„Crassula columella” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Jokhel Csaba átnevezte a(z) Crassula columellA lapot Crassula columella lapra az átirányítást felülírva |
||
(Nincs különbség)
| |||
A lap 2026. augusztus 28., 13:49-kori változata
| Crassula columella | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Saxifragales |
| Család | Crassulaceae |
| Alcsalád | Crassuloideae |
| Nemzetség | Crassula |
| Faj | Crassula columella |
Tudományos név
- Crassula columella Marloth & Schönland in Trans. Roy. Soc. South Africa 17: 255. 1929
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a latin crassus (vastag, húsos) melléknév kicsinyítő képzős alakja, amely a növények pozsgás, víztároló szöveteire és húsos leveleire utal. A névválasztást Linné a Species Plantarum-ban rögzítette, utalva a családra jellemző szukkulens felépítésre.
- A columella latin szó jelentése „kis oszlop”, „oszlopocska”, amely a növény jellegzetes, szorosan egymásra simuló levelek által kialakított, négyélű, oszlopszerű hajtásaira utal.
Típus
- Első leírása: Rudolf Marloth és Selmar Schönland, Crassula columella néven, Transactions of the Royal Society of South Africa 17: 255. 1929.


Szinonimák
-
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Évelő, kis termetű pozsgás növény. Hajtásai felállók, oszlopszerűek, 5–15 cm magasak, gyakran a tövüknél vagy a csúcsi részen néhány ágra elágazók. A szár internódiumait a szorosan egymásra simuló levelek teljesen elfedik, ezért a növény jellegzetes, tömör, négyélű oszlopokat alkot. Az oszlopszerű hajtások átmérője 7–20 mm.
A levelek széles tojásdadok, 5–8 × 6–10 mm-esek, húsosak, egymást átfedve szorosan simulnak a szárhoz. Felszínük felül homorú, alul domború, csúcsuk tompa, gyakran apró hegyben végződik. A levelek zöldek vagy sárgászöldek, gyakran bársonyos felületűek. Erős napsugárzás, illetve szárazabb időszak során a levélcsúcsok és a levélszélek vöröses, vörösbarna vagy lilás árnyalatot vehetnek fel.
A növény sűrű, kompakt megjelenését elsősorban a levelek szoros elhelyezkedése adja. A rövid szárrészek gyakorlatilag nem láthatók. A gyökérzetről a felhasznált források részletes morfológiai adatot nem közölnek.
Generatív test
Virág
A virágzat laza, lekerekített csúcsú bogas virágzat, amely 15–50, ritkábban 60 mm hosszú, finom szőrökkel borított kocsányon fejlődik. A virágzat kisebb, lekerekített virágcsoportokból áll.
A virágok csövesek, a virágzás természetes élőhelyen február–április között, főként márciusban és áprilisban történik.
- Takarólevelek: A csésze karéjai háromszögletűek, 1–1,5 mm hosszúak, tompán hegyesek vagy tompák, húsosak, zöldtől vörösig változó színűek, finom szőrökkel és a szélükön pillákkal. A párta csöves, alul 0,2–0,3 mm hosszan összenőtt, krémszínű vagy halványsárga, száradáskor barnuló; sziromlevelei hosszúkásak vagy hosszúkás-ellipszis alakúak, 2–2,5 mm hosszúak, rendszerint tompa csúcsúak, szétállók vagy visszahajlók.
- Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a források szerint barnás portokokat viselnek. A termő, a bibeszál és a bibe részletes alaktani jellemzőit a felhasznált források nem adják meg.
Termés
A termés részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.
- Magja: A magok részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Dél-Afrika, az Észak-foki tartomány északnyugati része, Namaqualand térsége. Elterjedési területe Grootmis és Lekkersing között, valamint Lekkersingtől északra Kleinsee és Wolfberg térségéig húzódik. A faj a Richtersveld térségének téli csapadékú vidékéhez tartozik.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban alacsony dombok délnyugati kitettségű oldalain, kvarcitkibúvások repedéseiben és száraz sziklafalakon él. Gyakran a felső lejtők sziklarepedéseiben telepszik meg. Élőhelyén a víz gyorsan elvezetődik, ezért a növény hosszabb szárazabb időszakokhoz alkalmazkodott. A faj elterjedési területe szűk, specializált sziklás élőhelyekhez kötődik.
Kultúrában tartás
A Crassula columella lassú növekedésű, kompakt pozsgás növény. Tömör, oszlopszerű alakja miatt kisebb edényben is hosszú ideig nevelhető. Sekély, jó vízáteresztő képességű edényben és laza, porózus termesztőközegben tartható.
A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel, a pangó vizet azonban rosszul viseli. A nyári időszakban nyugalmi állapotba kerülhet, ezért ilyenkor az öntözést csökkenteni kell. Télen a közeg teljes kiszáradása után is csak kevés vizet kapjon. A tartósan nedves közeg gyökér- és szárrothadást okozhat.
Világos, napos helyet igényel. A megfelelő fény hozzájárul a tömör növekedéshez, és napos körülmények között a levelek csúcsain vöröses elszíneződés alakulhat ki. Teljes árnyékban a hajtások megnyúlhatnak, elveszíthetik kompakt formájukat, és a növény rothadásra is hajlamosabbá válhat.
A természetes élőhelyen tavaszi és őszi növekedés jellemző, a nyári melegben pedig nyugalmi időszakot tarthat. Jó légmozgás mellett tartható. Magyarországon fagymentes helyen teleltetendő.
Szaporítása oldalhajtások leválasztásával és magvetéssel is lehetséges.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Crassula columella legjellegzetesebb bélyege a szorosan egymásra simuló levelek által kialakított, négyélű, tömör, oszlopszerű hajtás. A levelek bársonyosak, széles tojásdadok és a szár körül szorosan összezáródnak.
A Crassula elegans subsp. elegans hasonló megjelenésű lehet, de általában sokkal erősebben elágazik, és levelei csúcsai nem simulnak olyan szorosan a szárhoz.
A Crassula plegmatoides szintén hasonlíthat a fajhoz, azonban annak levelein durva, rendszerint lekerekített papillák találhatók, míg a C. columella levelei bársonyos, finoman szőrös felületűek.
Egyéb
A Crassula columella szűk elterjedésű, észak-namaqualandi bennszülött faj. A dél-afrikai természetvédelmi értékelés szerint ritka faj, amelynek több ismert állománya is van, és specializált sziklás élőhelyeken fordul elő. Az ismert élőhelyeken jelenleg nem jeleztek jelentős veszélyeztető tényezőt.
A faj különösen jellegzetes növekedési formája a száraz élőhelyhez való alkalmazkodás része: a sűrűn egymásra simuló levelek csökkentik a szabadon lévő levélfelületet, ezáltal mérséklik a párologtatást.
A Crassula columella jelenleg elfogadott fajnév. A Plants of the World Online és a World Flora Online egyaránt Crassula columella Marloth & Schönland néven kezelik.
Forrás
- World Flora Online: Crassula columella Marloth & Schönland
- Plants of the World Online: Crassula columella Marloth & Schönland
- Toelken, H. R. (1985): Crassulaceae. Flora of Southern Africa 14.
- Bruyns, P. V. (2013): Crassulaceae. In: Snijman, D. A. (szerk.): Plants of the Greater Cape Floristic Region 2: The Extra Cape flora, Strelitzia 30.
- Crassula columella – LLIFLE, Encyclopedia of Succulents
- Crassula columella – World of Succulents
- Marloth, R. & Schönland, S. (1929): Materials for a critical revision of Crassulaceae. Transactions of the Royal Society of South Africa 17: 151–286.