„Brasiliopuntia brasiliensis” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
* '''Takarólevelek:''' Külső '''lepellevelei''' zöldesek vagy sárgásak, a belsők világossárgák. | * '''Takarólevelek:''' Külső '''lepellevelei''' zöldesek vagy sárgásak, a belsők világossárgák. | ||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzókat''' hajszerű álporzók gyűrűje veszi körül. | * '''Ivarlevelek:''' A '''porzókat''' hajszerű álporzók gyűrűje veszi körül. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
* '''Magja:''' Egy-egy termésben 1-5 db mag található, ezek 6,5-10 mm átmérőjűek. | * '''Magja:''' Egy-egy termésben 1-5 db mag található, ezek 6,5-10 mm átmérőjűek. | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
| 52. sor: | 52. sor: | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Valószínűleg a kaktuszfélék családjának legmagasabbra növő tagja, ezért magángyűjteményekben nem túlzottan gyakori. Alkalmazkodó, talajra és klímára nem túlzottan érzékeny faj. | Valószínűleg a kaktuszfélék családjának legmagasabbra növő tagja, ezért magángyűjteményekben nem túlzottan gyakori. Alkalmazkodó, talajra és klímára nem túlzottan érzékeny faj. | ||
| 60. sor: | 60. sor: | ||
Jól elkülöníti a fajt a sajátos növekedési formája (fatermet, hengeres törzs és lapos hajtások), a pollenjeinek felépítése, valamint a porzók és a leplek között lévő álporzók halmaza a család és az alcsalád többi tagjától. | Jól elkülöníti a fajt a sajátos növekedési formája (fatermet, hengeres törzs és lapos hajtások), a pollenjeinek felépítése, valamint a porzók és a leplek között lévő álporzók halmaza a család és az alcsalád többi tagjától. | ||
<gallery mode="packed-hover" heights="200" caption="Brasiliopuntia brasiliensis"> | |||
Fájl:Brasiliopuntia brasiliensis 02-001.jpg|Fotó: Lukoczki Zoltán | |||
Fájl:Brasiliopuntia brasiliensis 02-002.jpg|Fotó: Kádár Csaba | |||
Fájl:Brasiliopuntia brasiliensis 02-000.jpg|Fotó: Lukoczki Zoltán | |||
</gallery> | |||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A lap jelenlegi, 2026. február 15., 11:39-kori változata
| Brasiliopuntia brasiliensis | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Opuntieae |
| Nemzetség | Brasiliopuntia |
| Faj | Brasiliopuntia brasiliensis |
 
| |
Tudományos név
- Brasiliopuntia brasiliensis (Willd.) A.Berger, Entwicklungslin. Kakt.: 94. 1926. Sec. Majure & al. (2012)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév előtagja és a fajnév a növény brazíliai előfordulására, míg a nemzetségnév utótagja az Opuntioideae alcsaládhoz ill. Opuntia-khoz való tartozásra, rokonságra utal.
Típuspéldány
- Első leírása Brazíliában megfigyelt példányokról történt, azonban élőhellyel azonosított típuspéldány kijelölése nem történt meg.
- Első leírása: Enum. Pl. Suppl. [Willdenow] 33. 1814. (A faj első említése azonban Willem Piso 1648-as Historia naturalis Brasiliae c. művében már szerepelt).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Alwin Berger, 1926
A(z) Brasiliopuntia brasiliensis szinonimái
- ≡ Cactus brasiliensis, ≡ Opuntia brasiliensis
- = Cactus paradoxus
- = Cactus arboreus, ≡ Opuntia arborea
- = Cactus heterocladus
- = Cereus paradoxus
- = Opuntia hieronymi
- = Opuntia bahiensis, ≡ Brasiliopuntia bahiensis, ≡ Opuntia brasiliensis subsp. bahiensis, ≡ Brasiliopuntia brasiliensis subsp. bahiensis
- = Brasiliopuntia neoargentina, ≡ Opuntia neoargentina
- = Brasiliopuntia subacarpa, ≡ Opuntia brasiliensis subsp. subacarpa, ≡ Brasiliopuntia brasiliensis subsp. subacarpa
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
20-25 méteres magasságot is elérő, fatermetű növény. Törzse felálló, merev, hengeres, átmérője a 35 cm-t is elérheti, kívül töviscsomók borítják, a belseje lyukacsos. Szártagjai kétalakúak, a törzs felső részén lombkorona-szerűen elágaznak. A törzsből közvetlenül kiágazó hajtások hengeresek, 20-100 cm hosszúak. Ezekből nőnek ki a lapos szártagok, amelyek tojásdadok vagy romboid alakúak, 6-15 cm hosszúak és 3-7 cm szélesek, feltűnően vékonyak. A szegélyük szabálytalan vonalú, az alapjuknál elkeskenyednek, színük élénkzöld vagy sötétzöld, ritkábban halványzöld, sárgászöld. A fiatal hajtások areoláin apró, húsos, élénkzöld színű levélkék láthatók, amelyek hamar lehullnak.
Areolák
Az areolákon fehér rövid szőr található. A hároméves hajtásokon barna glochidium-ok fejlődnek. A terméshéj areoláin barna szőrcsomók láthatók.
Tövisek
- Középtövis: A hajtások lehetnek teljesen tövistelenek, vagy areolánként 1-3 db tövist hordoznak.
Generatív test
Virág
4-6 cm hosszú és hasonló széles virágai a szártagok csúcsán vagy az előző virágok magházán fejlődnek. A porzókat hajszerű álporzók gyűrűje veszi körül. A porzók érintésre nem érzékenyek.
- Takarólevelek: Külső lepellevelei zöldesek vagy sárgásak, a belsők világossárgák.
- Ivarlevelek: A porzókat hajszerű álporzók gyűrűje veszi körül.
Termés
A termések gömbölyűek vagy kissé hosszúkásak, 3-4 cm átmérőjűek, színük lehet halványsárga, vörös, narancsvörös vagy lilásbordó. A fehér terméshús lédús és rostos.
- Magja: Egy-egy termésben 1-5 db mag található, ezek 6,5-10 mm átmérőjűek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi égövi (fagymentes) területein elterjedt. Megtalálható Brazíliában (Északkelet- és Délnyugat-Brazília), Argentínában (Észak-Argentína: Salta, Formosa, Chaco, Corrientes, Misiones), Bolíviában (Santa Cruz), Peruban (Cuzco, San Martin) és Paraguayban, valamint betelepített fajként az USA-ban, Florida államban is.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően az alacsony fekvésű területek növénye. Időszakos csapadékú trópusi, örök- és félörökzöld ligetes erdőkön, erdőszegélyeken, szubtrópusi száraz bokrosokon (rövid füvű, bozótos szavanna vagy caatinga) és erdőkön (szavannákon) keresztül a lombhullató száraz erdőkig (campos cerrados) fordul elő.
Kultúrában tartás
Valószínűleg a kaktuszfélék családjának legmagasabbra növő tagja, ezért magángyűjteményekben nem túlzottan gyakori. Alkalmazkodó, talajra és klímára nem túlzottan érzékeny faj.
A téli időszakban üvegházi tartást igényel, nyáron szabadba kiültethető. A fagytűrés nem jellemző rá, bár rövid ideig (1-2 óra) elviselhet -4-5°C-ot, de ez megviseli a növényt. A tartós szárazság a lapos szártagok teljes, a hengeresek részleges elvesztésével járhat. Hajtásdugványként ivartalanul szaporítható, ekkor a topofízis jelensége miatt hamarabb válhat virágzóképes fatermetűvé.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Jól elkülöníti a fajt a sajátos növekedési formája (fatermet, hengeres törzs és lapos hajtások), a pollenjeinek felépítése, valamint a porzók és a leplek között lévő álporzók halmaza a család és az alcsalád többi tagjától.
- Brasiliopuntia brasiliensis
-
Fotó: Lukoczki Zoltán -
Fotó: Kádár Csaba -
Fotó: Lukoczki Zoltán
Taxonómia és filogenetika
Lehetséges, hogy ez az egyik legtávolabban álló faja a családnak, annak minden nemzetségétől, amelyet számos mikromorfológiai és genetikai vizsgálat bizonyít (Wallace et Dickie 2002, Stuppy 2002, Taylor et al. 2002, Wallace 2004).
Szerzők
- Szöveg: Papp László és Lukoczki Zoltán
- Kép: Rácz Ibolya, Lukoczki Zoltán, Kádár I. Csaba és Jokhel Csaba
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások kártyasorozat