„Eriosyce curvispina subsp. curvispina” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Eriosyce curvispina subsp. curvispina sec. Hunt 2006 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' az ógörög ''erion'' (= gyapjú) és ''syke'' (= füge, fügefa) szavak összetétele. Az ''Eriosyce'' nemzetség fajainak termésén gyakran gyapjas szőrzet fejlődik. * A '''fajnév''' latin eredetű, jelentése „görbült tövisű” ('…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Eriosyce curvispina subsp. curvispina sec. Hunt 2006 | synonym = }} | {{Taxonbox | accepted = Eriosyce curvispina subsp. curvispina sec. Hunt 2006 | synonym = }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' az ógörög ''erion'' (= gyapjú) és ''syke'' (= füge, fügefa) szavak összetétele. Az ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' nemzetség fajainak termésén gyakran gyapjas szőrzet fejlődik. | * A '''nemzetségnév''' az ógörög ''erion'' (= gyapjú) és ''syke'' (= füge, fügefa) szavak összetétele. Az ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' nemzetség fajainak termésén gyakran gyapjas szőrzet fejlődik. | ||
* A '''fajnév''' latin eredetű, jelentése „görbült tövisű” (''curvus'' = görbe, hajlott; ''spina'' = tövis), a faj jellegzetes tövisezetére utal. | * A '''fajnév''' latin eredetű, jelentése „görbült tövisű” (''curvus'' = görbe, hajlott; ''spina'' = tövis), a faj jellegzetes tövisezetére utal. | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' nem ismert | * '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' nem ismert | ||
* '''Első leírása:''' Memorie della Reale Accademia delle Scienze di Torino 37(1–3): 76 (1833) | * '''Első leírása:''' Memorie della Reale Accademia delle Scienze di Torino 37(1–3): 76 (1833) | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Kattermann (1994) | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Kattermann (1994) | ||
[[Fájl:Eriosyce curvispina curvispina-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Eriosyce curvispina curvispina-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Eriosyce curvispina curvispina-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Többnyire magányos, gömbszerű növény, átmérője 8–12 cm. Hajtása sötétzöld, csúcsa csupasz. Gyökere szálas felépítésű. | Többnyire magányos, gömbszerű növény, átmérője 8–12 cm. Hajtása sötétzöld, csúcsa csupasz. Gyökere szálas felépítésű. | ||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
A bordák (14–16 darab) 1–1,5 cm magasak, bevágásokkal tagoltak, az areolák alatt állszerű kiemelkedésekkel. | A bordák (14–16 darab) 1–1,5 cm magasak, bevágásokkal tagoltak, az areolák alatt állszerű kiemelkedésekkel. | ||
==== Axillák ==== | ==== Axillák ==== | ||
A fiatal részeken rövid gyapjú figyelhető meg. | A fiatal részeken rövid gyapjú figyelhető meg. | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Hosszúkásak, kb. 6 × 4 mm-esek, egymástól mintegy 6 mm-re helyezkednek el, rövid gyapjú borítja őket. | Hosszúkásak, kb. 6 × 4 mm-esek, egymástól mintegy 6 mm-re helyezkednek el, rövid gyapjú borítja őket. | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
A tövisek szaruszínűek, sötétebb csúccsal, idővel megszürkülnek. Alakjuk változatos, lehetnek vékonyak vagy vastagabb árszerűek, erősen felfelé görbülnek. | A tövisek szaruszínűek, sötétebb csúccsal, idővel megszürkülnek. Alakjuk változatos, lehetnek vékonyak vagy vastagabb árszerűek, erősen felfelé görbülnek. | ||
| 42. sor: | 34. sor: | ||
* '''Peremtövis:''' 10–12 darab, 10–20 mm hosszú | * '''Peremtövis:''' 10–12 darab, 10–20 mm hosszú | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A hajtáscsúcs körüli fiatal areolákból fejlődik. Széles tölcsér alakú, átmérője és hossza egyaránt kb. 5,5 cm. | A hajtáscsúcs körüli fiatal areolákból fejlődik. Széles tölcsér alakú, átmérője és hossza egyaránt kb. 5,5 cm. | ||
| 52. sor: | 42. sor: | ||
* '''Ivarlevelek:''' porzószálak vörösek (alul világosabbak, felül sötétebbek), bibe krémfehér vagy halvány vöröses | * '''Ivarlevelek:''' porzószálak vörösek (alul világosabbak, felül sötétebbek), bibe krémfehér vagy halvány vöröses | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Kissé tojásdad, kb. 1,5 cm hosszú, vastag falú, éretten vörös. | Kissé tojásdad, kb. 1,5 cm hosszú, vastag falú, éretten vörös. | ||
| 58. sor: | 47. sor: | ||
* '''Magja:''' kb. 1,2 × 0,95 mm, fekete, vese alakú, finoman dudorozott felszínű | * '''Magja:''' kb. 1,2 × 0,95 mm, fekete, vese alakú, finoman dudorozott felszínű | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Chile, a déli szélesség 27°–36° között; Copiapó térségétől a Río Maule vidékéig | * '''Földrajzi elterjedés:''' Chile, a déli szélesség 27°–36° között; Copiapó térségétől a Río Maule vidékéig | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 0–2000 m tengerszint feletti magasságban, kopár vulkanikus sziklákon, köves lejtőkön, sziklagyepekben, sekély talajokon. Számos más kaktuszfajjal együtt fordul elő. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 0–2000 m tengerszint feletti magasságban, kopár vulkanikus sziklákon, köves lejtőkön, sziklagyepekben, sekély talajokon. Számos más kaktuszfajjal együtt fordul elő. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Lassan növő, kis termetű, dekoratív faj. Ásványi túlsúlyos, savanyú kémhatású talajt igényel. A savanyú közeg fenntartására tőzeg alkalmazható. | Lassan növő, kis termetű, dekoratív faj. Ásványi túlsúlyos, savanyú kémhatású talajt igényel. A savanyú közeg fenntartására tőzeg alkalmazható. | ||
| 69. sor: | 56. sor: | ||
Tavasztól őszig szabadban tartható, csapadéktól védve, enyhe árnyékolással. Télen száraz, világos, fagymentes helyen pihentetendő. | Tavasztól őszig szabadban tartható, csapadéktól védve, enyhe árnyékolással. Télen száraz, világos, fagymentes helyen pihentetendő. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
Jellegzetesek az erősen görbülő tövisek, a viszonylag nagy, mintázott virágok, valamint a bordák alatti állszerű kiemelkedések. | Jellegzetesek az erősen görbülő tövisek, a viszonylag nagy, mintázott virágok, valamint a bordák alatti állszerű kiemelkedések. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
Az ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]''nemzetségben széles körben elterjedt és változékony faj. A jelenlegi rendszertan három alfajt különít el. Számos változat ismert, de ezek többsége nem kapott önálló alfaji rangot. | Az ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' nemzetségben széles körben elterjedt és változékony faj. A jelenlegi rendszertan három alfajt különít el. Számos változat ismert, de ezek többsége nem kapott önálló alfaji rangot. | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A faj jelentős variabilitása miatt számos korábbi rendszertani besorolás született, többek között a ''[[:Kategória:Malacocarpus|Malacocarpus]]'', ''[[:Kategória:Pyrrhocactus|Pyrrhocactus]]'', | A faj jelentős variabilitása miatt számos korábbi rendszertani besorolás született, többek között a ''[[:Kategória:Malacocarpus|Malacocarpus]]'', ''[[:Kategória:Pyrrhocactus|Pyrrhocactus]]'', | ||
| 83. sor: | 67. sor: | ||
''[[:Kategória:Neoporteria|Neoporteria]]'' nemzetségekbe is sorolták. | ''[[:Kategória:Neoporteria|Neoporteria]]'' nemzetségekbe is sorolták. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | ||
| 89. sor: | 72. sor: | ||
* '''Lektorálta:''' Papp László | * '''Lektorálta:''' Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 632. kártya | * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 632. kártya | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 4., 17:26-kori változata
| Eriosyce curvispina subsp. curvispina | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Notocacteae |
| Nemzetség | Eriosyce |
| Faj | Eriosyce curvispina |
| Alfaj | Eriosyce curvispina subsp. curvispina |
Tudományos név
- Eriosyce curvispina subsp. curvispina sec. Hunt 2006
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög erion (= gyapjú) és syke (= füge, fügefa) szavak összetétele. Az Eriosyce nemzetség fajainak termésén gyakran gyapjas szőrzet fejlődik.
- A fajnév latin eredetű, jelentése „görbült tövisű” (curvus = görbe, hajlott; spina = tövis), a faj jellegzetes tövisezetére utal.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: nem ismert
- Első leírása: Memorie della Reale Accademia delle Scienze di Torino 37(1–3): 76 (1833)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Kattermann (1994)
A(z) Eriosyce curvispina subsp. curvispina szinonimái
- Nincsenek szinonimák.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Többnyire magányos, gömbszerű növény, átmérője 8–12 cm. Hajtása sötétzöld, csúcsa csupasz. Gyökere szálas felépítésű.
Szemölcsök
A bordák (14–16 darab) 1–1,5 cm magasak, bevágásokkal tagoltak, az areolák alatt állszerű kiemelkedésekkel.
Axillák
A fiatal részeken rövid gyapjú figyelhető meg.
Areolák
Hosszúkásak, kb. 6 × 4 mm-esek, egymástól mintegy 6 mm-re helyezkednek el, rövid gyapjú borítja őket.
Tövisek
A tövisek szaruszínűek, sötétebb csúccsal, idővel megszürkülnek. Alakjuk változatos, lehetnek vékonyak vagy vastagabb árszerűek, erősen felfelé görbülnek.
- Középtövis: 4 darab, kb. 20 mm hosszú, gyakran felfelé vagy a hajtás felé hajló, tövük megvastagodott
- Peremtövis: 10–12 darab, 10–20 mm hosszú
Generatív test
Virág
A hajtáscsúcs körüli fiatal areolákból fejlődik. Széles tölcsér alakú, átmérője és hossza egyaránt kb. 5,5 cm.
- Lepellevelek: csésze, párta sziromlevelek és lepellevelek pereme sárga, közepükön vörös csík húzódik
- Ivarlevelek: porzószálak vörösek (alul világosabbak, felül sötétebbek), bibe krémfehér vagy halvány vöröses
Termés
Kissé tojásdad, kb. 1,5 cm hosszú, vastag falú, éretten vörös.
- Magja: kb. 1,2 × 0,95 mm, fekete, vese alakú, finoman dudorozott felszínű
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile, a déli szélesség 27°–36° között; Copiapó térségétől a Río Maule vidékéig
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 0–2000 m tengerszint feletti magasságban, kopár vulkanikus sziklákon, köves lejtőkön, sziklagyepekben, sekély talajokon. Számos más kaktuszfajjal együtt fordul elő.
Kultúrában tartás
Lassan növő, kis termetű, dekoratív faj. Ásványi túlsúlyos, savanyú kémhatású talajt igényel. A savanyú közeg fenntartására tőzeg alkalmazható.
Tavasztól őszig szabadban tartható, csapadéktól védve, enyhe árnyékolással. Télen száraz, világos, fagymentes helyen pihentetendő.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Jellegzetesek az erősen görbülő tövisek, a viszonylag nagy, mintázott virágok, valamint a bordák alatti állszerű kiemelkedések.
Taxonómia és filogenetika
Az Eriosyce nemzetségben széles körben elterjedt és változékony faj. A jelenlegi rendszertan három alfajt különít el. Számos változat ismert, de ezek többsége nem kapott önálló alfaji rangot.
Egyéb
A faj jelentős variabilitása miatt számos korábbi rendszertani besorolás született, többek között a Malacocarpus, Pyrrhocactus, Horridocactus és a Neoporteria nemzetségekbe is sorolták.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 632. kártya