Lophophora diffusa

Lophophora diffusa
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cacteae
Alnemzetség- csoport	Cactinae
Nemzetség	Lophophora
Faj	Lophophora diffusa

Tudományos név

• Lophophora diffusa (Croizat) Bravo, 1967
• A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév két ógörög szó összevonásából származik: lophos (bojt, pompon, csomó, üstök, búb, bóbitás, tarajos) és phoreo (visel, hordoz), jelentése „bojtot viselő”, utalva az areola-kból bőségesen képződő gyapjúképletekre (trichomae).

A fajnév a latin diffusus szóból ered, jelentése kiterjedt, messze terjedő, terebélyes, tágas; a szétterülő hajtásra és a széles bordákra utal.

Típuspéldány

• Első leírása: Lophophora echinata var. diffusa Croizat, L., Desert Plant Life 16: 44, 1944.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Bravo, H. H., 1967

Fotó: Varga Zoltán

A(z) Lophophora diffusa szinonimái

• ≡ Lophophora echinata var. diffusa, ≡ Lophophora williamsii var. diffusa, ≡ Lophophora williamsii subsp. diffusa, ≡ Lophophora diffusa subsp. diffusa
• = Lophophora diffusa var. koehresii, ≡ Lophophora williamsii var. koehresii, ≡ Lophophora koehresii, ≡ Peyotl koehresii
• = Lophophora diffusa subsp. viridescens, ≡ Lophophora viridescens, ≡ Peyotl viridescens
• = Lophophora diffusa subsp. kubesae
• = Lophophora diffusa var. swobodaiana
• − Peyotl diffusus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kezdetben magános, később – főként idősebb korban – sarjadó, akár telepképző. Alakja gömb vagy lapított gömb, csúcsa besüllyedő. Hajtása világoszöld, szürkés vagy kékes árnyalatú, néha sárgás tónussal, puha és húsos. A föld feletti rész átmérője 5–12(–15–25) cm, magassága 2–7 cm. Terjedelmes raktározó karógyökérrel rendelkezik.

Fotó: Varga Zoltán

Szemölcsök

A bordák nagy dudoros, lapos szemölcsökre tagolódnak; nem határozott elkülönülésűek.

Axillák

Nem különülnek el markánsan.

Areolák

Az areola 2–3 mm átmérőjű, kerek. A csúcs felé fehéresszürkés, kezdetben sárgásbarnás gyapjú képződik bennük, amely idővel piszkosfehérré válik és lekophat. Virágzóképes korban a gyapjú mennyisége számottevően megnő.

Tövisek

Töviseket nem fejleszt; magoncokon átmenetileg fehér kezdemények figyelhetők meg, amelyek később eltűnnek.

Fotó: Varga Zoltán

Generatív test

Virág

A virág a fiatal, csúcsi areola-kból fejlődik, 2–2,5 cm hosszú és 1,3–2,2(–3) cm széles, fehér színű.

• Lepellevelek: lándzsásak, nyújtottak, hegyben végződnek; a külső lepellevelek zöldesek, sötétebb középsávval.
• Ivarlevelek: a porzószálak fehérek, a portokok sárgák; a bibe fehér vagy halványsárga. A virág közepe gyakran sárgásnak hat a pollen miatt.

Termés

A termés halvány rózsaszínű, elnyújtott, bunkó alakú, 15–20 mm hosszú és kb. 8 mm vastag, általában 20–30 magot tartalmaz.

• Magja: fekete, gömbölyded vagy körte alakú; mérete 10–15 mm. A maghéj szemölcsös, a szemölcsök csúcsosak, felszínükön párhuzamos vonalak futnak a csúcs irányába.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Mexikó, Querétaro állam középső részén; nagyjából Vizarrón, Tolimán, Ninas Las Palmas, Bucareli és Peña Blanca települések közötti területen, a Río Estorax folyómedrei mentén.
• Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: alacsony agyagpala- és mészkőhegyeken, köves, viszonylag sík területeken, lankás oldalakon, ritkán meredekebb agyagpalafalakon, folyómedrek közelében. Félsivatagi, kislevelű cserjés vegetációban, többnyire bokrok (pl. Larrea tridentata) védelmében, kövek között él. 1200–2000 m tengerszint feletti magasságban fordul elő; geophyta mimikri növény.

Kultúrában tartás

A tartási hibákat rosszul tolerálja. Meleg, napos, levegős helyet igényel, de a legerősebb nyári hőségben enyhe árnyékolást kedvel. Erős gyökérzete miatt mély edénybe ültetendő. Ásványi ültetőközeg javasolt, minimális humusztartalommal és kiváló vízáteresztéssel; pangó vízben könnyen gyökérrothadást szenved. Télen kb. 10 °C-on vagy afölött teleltetendő. Magról szaporítható, de kényesebb az átlagnál.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetség legdélebbre elterjedt faja, nagyobb, szétterülő hajtással és széles bordákkal. Egyes elméletek szerint nagy mérete azzal függ össze, hogy nem képes védekezésként mélyen a talajba húzódni, mint a többi Lophophora faj; ezt az elméletet a Lophophora fricii esetében is felvetették.

Egyéb

Idegen megporzású (allogama); a megtermékenyüléshez egy másik egyed virágporára van szükség. Természetes élőhelyén május–júniusban virágzik.

Szerzők

• Szöveg: Varga Zoltán
• Kép: Varga Zoltán
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 785. kártya