Lophophora diffusa

Lophophora diffusa
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Lophophora
Faj	Lophophora diffusa

Tudományos név

Lophophora diffusa (Croizat) Bravo in Cact. Suc. Mex. 12: 13. 1967 sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév két ógörög szó összetétele: lophos = bóbita, taraj, üstök, bojt és phoros = hordozó, viselő, amely az areolákból képződő gyapjúcsomókra utal.
A fajnév a latin diffusus szóból származik, jelentése kiterjedt, terebélyes, tágas, kövér, amely a lapos, széles, alig elkülönülő szemölcsökkel tagolt hajtásfelszínt jellemzi.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Querétaro állam, Vizarrón környéke; 1944
Első leírása: Lophophora echinata var. diffusa Croizat, Desert Plant Life 16: 44. 1944
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Helia Bravo, 1967

A(z) Lophophora diffusa szinonimái

≡ Lophophora echinata var. diffusa, ≡ Lophophora williamsii var. diffusa, ≡ Lophophora williamsii subsp. diffusa, ≡ Lophophora diffusa subsp. diffusa
= Lophophora diffusa var. koehresii, ≡ Lophophora williamsii var. koehresii, ≡ Lophophora koehresii, ≡ Peyotl koehresii
= Lophophora diffusa subsp. viridescens, ≡ Lophophora viridescens, ≡ Peyotl viridescens
= Lophophora diffusa subsp. kubesae
= Lophophora diffusa var. swobodaiana
− Peyotl diffusus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Lapos vagy lapított gömb alakú, csúcsa gyakran besüllyedő. Kifejlett korban általában 2–7 cm magas és 5–12 cm átmérőjű, kivételesen idős példányokon akár 20–25 cm átmérő is előfordul. Kezdetben magános, később sarjadó, kisebb telepeket alkotó. Színe világoszöldtől szürkészöldön át sárgás árnyalatúig változik, puha, húsos állományú.

Szemölcsök

A bordák alig elkülönülők, elmosódó lefutásúak, nagy kiterjedésű, lapos szemölcsökre tagoltak; a szemölcsei (tuberkulum-ai) szélesek, sekélyek, nem élesen határoltak.

Axillák

Az axillákban gyapjú nem különül el önállóan.

Areolák

Kerek, 2–3 mm átmérőjű areolák, amelyekből fehér, később piszkosfehér gyapjúcsomók fejlődnek, különösen a hajtáscsúcson.

Tövisek

A kifejlett növényeken tövisek hiányoznak.
A magoncokon rövid ideig megjelenő, juvenális töviskezdemények figyelhetők meg, amelyek a fejlődés során eltűnnek.

Generatív test

Virág

A virágok a gyapjas hajtáscsúcson, fiatal csúcsi areolákból fejlődnek, 1,5–3 cm átmérőjűek. Színük többnyire fehér, ritkábban sárgás vagy halvány rózsaszínes árnyalatú.

Lepellevelek: külső lepellevelek zöldesek, sötétebb középsávval; belső lepellevelek fehérek, lándzsásak, hegyben végződők
Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok sárgák; bibeszál rövid; bibe fehér vagy halványsárga

Termés

Halvány rózsaszín, piros vagy sárgás árnyalatú, gyakran elnyújtott vagy bunkó alakú, ritkábban gömbölyded, 15–20 mm hosszú, kevés magot tartalmaz.

Magja: feketék, gömbölydedek vagy körte alakúak, viszonylag nagyok, hálózatos vagy szemölcsös felszínűek

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó középső részén, főként Querétaro államban (Vizarrón, Tolimán, Peña Blanca környéke), továbbá Hidalgo és San Luis Potosí államokban; 1000–2000 m tengerszint feletti magasságban
Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: rendkívül száraz, mészkő- és agyagpala-alapkőzetű, köves területek; félsivatagi, kislevelű cserjés vegetációban, gyakran bokrok (Larrea, Acacia) védelmében, geofiton mimikri növény

Kultúrában tartás

Fejlődési időszakban elviseli az erős fényt, de félárnyékban fejlődik legszebben. Erős karógyökere miatt mély edényt igényel. Ültetőközege porózus, humuszban szegény, mészkőtartalmú és homokos legyen. Túlöntözésre érzékeny, két öntözés között a talaj teljes kiszáradása szükséges. Télen 10 °C körüli vagy afeletti hőmérsékleten, teljesen szárazon teleltetendő.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Lophophora williamsii-hez hasonló, de annál laposabb, szélesebb szemölcsű, világosabb színű, valamint a jellegzetes alkaloidák csak nyomokban vannak jelen.

Taxonómia és filogenetika

Korábban számos alfajt és változatot írtak le, de ezek rendszertani elkülönítése nem indokolt. Egyes szerzők a Lophophora fricii-t is alfajként kezelték, azonban önálló faji státusza elfogadott.

Egyéb

A csökkent alkaloidtartalom miatt „hamis peyote”-ként is ismert. Bár a klasszikus peyote-alkaloidák csak kis mennyiségben vannak jelen, más vegyületek nagyobb koncentrációban fordulnak elő.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete - Pozsgások 420. és 785. kártya