„Copiapoa humilis subsp. variispinata” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Copiapoa humilis subsp. variispinata (F.Ritter) D.R.Hunt in Cactaceae Syst. Init. 13: 14. 2002 sec. Larridon & al. 2015 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él. * A '''fajnév''' latin eredetű („humilis…” |
|||
| 76. sor: | 76. sor: | ||
== Megjegyzés == | == Megjegyzés == | ||
A ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' taxonómiai rangja az idők során változott. Friedrich Ritter 1980-ban önálló fajként írta le ''[[Copiapoa variispinata]]'' néven, Graham J. Charles 1998-ban varietási rangban, ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]'' néven kezelte, David Richard Hunt pedig 2002-ben alfaji rangra helyezte. | A ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' taxonómiai rangja az idők során változott. Friedrich Ritter 1980-ban önálló fajként írta le ''[[Copiapoa variispinata]]'' néven, [[Graham J. Charles]] 1998-ban varietási rangban, ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]'' néven kezelte, [[David Richard Hunt]] pedig 2002-ben alfaji rangra helyezte. | ||
A jelenlegi POWO-kezelés szerint a ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' elfogadott alfaj. A LLIFLE szintén ezt a nevet adja meg saját oldalán elfogadott névként, miközben külön ''Copiapoa humilis'' adatlapján a ''variispinata'' taxont a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajon belüli alfajként tárgyalja. A korábbi varietási név a ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]'' továbbra is nomenklatúrai szinonimaként szerepel. | A jelenlegi POWO-kezelés szerint a ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' elfogadott alfaj. A LLIFLE szintén ezt a nevet adja meg saját oldalán elfogadott névként, miközben külön ''Copiapoa humilis'' adatlapján a ''variispinata'' taxont a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajon belüli alfajként tárgyalja. A korábbi varietási név a ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]'' továbbra is nomenklatúrai szinonimaként szerepel. | ||
== Összehasonlító táblázat a Copiapoa humilis alfajokról == | |||
{| class="wikitable" style="text-align:center; width:100%;" | {| class="wikitable" style="text-align:center; width:100%;" | ||
! Bélyeg | ! Bélyeg | ||
A lap 2026. augusztus 16., 12:33-kori változata
| Copiapoa humilis subsp. variispinata | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Copiapoeae |
| Nemzetség | Copiapoa |
| Faj | Copiapoa humilis |
| Alfaj | Copiapoa humilis subsp. variispinata |
Tudományos név
- Copiapoa humilis subsp. variispinata (F.Ritter) D.R.Hunt in Cactaceae Syst. Init. 13: 14. 2002 sec. Larridon & al. 2015
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.
- A fajnév latin eredetű („humilis”), jelentése: alacsony, kicsiny, törpe. A név a faj apró, gyakran a talajba süllyedő megjelenésére utal.
- A variispinata alfajnév a latin varius („változatos”, „különböző”) és spina („tövis”) szavakból származik, és a taxon változatos töviszetére utal. A név jól illeszkedik a taxon egyik jellegzetességéhez, mivel a tövisek száma és hossza egyedenként is jelentősen változhat.
Típus
- Típuspéldány: Friedrich Ritter gyűjtése, Chile, Antofagasta régió, Paposo térsége, Quebrada Iscuña.
- Első leírása: Friedrich Ritter Copiapoa variispinata néven, Kakteen Südamerika 3: 1070. 1980.
- Az aktuális rangba helyezte: David Richard Hunt, 2002, Copiapoa humilis alfajaként.
Copiapoa humilis subsp. variispinata képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növény rendszerint csoportosan növekszik, és a csoportok szélessége általában nagyobb, mint a magassága. A hajtás gömbölyded vagy az életkor előrehaladtával kissé megnyúlt, puha, zöld, 4–7 cm átmérőjű. A szár csúcsa bemélyedő, sűrű nemezes gyapjúval és tövisekkel borított.
A gyökér hosszú, vastag, kúposan megvastagodó gyökértestet alkot, amely mélyen a talajba hatol, és keskeny nyakban folytatódik.
A bordák száma 15–18, ritkábban 22; a közöttük lévő barázdák 4–6 mm mélyek. A bordák bemetszettek, és többé-kevésbé jól elkülönülő szemölcsöket alkotnak.
Az areolák kerekdedek, fehér gyapjúval, átmérőjük 1,5–4,5 mm, egymástól 3–8 mm távolságra helyezkednek el.
A tövisek rendkívül változatosak számukban és hosszúságukban. A 10–15 peremtövis vékony, tűszerű, szétálló, sárgásbarnától sötétbarnáig terjedő színű, később megszürkül, hossza többnyire 3–8 mm. Az 5–10 középtövis erősebb, minden irányba szétálló, általában 5–10 mm hosszú, de ennél hosszabb is lehet.
Generatív test
Virág
A virág nappal nyílik, harang alakú, kénsárga, átmérője 2,5–3 cm. A virág a hajtás csúcsán található fehér gyapjúból fejlődik, és jellegzetes Copiapoa-illatot áraszt.
- Takarólevelek: A párta kénsárga és harang alakú; a külső lepellevelek a virág külső részét alkotják.
- Ivarlevelek: A porzószálak és portokok sárgák; a termő, bibeszál és bibe részletes morfológiai adatait a felhasznált források nem közlik.
Termés
A termés kerekded, csupasz, vörös, körülbelül 8 mm hosszú.
- Magja: A mag fekete, körülbelül 1,5 mm széles.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile északi részén, az Antofagasta régió Paposo térségében, a Quebrada Iscuña területén honos. A természetes állományok a tengerparttól mintegy 4,5–6,5 km-re húzódnak a szárazföld belseje felé. Az előfordulások több, egymástól elkülönült állományból állnak.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sziklás élőhelyeken, többnyire 300 m tengerszint feletti magasság alatt növekszik. A magasabban fekvő állományokat gyakran sűrű parti köd éri. A növények sziklák között, több, egymástól elkülönült állományban fordulnak elő.
Kultúrában tartás
A Copiapoa humilis subsp. variispinata termesztésben világos, napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag közeget igényel. A természetben mélyre hatoló, vastag gyökérzetet fejleszt, ezért a túlzott öntözésre érzékeny.
A tenyészidőszakban mérsékelt öntözés javasolt, az öntözések között a közegnek teljesen ki kell száradnia. Télen szárazon, hűvös körülmények között célszerű tartani. A hosszú, megvastagodott gyökér miatt jó vízelvezetésű, mélyebb edény használata előnyös.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Copiapoa humilis subsp. variispinata egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a zöld, puha szár és a rendkívül változatos töviszet. A 10–15 peremtövis és az 5–10 erősebb középtövis számában és hosszában is jelentős változatosságot mutat.
A taxon a Copiapoa humilis fajcsoportjába tartozik, amelynek tagjai morfológiailag közel állnak egymáshoz. A Copiapoa humilis több, korábban önálló fajként vagy faj alatti taxonként leírt alakot foglal magába.
A LLIFLE leírása szerint a Copiapoa humilis subsp. variispinata a többi Copiapoa humilis taxontól elsősorban szokatlanul zöld teste és a viszonylag lapos, széles csoportok képzése alapján különíthető el. A tövisek száma és hossza különösen változékony.
Taxonómia és filogenetika
A taxont Friedrich Ritter írta le 1980-ban Copiapoa variispinata néven. Graham J. Charles 1998-ban Copiapoa humilis var. variispinata néven varietási rangba helyezte. David Richard Hunt 2002-ben Copiapoa humilis subsp. variispinata néven alfaji kombinációt hozott létre.
A Larridon és munkatársai által 2015-ben végzett integratív vizsgálat a Copiapoa humilis fajcsoportját monofiletikus egységként kezelte. A vizsgálatban a Copiapoa humilis subsp. variispinata a Copiapoa humilis fajon belül elhelyezett taxonként szerepel.
A Plants of the World Online jelenleg elfogadott alfajként kezeli a Copiapoa humilis subsp. variispinata nevet. A POWO az elfogadott kezelést Larridon és munkatársai 2015-ös integratív vizsgálatára alapozza. A POWO szerint a taxon két homotipikus szinonimája a Copiapoa variispinata és a Copiapoa humilis var. variispinata.
Megjegyzés
A Copiapoa humilis subsp. variispinata taxonómiai rangja az idők során változott. Friedrich Ritter 1980-ban önálló fajként írta le Copiapoa variispinata néven, Graham J. Charles 1998-ban varietási rangban, Copiapoa humilis var. variispinata néven kezelte, David Richard Hunt pedig 2002-ben alfaji rangra helyezte.
A jelenlegi POWO-kezelés szerint a Copiapoa humilis subsp. variispinata elfogadott alfaj. A LLIFLE szintén ezt a nevet adja meg saját oldalán elfogadott névként, miközben külön Copiapoa humilis adatlapján a variispinata taxont a Copiapoa humilis fajon belüli alfajként tárgyalja. A korábbi varietási név a Copiapoa humilis var. variispinata továbbra is nomenklatúrai szinonimaként szerepel.
Összehasonlító táblázat a Copiapoa humilis alfajokról
| Bélyeg | subsp. humilis | subsp. matancillensis | subsp. tenuissima | subsp. tocopillana | subsp. variispinata |
|---|---|---|---|---|---|
| Elterjedés | Chile, Paposo és környéke | Chile, Quebrada Matancillas, Huasco térsége | Chile, El Cobre, Antofagastától északra | Chile, Tocopilla környéke | Chile, Quebrada Iscuña, Paposo és Blanco Encalada között |
| Élőhely | Parti, ködös, rendkívül száraz területek | Quebrada Matancillas, 100–150 m | Rendkívül száraz élőhely; a parti köd hatása kisebb lehet | Árida tengerparti dombvidék, 800–1000 m; ködhatással | Sziklás élőhely, mintegy 300 m magasságban |
| Életforma | Alacsony termetű, rendszerint csoportos | Az eredeti leírás alapján különálló alfaj; részletes habitusadatok külön forrásból szükségesek | Geofiton jellegű; nagy gumós gyökérből fejlődik | Többnyire magányos | Csoportokat alkot; a csoportok szélessége gyakran nagyobb a magasságuknál |
| Szár | Kicsi, alacsony, változó színű | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | Nagyon kicsi; jelentős része a talajba süllyedhet | Gömbölyded vagy röviden hengeres; szürkészöldtől kékeszöldig | Feltűnően zöld, puha |
| Gyökér | Nagy, répaszerű | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | Nagy, gumós gyökér; ez a taxon egyik legjellegzetesebb bélyege | Hosszú, vastag, répaszerű gyökér | Hosszú, vastag, mélyre hatoló gyökérzet |
| Bordák | Alacsonyak, szemölcsösen tagoltak | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | 15–18, ritkán 22; bemetszettek, szemölcsökre tagolódhatnak |
| Tövisek | Változó számú és hosszúságú | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | Finomabb, általában rövidebb | Sötét, viszonylag sűrű | Rendkívül változatos számú és hosszúságú |
| Jellegzetes töviszet | Változékony | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | A geofiton habitushoz képest finomabb tövisek | Sötétebb tövisek | A névnek is alapot adó változatos töviszet |
| Virág | Nagy, élénksárga | Az eredeti leírás részletes adatai szükségesek | Sárga, kívül vöröses árnyalattal; kb. 2,5 cm átmérő | Citromsárga, kb. 2,3–2,5 cm | Kénsárga, kb. 2,5–3 cm |
| Legfontosabb megkülönböztető bélyeg | A C. humilis fajcsoport tipikus, változatos alakja | Földrajzilag elkülönült, Matancillas térségi taxon | Geofiton habitus és nagy gumós gyökér | Északi elterjedés, magányos, szürkészöld–kékeszöld szár | Feltűnően zöld szár és rendkívül változatos töviszet |