Opuntia basilaris

Opuntia basilaris
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség- csoport	Opuntieae
Nemzetség	Opuntia
Faj	Opuntia basilaris

Tudományos név

• Opuntia basilaris Engelm. & J.M.Bigelow in Proc. Amer. Acad. Arts 3: 298–299. 1856 sec. Parfitt & Gibson 2003
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév Opuntia bizonytalan eredetű, valószínűleg egy ókori görög város nevéből vagy az Opuntiani vidék növénynevéből származik.
• A fajnév basilaris latin eredetű, jelentése „alapból induló”, utalva arra, hogy a hajtások többnyire a szártagok alsó részén fejlődnek.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: -
• Első leírása: Proceedings of the American Academy 3: 298 (1857)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Engelmann & Bigelow

Fotó: Dr. Buglyó Péter

A(z) Opuntia basilaris szinonimái

• = Opuntia basilaris var. albiflora
• = Opuntia basilaris var. cordata
• = Opuntia treleasei var. kernii
• = Opuntia humistrata, ≡ Opuntia basilaris var. humistrata, ≡ Opuntia brachyclada subsp. humistrata
• = Opuntia intricata
• = Opuntia whitneyana, ≡ Opuntia basilaris var. whitneyana, ≡ Opuntia basilaris subsp. whitneyana
• = Opuntia whitneyana var. albiflora, ≡ Opuntia basilaris var. albiflora

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Alacsony növekedésű faj, általában 15–30 cm magas, de 0,3–2 m átmérőjű telepeket alkot. Rendszerint 1–2 szártag magas. Az új hajtásokat többnyire a szártagok alsó részén hozza. Bőre bársonyos tapintású, kékeszöld, ritkábban zöld, gyakran rózsaszínes árnyalatú.

Szemölcsök

Nem különülnek el.

Fotó: Barna János

Axillák

Nem jellemzőek.

Areolák

Kerek vagy enyhén megnyúlt alakúak, 1–3 mm átmérőjűek, egymástól kb. 9–12 mm távolságra helyezkednek el, mélyen ülők.

Tövisek

• Középtövis: általában hiányzik
• Peremtövis: nincs vagy ritkán 1–5 db, 5–25 mm hosszú, sárgás színű

A glochidák barnák vagy sárgák, kb. 3 mm hosszúak, könnyen leválnak és erősen szúrnak.

Generatív test

Virág

A virágok 5–7,5 cm hosszúak és hasonló átmérőjűek. Színük többnyire rózsaszín, ritkán fehér, illetve egyes változatoknál sárga.

Termés

Zöld színű, éréskor kiszáradó, 25–30 mm hosszú és 15–22 mm átmérőjű.

• Magja: csontfehér vagy szürkés, közel kerek, kb. 6 mm átmérőjű és 3 mm vastag

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: USA (Arizona, Utah, Nevada, Kalifornia) és Mexikó (Sonora északi része)
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: homokos és köves talajokon, 0–2700 m magasságban, száraz, gyér növényzetű területeken

Kultúrában tartás

Cserépben nehezen fejlődik, inkább szabadföldben vagy nagy talajtérfogatban tartható. Fényigényes, a tűző napot jól viseli. Fagyálló faj, fűtetlen fóliában biztonságosan teleltethető. A növekedési időszakban bőségesen öntözhető. Könnyen szaporítható dugványról, de magról is nevelhető, bár lassabban éri el a virágzó kort. Gyakori kártevői az atkák.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az alapfajra a lapos, alul elkeskenyedő szártagok és a mélyen ülő areolák jellemzőek („hódfarok kaktusz”). A különböző változatok (pl. humistrata, brachyclada, whitneyana) eltérő hajtásformákat és töviszetet mutatnak.

Taxonómia és filogenetika

Rendkívül változékony faj, számos változattal. Egyes formák korábban önálló fajként szerepeltek. A var. aurea gyakran külön fajként (Opuntia aurea) is megjelenik, amely hidegtűrőbb és eltérő kromoszómaszámú (2n=66).

Egyéb

Számos élőhelyi formája ismert, amelyek eltérő növekedési formát és megjelenést mutatnak. Egyes változatok törpe vagy bokros habitusúak, mások hosszabb ideig növő szártagokat fejlesztenek.

Szerzők

• Szöveg: Barna János
• Kép: Dr. Buglyó Péter, Barna János
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 25. kártya