„Crassula columella” változatai közötti eltérés

Crassula columella
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Saxifragales
Család	Crassulaceae
Alcsalád	Crassuloideae
Nemzetség	Crassula
Faj	Crassula columella

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2026. augusztus 28., 13:49-kori változata

Tudományos név

Crassula columella Marloth & Schönland in Trans. Roy. Soc. South Africa 17: 255. 1929
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin crassus (vastag, húsos) melléknév kicsinyítő képzős alakja, amely a növények pozsgás, víztároló szöveteire és húsos leveleire utal. A névválasztást Linné a Species Plantarum-ban rögzítette, utalva a családra jellemző szukkulens felépítésre.
A columella latin szó jelentése „kis oszlop”, „oszlopocska”, amely a növény jellegzetes, szorosan egymásra simuló levelek által kialakított, négyélű, oszlopszerű hajtásaira utal.

Típus

Első leírása: Rudolf Marloth és Selmar Schönland, Crassula columella néven, Transactions of the Royal Society of South Africa 17: 255. 1929.

Szinonimák

-

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Évelő, kis termetű pozsgás növény. Hajtásai felállók, oszlopszerűek, 5–15 cm magasak, gyakran a tövüknél vagy a csúcsi részen néhány ágra elágazók. A szár internódiumait a szorosan egymásra simuló levelek teljesen elfedik, ezért a növény jellegzetes, tömör, négyélű oszlopokat alkot. Az oszlopszerű hajtások átmérője 7–20 mm.

A levelek széles tojásdadok, 5–8 × 6–10 mm-esek, húsosak, egymást átfedve szorosan simulnak a szárhoz. Felszínük felül homorú, alul domború, csúcsuk tompa, gyakran apró hegyben végződik. A levelek zöldek vagy sárgászöldek, gyakran bársonyos felületűek. Erős napsugárzás, illetve szárazabb időszak során a levélcsúcsok és a levélszélek vöröses, vörösbarna vagy lilás árnyalatot vehetnek fel.

A növény sűrű, kompakt megjelenését elsősorban a levelek szoros elhelyezkedése adja. A rövid szárrészek gyakorlatilag nem láthatók. A gyökérzetről a felhasznált források részletes morfológiai adatot nem közölnek.

Generatív test

Virág

A virágzat laza, lekerekített csúcsú bogas virágzat, amely 15–50, ritkábban 60 mm hosszú, finom szőrökkel borított kocsányon fejlődik. A virágzat kisebb, lekerekített virágcsoportokból áll.

A virágok csövesek, a virágzás természetes élőhelyen február–április között, főként márciusban és áprilisban történik.

Takarólevelek: A csésze karéjai háromszögletűek, 1–1,5 mm hosszúak, tompán hegyesek vagy tompák, húsosak, zöldtől vörösig változó színűek, finom szőrökkel és a szélükön pillákkal. A párta csöves, alul 0,2–0,3 mm hosszan összenőtt, krémszínű vagy halványsárga, száradáskor barnuló; sziromlevelei hosszúkásak vagy hosszúkás-ellipszis alakúak, 2–2,5 mm hosszúak, rendszerint tompa csúcsúak, szétállók vagy visszahajlók.
Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a források szerint barnás portokokat viselnek. A termő, a bibeszál és a bibe részletes alaktani jellemzőit a felhasznált források nem adják meg.

Termés

A termés részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.

Magja: A magok részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Dél-Afrika, az Észak-foki tartomány északnyugati része, Namaqualand térsége. Elterjedési területe Grootmis és Lekkersing között, valamint Lekkersingtől északra Kleinsee és Wolfberg térségéig húzódik. A faj a Richtersveld térségének téli csapadékú vidékéhez tartozik.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban alacsony dombok délnyugati kitettségű oldalain, kvarcitkibúvások repedéseiben és száraz sziklafalakon él. Gyakran a felső lejtők sziklarepedéseiben telepszik meg. Élőhelyén a víz gyorsan elvezetődik, ezért a növény hosszabb szárazabb időszakokhoz alkalmazkodott. A faj elterjedési területe szűk, specializált sziklás élőhelyekhez kötődik.

Kultúrában tartás

A Crassula columella lassú növekedésű, kompakt pozsgás növény. Tömör, oszlopszerű alakja miatt kisebb edényben is hosszú ideig nevelhető. Sekély, jó vízáteresztő képességű edényben és laza, porózus termesztőközegben tartható.

A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel, a pangó vizet azonban rosszul viseli. A nyári időszakban nyugalmi állapotba kerülhet, ezért ilyenkor az öntözést csökkenteni kell. Télen a közeg teljes kiszáradása után is csak kevés vizet kapjon. A tartósan nedves közeg gyökér- és szárrothadást okozhat.

Világos, napos helyet igényel. A megfelelő fény hozzájárul a tömör növekedéshez, és napos körülmények között a levelek csúcsain vöröses elszíneződés alakulhat ki. Teljes árnyékban a hajtások megnyúlhatnak, elveszíthetik kompakt formájukat, és a növény rothadásra is hajlamosabbá válhat.

A természetes élőhelyen tavaszi és őszi növekedés jellemző, a nyári melegben pedig nyugalmi időszakot tarthat. Jó légmozgás mellett tartható. Magyarországon fagymentes helyen teleltetendő.

Szaporítása oldalhajtások leválasztásával és magvetéssel is lehetséges.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Crassula columella legjellegzetesebb bélyege a szorosan egymásra simuló levelek által kialakított, négyélű, tömör, oszlopszerű hajtás. A levelek bársonyosak, széles tojásdadok és a szár körül szorosan összezáródnak.

A Crassula elegans subsp. elegans hasonló megjelenésű lehet, de általában sokkal erősebben elágazik, és levelei csúcsai nem simulnak olyan szorosan a szárhoz.

A Crassula plegmatoides szintén hasonlíthat a fajhoz, azonban annak levelein durva, rendszerint lekerekített papillák találhatók, míg a C. columella levelei bársonyos, finoman szőrös felületűek.

Egyéb

A Crassula columella szűk elterjedésű, észak-namaqualandi bennszülött faj. A dél-afrikai természetvédelmi értékelés szerint ritka faj, amelynek több ismert állománya is van, és specializált sziklás élőhelyeken fordul elő. Az ismert élőhelyeken jelenleg nem jeleztek jelentős veszélyeztető tényezőt.

A faj különösen jellegzetes növekedési formája a száraz élőhelyhez való alkalmazkodás része: a sűrűn egymásra simuló levelek csökkentik a szabadon lévő levélfelületet, ezáltal mérséklik a párologtatást.

A Crassula columella jelenleg elfogadott fajnév. A Plants of the World Online és a World Flora Online egyaránt Crassula columella Marloth & Schönland néven kezelik.

Forrás

World Flora Online: Crassula columella Marloth & Schönland
Plants of the World Online: Crassula columella Marloth & Schönland
Toelken, H. R. (1985): Crassulaceae. Flora of Southern Africa 14.
Bruyns, P. V. (2013): Crassulaceae. In: Snijman, D. A. (szerk.): Plants of the Greater Cape Floristic Region 2: The Extra Cape flora, Strelitzia 30.
Crassula columella – LLIFLE, Encyclopedia of Succulents
Crassula columella – World of Succulents
Marloth, R. & Schönland, S. (1929): Materials for a critical revision of Crassulaceae. Transactions of the Royal Society of South Africa 17: 151–286.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Taxonbox | accepted = Crassula columella Marloth & Schönland Trans. Roy. Soc. South Africa 17: 255 (1929) |
+{{Taxonbox | accepted = Crassula columella Marloth & Schönland in Trans. Roy. Soc. South Africa 17: 255. 1929 | synonym = }}
-synonym =
+=== A név eredete, etimológia ===
-}}
+* A '''nemzetségnév''' a latin ''crassus'' (vastag, húsos) melléknév kicsinyítő képzős alakja, amely a növények pozsgás, víztároló szöveteire és húsos leveleire utal. A névválasztást '''Linné''' a ''Species Plantarum''-ban rögzítette, utalva a családra jellemző szukkulens felépítésre.
+* A ''columella'' latin szó jelentése „kis oszlop”, „oszlopocska”, amely a növény jellegzetes, szorosan egymásra simuló '''levelek''' által kialakított, négyélű, oszlopszerű hajtásaira utal.
+=== Típus ===
+* '''Első leírása:''' '''[[Rudolf Marloth]]''' és '''[[Selmar Schönland]]''', ''Crassula columella'' néven, ''Transactions of the Royal Society of South Africa'' 17: 255. 1929.
+[[Kategória:Crassula]]
 [[Fájl:Crassula columella.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
 [[Fájl:Crassula columella.LZ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
+=== Szinonimák ===
+-
+=== Alaktani, morfológiai jellemzők ===
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+Évelő, kis termetű pozsgás növény. '''Hajtás'''ai felállók, oszlopszerűek, 5–15 cm magasak, gyakran a tövüknél vagy a csúcsi részen néhány ágra elágazók. A '''szár''' internódiumait a szorosan egymásra simuló '''levelek''' teljesen elfedik, ezért a növény jellegzetes, tömör, négyélű oszlopokat alkot. Az oszlopszerű '''hajtás'''ok átmérője 7–20 mm.
+A '''levelek''' széles tojásdadok, 5–8 × 6–10 mm-esek, húsosak, egymást átfedve szorosan simulnak a '''szár'''hoz. Felszínük felül homorú, alul domború, csúcsuk tompa, gyakran apró hegyben végződik. A '''levelek''' zöldek vagy sárgászöldek, gyakran bársonyos felületűek. Erős napsugárzás, illetve szárazabb időszak során a levélcsúcsok és a levélszélek vöröses, vörösbarna vagy lilás árnyalatot vehetnek fel.
+A növény sűrű, kompakt megjelenését elsősorban a '''levelek''' szoros elhelyezkedése adja. A rövid '''szár'''részek gyakorlatilag nem láthatók. A '''gyökérzet'''ről a felhasznált források részletes morfológiai adatot nem közölnek.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virágzat''' laza, lekerekített csúcsú bogas virágzat, amely 15–50, ritkábban 60 mm hosszú, finom szőrökkel borított kocsányon fejlődik. A '''virágzat''' kisebb, lekerekített virágcsoportokból áll.
+A '''virág'''ok csövesek, a virágzás természetes élőhelyen február–április között, főként márciusban és áprilisban történik.
+* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' karéjai háromszögletűek, 1–1,5 mm hosszúak, tompán hegyesek vagy tompák, húsosak, zöldtől vörösig változó színűek, finom szőrökkel és a szélükön pillákkal. A '''párta''' csöves, alul 0,2–0,3 mm hosszan összenőtt, krémszínű vagy halványsárga, száradáskor barnuló; '''sziromlevelei''' hosszúkásak vagy hosszúkás-ellipszis alakúak, 2–2,5 mm hosszúak, rendszerint tompa csúcsúak, szétállók vagy visszahajlók.
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a források szerint barnás portokokat viselnek. A '''termő''', a '''bibeszál''' és a '''bibe''' részletes alaktani jellemzőit a felhasznált források nem adják meg.
+==== Termés ====
+A termés részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.
+* '''Magja:''' A magok részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Dél-Afrika''', az Észak-foki tartomány északnyugati része, Namaqualand térsége. Elterjedési területe Grootmis és Lekkersing között, valamint Lekkersingtől északra Kleinsee és Wolfberg térségéig húzódik. A faj a Richtersveld térségének téli csapadékú vidékéhez tartozik.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban alacsony dombok délnyugati kitettségű oldalain, kvarcitkibúvások repedéseiben és száraz sziklafalakon él. Gyakran a felső lejtők sziklarepedéseiben telepszik meg. Élőhelyén a víz gyorsan elvezetődik, ezért a növény hosszabb szárazabb időszakokhoz alkalmazkodott. A faj elterjedési területe szűk, specializált sziklás élőhelyekhez kötődik.
+== Kultúrában tartás ==
+A ''Crassula columella'' lassú növekedésű, kompakt pozsgás növény. Tömör, oszlopszerű alakja miatt kisebb edényben is hosszú ideig nevelhető. Sekély, jó vízáteresztő képességű edényben és laza, porózus termesztőközegben tartható.
+A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel, a pangó vizet azonban rosszul viseli. A nyári időszakban nyugalmi állapotba kerülhet, ezért ilyenkor az öntözést csökkenteni kell. Télen a közeg teljes kiszáradása után is csak kevés vizet kapjon. A tartósan nedves közeg gyökér- és szárrothadást okozhat.
+Világos, napos helyet igényel. A megfelelő fény hozzájárul a tömör növekedéshez, és napos körülmények között a '''levelek''' csúcsain vöröses elszíneződés alakulhat ki. Teljes árnyékban a '''hajtás'''ok megnyúlhatnak, elveszíthetik kompakt formájukat, és a növény rothadásra is hajlamosabbá válhat.
+A természetes élőhelyen tavaszi és őszi növekedés jellemző, a nyári melegben pedig nyugalmi időszakot tarthat. Jó légmozgás mellett tartható. Magyarországon fagymentes helyen teleltetendő.
+Szaporítása oldalhajtások leválasztásával és magvetéssel is lehetséges.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A ''Crassula columella'' legjellegzetesebb bélyege a szorosan egymásra simuló '''levelek''' által kialakított, négyélű, tömör, oszlopszerű '''hajtás'''. A '''levelek''' bársonyosak, széles tojásdadok és a '''szár''' körül szorosan összezáródnak.
+A ''Crassula elegans'' subsp. ''elegans'' hasonló megjelenésű lehet, de általában sokkal erősebben elágazik, és '''levelei''' csúcsai nem simulnak olyan szorosan a '''szár'''hoz.
+A ''Crassula plegmatoides'' szintén hasonlíthat a fajhoz, azonban annak '''levelein''' durva, rendszerint lekerekített papillák találhatók, míg a ''C. columella'' '''levelei''' bársonyos, finoman szőrös felületűek.
+== Egyéb ==
+A ''Crassula columella'' szűk elterjedésű, észak-namaqualandi bennszülött faj. A dél-afrikai természetvédelmi értékelés szerint ritka faj, amelynek több ismert állománya is van, és specializált sziklás élőhelyeken fordul elő. Az ismert élőhelyeken jelenleg nem jeleztek jelentős veszélyeztető tényezőt.
+A faj különösen jellegzetes növekedési formája a száraz élőhelyhez való alkalmazkodás része: a sűrűn egymásra simuló '''levelek''' csökkentik a szabadon lévő levélfelületet, ezáltal mérséklik a párologtatást.
+A ''Crassula columella'' jelenleg elfogadott fajnév. A Plants of the World Online és a World Flora Online egyaránt ''Crassula columella'' Marloth & Schönland néven kezelik.
+== Forrás ==
+* World Flora Online: ''Crassula columella'' Marloth & Schönland
+* Plants of the World Online: ''Crassula columella'' Marloth & Schönland
+* Toelken, H. R. (1985): ''Crassulaceae''. Flora of Southern Africa 14.
+* Bruyns, P. V. (2013): Crassulaceae. In: Snijman, D. A. (szerk.): ''Plants of the Greater Cape Floristic Region 2: The Extra Cape flora'', Strelitzia 30.
+* ''Crassula columella'' – LLIFLE, Encyclopedia of Succulents
+* ''Crassula columella'' – World of Succulents
+* Marloth, R. & Schönland, S. (1929): Materials for a critical revision of Crassulaceae. ''Transactions of the Royal Society of South Africa'' 17: 151–286.
 [[Kategória:Crassula]]