„Kategória:Opuntia” változatai közötti eltérés

Opuntia
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Opuntieae
Nemzetség	Opuntia

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2025. december 7., 21:42-kori változata

Tudományos név

Opuntia Mill., Gard. Dict. Abr., ed. 4: 974. 1754. Sec. Hunt (2016)

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

Állítólagos szülőhelye Opos, egy ókori görög falu botanikai latin neve Lokrisz (Locria) közelében, Euboia (Evia) szigetének partján. Görögül Opountisz, amely a sok tövises növény jelenlétéről volt ismert (kivéve az Opuntiát). Opost az Iliász is megemlíti. Idősebb Plinius (római természettudós) említett egy növényt, amely a hagyomány szerint e város környékén nőtt (valószínűleg egy másik pozsgás növényt). Carl von Linné és más korai botanikusok ezt a nevet tévesen alkalmazták az Újvilágból származó, lapított szárú kaktuszok nemzetségére.

Típuspéldány

Opuntia ficus-indica (L.) Mill.

Első leírása: Miller

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Bokros (fruticosus) vagy fatermetű (arborescens) növények nemzetsége, gyakran elkülönült törzzsel (truncus distinctus). Ízekre (segmentum) (lapos hajtásokra, cladodium) tagolt, amelyek többnyire lapítottak (compressus), korong alakúak (discoideus), elliptikusak (ellipticus) vagy megnyúltak (elongatus), ritkán hengeresek (cylindricus).

Areolák

Glochidákat (glochidium) és szőröket (pili) viselnek.

Tövisek

Tűszerűek (aciculate), ár alakúak (subulatus) vagy sörteszerűek (setosus), tövisburok (vagina) hiányzik (absens).

Generatív test

Virág

Nappali nyílású (diurnalis), gyakran öntermékeny (autofertilis).
Forgós (rotatus)-tól szélesen nyitottig (late patens), vagy megnyúlt (elongatus) és keskeny (angustus) (Nopalea alnemzetségben).
A lapos hajtások (cladodium) szélén jelenik meg, általában magányos (solitarius).
Halványtól intenzív sárgáig, narancs, piros, kármin, rózsaszín, bíbor színű, néha fehéres (albidus) vagy kétszínű (bicolor).
Érintésre vagy rázásra érzékeny porzók (thigmonastia vagy seismonastia) jellemzik a virágokat (Nopalea kivételével).
Méhek, kolibrík (Trochilidae) és néha denevérek (Chiroptera) porozzák.

Termés

Többé-kevésbé gömb alakú (globosus), húsos (carnosus) vagy száraz (siccus), köldökös (umbilicatus). Általában glochidákkal (glochidium) borított areolákkal, a termésfal fel nem nyíló (indehiscens).

Magja: Néha számos (multus), változó méretű, nagyon kemény (durus), lapított (compressus). Korong alakú (discoideus)tól vese alakúig (reniformis), fehértől barnáig terjedő színű. Köldökzsinór (funicularis) köpeny csupasz (nudus) vagy szőrös (pubescens).
A magok terjesztését kisemlősök és madarak biztosítják, valamint hüllők is (például az óriásteknősök és az iguánák a Galápagos-szigeteken).

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Hatalmas földrajzi elterjedéssel rendelkezik, a fajok száma az egyik legnagyobb a Cactaceae családon belül.

Kanadától (Alberta, British Columbia, Ontario, Saskatchewan) Patagóniáig és az egész Karib-szigeteken át megtalálható.

Idegenhonossá vagy invazívvá vált (O. dillenii, O. stricta) a világ számos országában (Dél-Afrika, Ausztrália, Botswana, Spanyolország, Kanári-szigetek, Olaszország, India, Marokkó, Jemen stb.).

Élőhely: Gyakorlatilag minden élőhelyet elfoglal. Például az Egyesült Államok délnyugati és Észak-Mexikói tipikus chaparral területein, de alluviális síkságokon és sziklás szirteken is. Sziklás, homokos vagy kavicsos talajon, vulkáni kőzeteken, füvek, bokrok és bozótok között. Száraz sziklás hegyoldalakon, kanyonok szélén, valamint nyílt füves területeken (Missouri), fás fennsíkok régióiban, boróka (Juniperus spp.) és fenyő (Pinus spp.) erdőkben. Olyan régiókban is előfordul, amelyeket télen néha hó borít (O. fragilis, O. humifusa, O. polyacantha).

Kaktuszok és más pozsgások (succulentus) által alkotott növénytársulásokban él.

Éghajlati tényezők: A tengerszinttől egészen 4100 m tengerszint feletti magasságig (O. sulphurea) fordul elő.
Növénytársulás, életmód: A Cactaceae és más pozsgások széles spektrumú növénytársulásában él.

Egyéb

Különleges viselkedés: A virágok (a Nopalea kivételével) érzékeny porzókkal (stamina sensitivus) rendelkeznek (thigmonastia vagy seismonastia).
Szaporodás: A magok szórását kisméretű emlősök és madarak, valamint hüllők (reptilia) (pl. teknősök és leguánok a Galápagos-szigeteken) biztosítják.
Megjegyzések: Néhány faj világszerte termesztett (O. ficus-indica) és sok országban invazívvá vált (O. dillenii, O. stricta).

Szerzők és forrás

Szöveg: Miller
Forrás:
- https://thelastcactusclassification.top/category/opuntia/
- https://caryophyllales.org/

A(z) „Opuntia” kategóriába tartozó lapok

A következő 4 lap található a kategóriában, összesen 4 lapból.

O

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 |taxon=Opuntia
 }}
-== ''Opuntia'' Mill., Gard. Dict. Abr., ed. 4: 974. 1754. Sec. Hunt (2016)==
+== Tudományos név ==
-Típusfaj: ''Opuntia ficus-indica'' (L.) Mill.
+''Opuntia'' Mill., Gard. Dict. Abr., ed. 4: 974. 1754. Sec. Hunt (2016)
-A '''''Opuntia''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó, a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe sorolt nemzetség. Több száz faj tartozik ide, elsősorban Észak-, Közép- és Dél-Amerikából, de több fajját világszerte dísznövényként is termesztik.
+'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
-== Etimológia ==
+=== A név eredete, etimológia ===
-* '''Eredet:''' A név az ókori Görögországban található '''Opus''' (görögül: Ὀποῦς, ''Opous'') város nevéből származik, amely a mai Locris területén feküdt. Idősebb '''Plinius''' (római természettudós) említett egy növényt, amely a hagyomány szerint e város környékén nőtt (valószínűleg egy másik pozsgás növényt). Carl '''von Linné''' és más korai botanikusok ezt a nevet tévesen alkalmazták az Újvilágból származó, lapított szárú kaktuszok nemzetségére.
-== Morfológia és jellemzők ==
+Állítólagos szülőhelye '''Opos''', egy ókori görög falu botanikai latin neve '''Lokrisz''' (Locria) közelében, '''Euboia''' (Evia) szigetének partján. Görögül '''Opountisz''', amely a sok '''tövises növény''' jelenlétéről volt ismert (kivéve az ''Opuntiá''t). '''Opos'''t az '''Iliász''' is megemlíti.  Idősebb '''Plinius''' (római természettudós) említett egy növényt, amely a hagyomány szerint e város környékén nőtt (valószínűleg egy másik pozsgás növényt). Carl '''von Linné''' és más korai botanikusok ezt a nevet tévesen alkalmazták az Újvilágból származó, lapított szárú kaktuszok nemzetségére.
-Az ''Opuntia'' növények legjellemzőbb bélyege a lapított, húsos szárszegmensek — a ''cladodium''-ok. Ezek a szegmensek fotoszintetizálnak és vízraktározásra alkalmasak, így alkalmazkodásként szolgálnak a száraz, aszályos élőhelyekhez.
-Az areolákból származó tövisek és apró szőrök — a glochidák — védelmet nyújtanak az állatok ellen. A ''glochidium''-ok (tsz: ''glochidia'') aprók, de szúrósak, könnyen lesodródnak és irritálhatják a bőrt.
-Virágaik feltűnőek, nagyok lehetnek, és sok fajban sárgától pirosig változó színűek. A virágzás tavasztól nyárig jellemző.
-A virágokat követi a húsos, gyakran szőrös termés — a kaktuszgyümölcs, amely sok faj esetében ehető, kultúrnövény és gyűjtemények kedvelt darabja.
-== Elterjedés és élőhely ==
+== Típuspéldány ==
-Az ''Opuntia'' fajok természetes élőhelye Észak-, Közép- és Dél-Amerika száraz, félsivatagos, sivatagi, bozótos és félszáraz gyepekben, sziklás vagy homokos talajokon. Egyes fajok tengerparti, sztyeppi vagy mérsékelt éghajlatú területeken is megélnek.
+''Opuntia ficus-indica'' (L.) Mill.
-== Tartás kultúrában ==
+'''''Első leírása:''''' Miller
-Az ''Opuntia'' meglehetősen könnyen tartható kaktusz: laza, jó vízelvezetésű, homokos-kavicsos talaj, világos, napos hely ajánlott. Öntözés: ritka, az öntözések között a talaj teljes kiszáradásának jó esélyével. Télen száraz tartás, fagytól védetten. Szaporíthatók magról vagy szár- / szegmensdugványról. A glochidák miatt óvatos bánásmód javasolt (kesztyű, óvatos mozgatás).
-== Filogenetika ==
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-Az ''Opuntia'' a Cactaceae család második legnagyobb nemzetsége. Mint minden fajgazdag kaktuszcsoportnál, az ''Opuntia'' esetében is számos különböző nemzetség-felosztási koncepciót javasoltak, eltérő számú elkülönített nemzetséggel. Előfordult a szélsőséges szétválasztás (pl. Backeberg 1966), és ennek ellenkezője, azaz a nagyon tág értelemben vett összevonás is (Rowley 1958; Benson 1982).
-A Wallace és Dickie (2002) által végzett első filogenetikai vizsgálat, amely az '''rpl16 intronon''' alapult, azt találta, hogy a tág értelemben vett ''Opuntia'' '''polifiletikus'''. Az általuk bemutatott módosított nemzetségi rendszerben az ''Opuntia'' felosztása mellett érveltek, mert ellenkező esetben más nemzetségek (pl. ''Pereskiopsis'', ''Pterocactus'') is az ''Opuntia''-n belül helyezkedtek volna el, és ezek beolvasztása rendkívül heterogén, széteső nemzetséget eredményezett volna. Ezért Wallace és Dickie javasolták az ''Opuntia'' korábban elkülönített nemzetségeinek visszaállítását: '''''Austrocylindropuntia, Brasiliopuntia, Consolea, Corynopuntia, Cumulopuntia, Cylindropuntia, Grusonia, Maihueniopsis, Miqueliopuntia, Nopalea, Tephrocactus, Tunilla'''''.
+=== Vegetatív test ===
-Az ''Opuntia'' szűk értelemben ('''s.str.''') így azokra a taxonokra korlátozódott, amelyeknek '''lapított szártagjaik vannak és hálózatos szerkezetű pollenjük'''.
+==== Hajtás, szár ====
-Ezt a rendszert Hunt (2006) teljes egészében átvette, Nyffeler és Eggli (2010) pedig nagyrészt követték.
+'''Bokros''' (''fruticosus'') vagy '''fatermetű''' (''arborescens'') növények nemzetsége, gyakran '''elkülönült törzzsel''' (''truncus distinctus'').
+'''Ízekre''' (''segmentum'') ('''lapos hajtásokra''', ''cladodium'') tagolt, amelyek többnyire '''lapítottak''' (''compressus''), '''korong''' alakúak (''discoideus''), '''elliptikusak''' (''ellipticus'') vagy '''megnyúltak''' (''elongatus''), ritkán '''hengeresek''' (''cylindricus'').
-Griffith és Porter (2009), a '''plastid trnL–F''' és a '''nukleáris ITS''' adatok felhasználásával azt találta, hogy a szűk értelemben vett ''Opuntia'' valójában magában foglalja a ''Consolea''-t és a ''Nopalea''-t is; a mindhárom nemzetséget tartalmazó klád '''100%-os támogatottságot''' kapott, és a ''Consolea'' és a ''Nopalea'' is '''monofiletikusnak''' bizonyult 100%-os támogatással. A törzsfa felbontása azonban nem tette lehetővé a nemzetségek azonnali, egyértelmű határvonalainak meghúzását.
+==== Areolák ====
-A ''Nopalea''-t azért különítették el korábban az ''Opuntia s.str.''-től, mert virágai elsősorban '''kolibrik általi beporzásra specializálódtak''' (ún. „hummingbird-szindróma”). Ennek ellenére többször kimutatták, hogy az ''Opuntia'' belsejében helyezkedik el (Wallace &amp; Gibson 2002; Griffith &amp; Porter 2009; Bárcenas és mtsai 2011; Hernández-Hernández és mtsai 2011).
+'''Glochidákat''' (''glochidium'') és '''szőröket''' (''pili'') viselnek.
-Majure és mtsai (2012), illetve Majure &amp; Puente (2014) véglegesen bizonyították, hogy a ''Nopalea'' '''mélyen az Opuntia-n belül van''', és pusztán egy '''beporzóváltás''' eredménye, ahol a rovarmegporzásról madármegporzásra történt az átállás egy szélesebb ''Opuntia'' kládon belül. [Hernández-Ledesma és mtsai (2015)]
+==== Tövisek ====
-Bár az ''Opuntia s.str.'' ma már jól meghatározott, a fajhatárok és a taxonómia továbbra is problémásak, és sok rendszertani munka szükséges ahhoz, hogy pontosabban megértsük a fajok közötti kapcsolatokat, és hogy a fajokat helyesen lehessen elhatárolni. Majure és mtsai (2017) felvetették, hogy '''rejtett (kriptikus) fajok''' is léteznek a kládban, és részletes, monografikus feldolgozásra lesz szükség a nemzetség egészén belül ennek tisztázására. [Majure (2021)]
+'''Tűszerűek''' (''aciculate''), '''ár alakúak''' (''subulatus'') vagy '''sörteszerűek''' (''setosus''), '''tövisburok''' (''vagina'') '''hiányzik''' (''absens'').
-== Jelentősebb / ismert fajok ==
+=== Generatív test ===
-* ''Opuntia ficus-indica'' — az egyik legismertebb faj, termése és „nopales” szára fogyasztható, gazdasági és kerti jelentőségű.
-* ''Opuntia robusta'' — robosztus méretű faj, nagy szegmensekkel és jól látható tövisezett terméssel.
-* ''Opuntia fragilis'' — északi elterjedésű faj, viszonylag hidegtűrő, talajtakaróként ismert.
-* ''Opuntia compressa'' — alacsony, bokros növekedésű faj, jellemző feltűnő sárga vagy narancs virágzással.
-* ''Opuntia macrocentra'' — karakteres, dísznövényként kedvelt faj, látványos virágokkal és dekoratív habitussal.
-== Forrás ==
+==== Virág ====
-* https://caryophyllales.org/
+* '''Nappali''' nyílású (''diurnalis''), gyakran '''öntermékeny''' (''autofertilis'').
+* '''Forgós''' (''rotatus'')-tól '''szélesen nyitottig''' (''late patens''), vagy '''megnyúlt''' (''elongatus'') és '''keskeny''' (''angustus'') (''Nopalea'' alnemzetségben).
+* A '''lapos hajtások''' (''cladodium'') '''szélén''' jelenik meg, általában '''magányos''' (''solitarius'').
+* '''Halványtól intenzív sárgáig''', '''narancs''', '''piros''', '''kármin''', '''rózsaszín''', '''bíbor''' színű, néha '''fehéres''' (''albidus'') vagy '''kétszínű''' (''bicolor'').
+* '''Érintésre vagy rázásra érzékeny porzók''' (''thigmonastia'' vagy ''seismonastia'') jellemzik a virágokat (''Nopalea'' kivételével).
+* '''Méhek''', '''kolibrík''' (''Trochilidae'') és néha '''denevérek''' (''Chiroptera'') porozzák.
+==== Termés ====
+Többé-kevésbé '''gömb''' alakú (''globosus''), '''húsos''' (''carnosus'') vagy '''száraz''' (''siccus''), '''köldökös''' (''umbilicatus'').
+Általában '''glochidákkal''' (''glochidium'') borított areolákkal, a termésfal '''fel nem nyíló''' (''indehiscens'').
+* '''''Magja:''''' Néha '''számos''' (''multus''), '''változó méretű''', nagyon '''kemény''' (''durus''), '''lapított''' (''compressus''). '''Korong''' alakú (''discoideus'')tól '''vese''' alakúig (''reniformis''), '''fehér'''től '''barnáig''' terjedő színű. '''Köldökzsinór''' (''funicularis'') köpeny '''csupasz''' (''nudus'') vagy '''szőrös''' (''pubescens'').<br>A magok terjesztését kisemlősök és madarak biztosítják, valamint hüllők is (például az óriásteknősök és az iguánák a Galápagos-szigeteken).
+== Elterjedés és élőhely ==
+'''''Földrajzi elterjedés:''''' '''Hatalmas földrajzi elterjedéssel''' rendelkezik, a fajok száma az egyik legnagyobb a ''Cactaceae'' családon belül.
+'''Kanadától''' (''Alberta, British Columbia, Ontario, Saskatchewan'') '''Patagóniáig''' és az egész '''Karib-szigeteken''' át megtalálható.
+'''Idegenhonossá''' vagy '''invazívvá''' vált (''O. dillenii, O. stricta'') a világ számos országában ('''Dél-Afrika, Ausztrália, Botswana, Spanyolország, Kanári-szigetek, Olaszország, India, Marokkó, Jemen''' stb.).
+'''''Élőhely:''''' Gyakorlatilag '''minden élőhelyet''' elfoglal.
+Például az '''Egyesült Államok délnyugati''' és '''Észak-Mexikói''' tipikus '''chaparral''' területein, de '''alluviális síkságokon''' és '''sziklás szirteken''' is.
+'''Sziklás''', '''homokos''' vagy '''kavicsos talajon''', '''vulkáni kőzeteken''', '''füvek''', '''bokrok''' és '''bozótok''' között.
+'''Száraz sziklás hegyoldalakon''', '''kanyonok szélén''', valamint '''nyílt füves területeken''' (''Missouri''), '''fás fennsíkok''' régióiban, '''boróka''' (''Juniperus spp.'') és '''fenyő''' (''Pinus spp.'') '''erdőkben'''.
+Olyan régiókban is előfordul, amelyeket télen néha '''hó''' borít (''O. fragilis, O. humifusa, O. polyacantha'').
+'''Kaktuszok''' és más '''pozsgások''' (''succulentus'') által alkotott növénytársulásokban él.
+* '''''Éghajlati tényezők:''''' A '''tengerszinttől''' egészen '''4100 m''' tengerszint feletti magasságig (''O. sulphurea'') fordul elő.
+* '''''Növénytársulás, életmód:''''' A ''Cactaceae'' és más pozsgások széles spektrumú növénytársulásában él.
+== Egyéb ==
+* '''''Különleges viselkedés:''''' A virágok (a ''Nopalea'' kivételével) '''érzékeny porzókkal''' (''stamina sensitivus'') rendelkeznek (''thigmonastia'' vagy ''seismonastia'').
+* '''''Szaporodás:''''' A magok szórását '''kisméretű emlősök''' és '''madarak''', valamint '''hüllők''' (''reptilia'') (''pl. teknősök és leguánok a Galápagos-szigeteken'') biztosítják.
+* '''''Megjegyzések:''''' Néhány faj '''világszerte termesztett''' (''O. ficus-indica'') és sok országban '''invazívvá''' vált (''O. dillenii, O. stricta'').
+== Szerzők és forrás ==
+* '''''Szöveg:''''' Miller
+* '''''Forrás:'''''
+** https://thelastcactusclassification.top/category/opuntia/
+** https://caryophyllales.org/
 [[Kategória:Cactaceae]]