimák"></span>
-=== Szinonimák ===
-* ''Rebutia albopectinata'' Rausch, 1972
+{{Kaktusz szinonimák}}
-* ''Rebutia schatzliana'' Rausch, 1975
-* ''Rebutia supthutiana'' Rausch, 1976
-* ''Lobivia albopectinata'' (Rausch) Neirink, 1994 (nom. inval.)
-* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Aylostera%20albopectinata Érvényes név és szinonimák a Aylostera albopectinata taxonnál]
 <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
@@ 46. sor: / 44. sor: @@
 ==== Szemölcsök ====
-A bordák szemölcsei (tuberkulum-ai) gyengén elkülönülők, a bordák mentén rendeződnek.
+A bordák szemölcsei (''tuberculum'') gyengén elkülönülők, a bordák mentén rendeződnek.
+[[Fájl:Rebutia albipectinata-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
+<span id="axillák"></span>
-<span id="axillák"></span>
 ==== Axillák ====
@@ 69. sor: / 68. sor: @@
 <span id="virág"></span>
 ==== Virág ====
+[[Fájl:Rebutia albipectinata-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
 Virágai vörösek, kb. 5 cm hosszúak és 5 cm szélesek.
@@ 85. sor: / 84. sor: @@
 <span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 == Elterjedés és élőhely ==
-* '''Földrajzi elterjedés:'''<br />
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Bolívia'''
-'''Bolívia'''<br /> – Chuquisaca közigazgatási terület, Sud Cinti tartomány, Culpina környéke, kb. 3400 m magasságban;<br />
+** Chuquisaca közigazgatási terület, Sud Cinti tartomány, Culpina környéke, kb. 3400 m magasságban;
-– Nor Cinti tartomány, Pucara térsége, kb. 3200 m;<br />
+** Nor Cinti tartomány, Pucara térsége, kb. 3200 m;
-– Tarija közigazgatási terület, Burdett O’Connor tartomány, Tambo környéke;<br />
+** Tarija közigazgatási terület, Burdett O’Connor tartomány, Tambo környéke;
-további gyűjtések Chuquisaca területéről 3000–3800 m magasságból
+** további gyűjtések Chuquisaca területéről 3000–3800 m magasságból
 * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' magashegyi sziklagyepek, mohákban, harasztokban, zuzmókban és pázsitfűfélékben többé-kevésbé gazdag puna vegetációk, helyenként majdnem növénytelen területek
 <span id="kultúrában-tartás"></span>
 == Kultúrában tartás ==