„Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense (H.Till & Schatzl) H.Till in Gymnocalycium 6(3): 102. 1993 sec. Kew 2019 | synonym = }} bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán Kategória:Gymnocalycium ” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
| synonym = | | synonym = | ||
}} | }} | ||
[[Fájl:Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból, „csupasz csövű”; ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek). | |||
* A fajnév, a ''monvillei'' báró '''[[Hippolyte Boissel de Monville]]''' (1794–1863) francia gyáros és növénygyűjtő tiszteletére lett elnevezve. | |||
* Az alfajnév, az ''achirasense'' a típuspopuláció és lelőhely (Achiras) földrajzi nevéből származik. | |||
{{Típusfaj|Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense|limit=5}} | |||
{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
Törzse ('''szár'''a, módosult '''hajtás'''rendszere) golyó vagy lapított golyó alakú, idősebb korában rövid oszlop alakú is lehet. Általában 6 cm magas és 7 cm átmérőjű, de lehet ennél sokkal nagyobb is. Bőrszíne tompazöldtől a szürkészöldig változik. Csúcsa általában tövistelen. '''Bordák'''nak száma 12–15, egyenesek és dudorosak ('''szemölcsök'''re tagoltak). '''Areolák''' felemelkedő felületei 6 mm szélesek és 9 mm hosszúak. '''Peremtövis'''ei erősek, sokszor egészen durvának mondhatóak, számuk 10 körüli, alapjuk sötétebb, a többi részük világos szaruszínű. '''Középtövis''' fejlődéséről az első leírás szövege nem tesz említést. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt nem alakulnak ki. '''Gyökérzet'''e vékony, hosszú, és a talajban nem mélyre hatoló, hanem a felszín alatt elterülő. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág''' tölcsér alakú, általában 60 mm hosszú és 70 mm szélesre nyíló. | |||
* '''Takarólevelek:''' A terméskezdemény (receptaculum, azaz a módosult '''csésze'''szerű alsó rész) rövid, 12×12 mm, világoszöld, kevés számú, széles, vörösesbarna, hegyben végződő pikkelyekkel borított, melyek külső '''lepellevél'''ekbe (külső sziromlevelekbe) mennek át. Ezek lapát alakúak, ± 37 mm hosszúak és ± 9 mm szélesek, fehéresek, lilás-rózsaszínű középcsíkkal, olykor a tövük világosabb és a hegyük sötétebb. A belső '''lepellevél'''ek (belső lepellevelek) lándzsa alakúak, 34 mm hosszúak és ± 7 mm szélesek, a színük (a '''párta''' belső köre) olyan, mint a belső körben elhelyezkedő külső lepellevelek. | |||
* '''Ivarlevelek:''' A porzólevelek száma sok, ezek több sorban helyezkednek el, sárgásfehérek; a '''porzószálak''' sárgásfehérek, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' feletti '''bibeszál''' vastag, sárgásfehér, 12 ágú, világossárga '''bibe'''ággal (bibe) végződik. | |||
==== Termés ==== | |||
A forrásszöveg az első leírás alapján közvetlenül a húsos érett bogyótermést nem részletezi, csupán a virág alapját képező receptaculum pikkelyezettségét rögzíti. | |||
[[ | * '''Magja:''' Magja apró, ± 1 mm, kerekded, mélyen fekvő köldökrésszel, kissé gyapjas peremszegéllyel és kissé kiemelkedő csírakapu-régióval. Maghéja apró dudorokkal borított, színe sötétbarna. | ||
[[Kategória:Gymnocalycium ]] | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', San Luis tartományban Achirasnál, Córdoba tartomány határánál. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban, fű és kavics között nő. Különösebb természetes árnyék nélküli területeken él, ahol csak a tenyészidőszakban jobban megnövő füvek nyújtanak kisebb-nagyobb időszakos takarást. A típusnövény a Linzi Botanikus Kert védett és típusgyűjteményében van elhelyezve BGL 2275 számon. | |||
== Kultúrában tartás == | |||
Élőhelyi adottságai miatt hazánkban májustól október végéig érdemes teljesen szabadon tartani, akár minden árnyékolás nélkül is, ekkor kapunk sűrű tövisű egyedeket. Vegyük figyelembe a vásárolt növényeknél a tövisek sűrűségét, mert a ritka tövisezettségű egyedeket árnyékolni kell a megégés elkerülése érdekében. Kis magjai ellenére viszonylag könnyen szaporítható magról, csak eleinte nehezen növekszik. A virágzási kor eléréséig érdemes évente átültetni, ezután csak 2–5 évente. Teleltetése száraz közegben, száraz légterű és a lehető legvilágosabb helyiségben történik, 5 °C-on. Élőhelyén már kora tavasszal (ottani időszámítás szerint októberben) virágzik, és a [[Gymnocalycium horridispinum|''G. horridispinum'']]-hoz hasonlóan egyszerre igen sok virágot is képes hozni. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A tövisezettségben és bőrszínben is igen eltérő, változatos egyedeket találhatunk. Már az első leíráskor felmerült, hogy az akkor önálló fajnak leírt ''Gymnocalycium achirasense'' a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] szoros rokonságába tartozik, a [[Gymnocalycium horridispinum|''G. horridispinum'']] fajjal együtt. A [[Gymnocalycium horridispinum|''G. horridispinum'']]-hoz hasonlóan egyszerre sok virág nevelésére képes. Az alfaj jelenleg a következő változatokkal rendelkezik: ''var. orientale'' Neuhuber, ''var. chacrasense'' Neuhuber, ''var. kainradliae'' Neuhuber, ''var. echinatum'' Neuhuber (a szövegben tévesen: ''ecinatum''), és egy formával: ''forma villamercedense'', amely a Ritter-féle ''Gymnocalycium villamercedense'' kaktusztaxonnal azonos. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A taxont eredetileg önálló fajként kezelték. '''[[Hans Till]]''' és '''[[Gert Neuhuber]]''' 1993-ban revízió alá vették a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] aggregátumban szereplő taxonokat, és 12 kutatóútjuk eredményei alapján határozták meg, hogy az achirasense taxon a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] faj alfaja. Egyelőre kérdéses, hogy a törzsalaktól reproduktíve mennyire izolált, erre vonatkozóan nincs pontos adat. Az elterjedési térképek alapján a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] rendelkezik a legnagyobb területtel, melyhez legközelebbi szomszédságban nyugatra a [[Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum|''G. monvillei'' subsp. ''horridispinum'']], délre a [[Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense|''G. monvillei'' subsp. ''achirasense'']], ettől keletre a ''var. orientale'', nyugatra a ''forma villamercedense'', északnyugatra a ''var. chacrasense'', még nyugatabbra pedig a [[Gymnocalycium monvillei subsp. brachyanthum var. gertrudae|''G. monvillei'' subsp. ''brachyanthum'' var. ''gertrudae'']], a [[Gymnocalycium monvillei subsp. brachyanthum|''G. monvillei'' subsp. ''brachyanthum'']], a ''var. kainradliae'' és a ''var. echinatum'' populációi találhatók (ez utóbbi négy fizikailag is érintkezik egymással). Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a beporzást végző fauna mennyire köti össze vagy izolálja ezen populációkat. | |||
== Szerzők és forrás == | |||
* '''Szöveg:''' '''[[Mánfai Gyula]]''' | |||
* '''Kép:''' '''[[Bodor János]]''', '''[[Holló László]]''', '''[[Sajgó Csanád]]''' | |||
* '''Lektor:''' '''[[Gedeon Tamás]]''' (Szerkesztette: '''[[Lukoczki Zoltán]]''') | |||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 156. kártya | |||
[[Kategória:Gymnocalycium]] | |||
[[Kategória:pozsgáslap]] | |||
A lap 2026. május 25., 10:57-kori változata
| Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Gymnocalyciinae |
| Nemzetség | Gymnocalycium |
| Faj | Gymnocalycium monvillei |
| Alfaj | Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense |
Tudományos név
- Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense (H.Till & Schatzl) H.Till in Gymnocalycium 6(3): 102. 1993 sec. Kew 2019
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Gymnocalycium a gymnos (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a calyx (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból, „csupasz csövű”; ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).
- A fajnév, a monvillei báró Hippolyte Boissel de Monville (1794–1863) francia gyáros és növénygyűjtő tiszteletére lett elnevezve.
- Az alfajnév, az achirasense a típuspopuláció és lelőhely (Achiras) földrajzi nevéből származik.
Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense szinonimái
- ≡ Gymnocalycium achirasense, ≡ Gymnocalycium horridispinum var. achirasense, ≡ Gymnocalycium horridispinum subsp. achirasense
- = Gymnocalycium monvillei var. chacrasense, ≡ Gymnocalycium achirasense var. chacrasense, ≡ Gymnocalycium achirasense subsp. chacrasense
- = Gymnocalycium monvillei var. echinatum, ≡ Gymnocalycium achirasense subsp. echinatum
- = Gymnocalycium monvillei var. kainradliae, ≡ Gymnocalycium achirasense subsp. kainradliae, ≡ Gymnocalycium orientale subsp. kainradliae
- = Gymnocalycium monvillei var. orientale, ≡ Gymnocalycium achirasense var. orientale, ≡ Gymnocalycium orientale
- = Gymnocalycium orientale var. vikulovii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Törzse (szára, módosult hajtásrendszere) golyó vagy lapított golyó alakú, idősebb korában rövid oszlop alakú is lehet. Általában 6 cm magas és 7 cm átmérőjű, de lehet ennél sokkal nagyobb is. Bőrszíne tompazöldtől a szürkészöldig változik. Csúcsa általában tövistelen. Bordáknak száma 12–15, egyenesek és dudorosak (szemölcsökre tagoltak). Areolák felemelkedő felületei 6 mm szélesek és 9 mm hosszúak. Peremtövisei erősek, sokszor egészen durvának mondhatóak, számuk 10 körüli, alapjuk sötétebb, a többi részük világos szaruszínű. Középtövis fejlődéséről az első leírás szövege nem tesz említést. Valódi levél vagy levelek a törzsszukkulens felépítés miatt nem alakulnak ki. Gyökérzete vékony, hosszú, és a talajban nem mélyre hatoló, hanem a felszín alatt elterülő.
Generatív test
Virág
A virágzat hiányzik. A virág tölcsér alakú, általában 60 mm hosszú és 70 mm szélesre nyíló.
- Takarólevelek: A terméskezdemény (receptaculum, azaz a módosult csészeszerű alsó rész) rövid, 12×12 mm, világoszöld, kevés számú, széles, vörösesbarna, hegyben végződő pikkelyekkel borított, melyek külső lepellevélekbe (külső sziromlevelekbe) mennek át. Ezek lapát alakúak, ± 37 mm hosszúak és ± 9 mm szélesek, fehéresek, lilás-rózsaszínű középcsíkkal, olykor a tövük világosabb és a hegyük sötétebb. A belső lepellevélek (belső lepellevelek) lándzsa alakúak, 34 mm hosszúak és ± 7 mm szélesek, a színük (a párta belső köre) olyan, mint a belső körben elhelyezkedő külső lepellevelek.
- Ivarlevelek: A porzólevelek száma sok, ezek több sorban helyezkednek el, sárgásfehérek; a porzószálak sárgásfehérek, a portokok sárgák; a termő feletti bibeszál vastag, sárgásfehér, 12 ágú, világossárga bibeággal (bibe) végződik.
Termés
A forrásszöveg az első leírás alapján közvetlenül a húsos érett bogyótermést nem részletezi, csupán a virág alapját képező receptaculum pikkelyezettségét rögzíti.
- Magja: Magja apró, ± 1 mm, kerekded, mélyen fekvő köldökrésszel, kissé gyapjas peremszegéllyel és kissé kiemelkedő csírakapu-régióval. Maghéja apró dudorokkal borított, színe sötétbarna.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína, San Luis tartományban Achirasnál, Córdoba tartomány határánál.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban, fű és kavics között nő. Különösebb természetes árnyék nélküli területeken él, ahol csak a tenyészidőszakban jobban megnövő füvek nyújtanak kisebb-nagyobb időszakos takarást. A típusnövény a Linzi Botanikus Kert védett és típusgyűjteményében van elhelyezve BGL 2275 számon.
Kultúrában tartás
Élőhelyi adottságai miatt hazánkban májustól október végéig érdemes teljesen szabadon tartani, akár minden árnyékolás nélkül is, ekkor kapunk sűrű tövisű egyedeket. Vegyük figyelembe a vásárolt növényeknél a tövisek sűrűségét, mert a ritka tövisezettségű egyedeket árnyékolni kell a megégés elkerülése érdekében. Kis magjai ellenére viszonylag könnyen szaporítható magról, csak eleinte nehezen növekszik. A virágzási kor eléréséig érdemes évente átültetni, ezután csak 2–5 évente. Teleltetése száraz közegben, száraz légterű és a lehető legvilágosabb helyiségben történik, 5 °C-on. Élőhelyén már kora tavasszal (ottani időszámítás szerint októberben) virágzik, és a G. horridispinum-hoz hasonlóan egyszerre igen sok virágot is képes hozni.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A tövisezettségben és bőrszínben is igen eltérő, változatos egyedeket találhatunk. Már az első leíráskor felmerült, hogy az akkor önálló fajnak leírt Gymnocalycium achirasense a G. monvillei szoros rokonságába tartozik, a G. horridispinum fajjal együtt. A G. horridispinum-hoz hasonlóan egyszerre sok virág nevelésére képes. Az alfaj jelenleg a következő változatokkal rendelkezik: var. orientale Neuhuber, var. chacrasense Neuhuber, var. kainradliae Neuhuber, var. echinatum Neuhuber (a szövegben tévesen: ecinatum), és egy formával: forma villamercedense, amely a Ritter-féle Gymnocalycium villamercedense kaktusztaxonnal azonos.
Taxonómia és filogenetika
A taxont eredetileg önálló fajként kezelték. Hans Till és Gert Neuhuber 1993-ban revízió alá vették a G. monvillei aggregátumban szereplő taxonokat, és 12 kutatóútjuk eredményei alapján határozták meg, hogy az achirasense taxon a G. monvillei faj alfaja. Egyelőre kérdéses, hogy a törzsalaktól reproduktíve mennyire izolált, erre vonatkozóan nincs pontos adat. Az elterjedési térképek alapján a G. monvillei rendelkezik a legnagyobb területtel, melyhez legközelebbi szomszédságban nyugatra a G. monvillei subsp. horridispinum, délre a G. monvillei subsp. achirasense, ettől keletre a var. orientale, nyugatra a forma villamercedense, északnyugatra a var. chacrasense, még nyugatabbra pedig a G. monvillei subsp. brachyanthum var. gertrudae, a G. monvillei subsp. brachyanthum, a var. kainradliae és a var. echinatum populációi találhatók (ez utóbbi négy fizikailag is érintkezik egymással). Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a beporzást végző fauna mennyire köti össze vagy izolálja ezen populációkat.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Mánfai Gyula
- Kép: Bodor János, Holló László, Sajgó Csanád
- Lektor: Gedeon Tamás (Szerkesztette: Lukoczki Zoltán)
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 156. kártya