„Pediocactus paradinei” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted =Pediocactus paradinei B.W.Benson in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 29(5): 136–137, f. 83–84. 1957 sec. Parfitt & Gibson 2003 | synonym = | {{Taxonbox | accepted =Pediocactus paradinei B.W.Benson in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 29(5): 136–137, f. 83–84. 1957 sec. Parfitt & Gibson 2003 | synonym = | ||
}} | }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' az ógörög ''pedion'' szóból származik, jelentése síksági, alföldi kaktusz. Ez arra a téves feltételezésre utal, hogy a nemzetség fajai síkságokon élnek, holott többségük hegyvidéki elterjedésű. | * A '''nemzetségnév''' az ógörög ''pedion'' szóból származik, jelentése síksági, alföldi kaktusz. Ez arra a téves feltételezésre utal, hogy a nemzetség fajai síkságokon élnek, holott többségük hegyvidéki elterjedésű. | ||
* A '''fajnév''' '''N. A. Paradine''' nevét őrzi. | * A '''fajnév''' '''N. A. Paradine''' nevét őrzi. | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: USA, Arizona állam (pontos adatok nem ismertek) | * Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: USA, Arizona állam (pontos adatok nem ismertek) | ||
* '''Első leírása:''' Cactus and Succulent Journal (US) XXIX.: 136–137 (1957) | * '''Első leírása:''' Cactus and Succulent Journal (US) XXIX.: 136–137 (1957) | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' B. W. Benson | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' B. W. Benson | ||
[[Fájl:Pozsgáslap 026-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]] | |||
[[Fájl:Pozsgáslap 026-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]] | |||
[[Fájl:Pediocactus paradinei.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Agócs György]] | |||
[[Fájl:Pediocactus paradinei.AGy 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Agócs György]] | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Többnyire magányos növény, lapított gömbtől gömb alakú testtel. Magassága 3–7,5 cm, átmérője 2,5–3,8 cm. 8–15 cm hosszú karógyökeret fejleszt, amely gyakran aránytalanul vastag. Testszíne szürkészöldtől fűzöldig változik, erős napfény hatására vöröses elszíneződés (betacianin) jelentkezhet. | Többnyire magányos növény, lapított gömbtől gömb alakú testtel. Magassága 3–7,5 cm, átmérője 2,5–3,8 cm. 8–15 cm hosszú karógyökeret fejleszt, amely gyakran aránytalanul vastag. Testszíne szürkészöldtől fűzöldig változik, erős napfény hatására vöröses elszíneződés (betacianin) jelentkezhet. | ||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
A bordák szemölcsökből állnak, amelyek csonka kúp alakúak, lekerekített csúccsal, kb. 5 mm hosszúak és 3–5 mm átmérőjűek. | A bordák szemölcsökből állnak, amelyek csonka kúp alakúak, lekerekített csúccsal, kb. 5 mm hosszúak és 3–5 mm átmérőjűek. | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Kör alakúak, a szemölcsök csúcsának oldalán helyezkednek el, fiatalon enyhén gyapjasak. | Kör alakúak, a szemölcsök csúcsának oldalán helyezkednek el, fiatalon enyhén gyapjasak. | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
* '''Középtövis:''' 3–6 db, a peremtövisektől nehezen elkülöníthető, fehéres–halványszürke, hajszerű, 8–28(35) mm hosszú | * '''Középtövis:''' 3–6 db, a peremtövisektől nehezen elkülöníthető, fehéres–halványszürke, hajszerű, 8–28(35) mm hosszú | ||
| 40. sor: | 32. sor: | ||
A fiatal növényeken kezdetben csak peremtövisek fejlődnek, később jelennek meg a középtövisek, majd a tövisek sűrűn beborítják a testet. | A fiatal növényeken kezdetben csak peremtövisek fejlődnek, később jelennek meg a középtövisek, majd a tövisek sűrűn beborítják a testet. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A virágok tavasszal, az előző évi areolákból fejlődnek. 1,9–2,5 cm átmérőjűek, rövid csövűek, tölcsér alakúak, 1,2–2 cm magasak, selymes fényűek. | A virágok tavasszal, az előző évi areolákból fejlődnek. 1,9–2,5 cm átmérőjűek, rövid csövűek, tölcsér alakúak, 1,2–2 cm magasak, selymes fényűek. | ||
| 53. sor: | 43. sor: | ||
'''bibe''' sárgás vagy halvány zöldesfehér | '''bibe''' sárgás vagy halvány zöldesfehér | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Zöldessárga, éréskor vörösesbarna, csupasz, kevés pikkellyel fedett, hengeres, oldalán felrepedő termés, 0,7–1 cm hosszú. | Zöldessárga, éréskor vörösesbarna, csupasz, kevés pikkellyel fedett, hengeres, oldalán felrepedő termés, 0,7–1 cm hosszú. | ||
| 59. sor: | 48. sor: | ||
* '''Magja:''' fekete, vese alakú, félgömbszerű domborulattal, szemölcsös felszínnel, kb. 2,6 × 2 mm | * '''Magja:''' fekete, vese alakú, félgömbszerű domborulattal, szemölcsös felszínnel, kb. 2,6 × 2 mm | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' USA, Arizona állam (Coconino és Mohave megye, Kaibab-fennsík) | * '''Földrajzi elterjedés:''' USA, Arizona állam (Coconino és Mohave megye, Kaibab-fennsík) | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' déli lejtőkön, mészköves talajon, fenyves-borókás társulásokban, ürömcserjék és ritkás füvek között, 1500–2100 m magasságban | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' déli lejtőkön, mészköves talajon, fenyves-borókás társulásokban, ürömcserjék és ritkás füvek között, 1500–2100 m magasságban | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Ritka faj, gyakran oltva tartják. Magról is szaporítható, csírázása hideghatással javítható. Tavasszal és ősszel fejlődik, nyáron nyugalmi időszaka van. Saját gyökéren óvatos öntözést igényel, nyugalmi időszakban teljesen szárazon tartandó. Fényigényes, de fiatal korban enyhe árnyékolást igényel. Jó vízáteresztő, enyhén lúgos talajban tartható. Nem önbeporzó. | Ritka faj, gyakran oltva tartják. Magról is szaporítható, csírázása hideghatással javítható. Tavasszal és ősszel fejlődik, nyáron nyugalmi időszaka van. Saját gyökéren óvatos öntözést igényel, nyugalmi időszakban teljesen szárazon tartandó. Fényigényes, de fiatal korban enyhe árnyékolást igényel. Jó vízáteresztő, enyhén lúgos talajban tartható. Nem önbeporzó. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
Kis termetű, magányos növekedésű faj, sűrű, hajszerű tövisekkel és világos színű virágokkal. A ''Pediocactus simpsonii''-től kisebb mérete és eltérő töviszete különíti el. | Kis termetű, magányos növekedésű faj, sűrű, hajszerű tövisekkel és világos színű virágokkal. A ''[[Pediocactus simpsonii]]''-től kisebb mérete és eltérő töviszete különíti el. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A Cactoideae alcsaládba tartozó faj. Korábban több néven is leírták, majd önálló fajként került elfogadásra. | A [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládba tartozó faj. Korábban több néven is leírták, majd önálló fajként került elfogadásra. | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
Fokozottan védett, veszélyeztetett faj, a CITES I. függelékében szerepel. Élőhelyén a száraz időszakokban a talajba húzódik. Gyakran kisebb csoportokban él, szubpopulációkban. Természetes társulásai között több kaktuszfaj is megtalálható. | Fokozottan védett, veszélyeztetett faj, a CITES I. függelékében szerepel. Élőhelyén a száraz időszakokban a talajba húzódik. Gyakran kisebb csoportokban él, szubpopulációkban. Természetes társulásai között több kaktuszfaj is megtalálható. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' Papp László alapján átdolgozva | * '''Szöveg:''' Papp László alapján átdolgozva | ||
| 86. sor: | 69. sor: | ||
* '''Lektorálta:''' — | * '''Lektorálta:''' — | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 32. kártya | * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 32. kártya | ||
A lap 2026. október 4., 13:58-kori változata
| Pediocactus paradinei | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség-csoport | Cactinae |
| Nemzetség | Pediocactus |
| Faj | Pediocactus paradinei |
 
| |
Tudományos név
- Pediocactus paradinei B.W.Benson in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 29(5): 136–137, f. 83–84. 1957 sec. Parfitt & Gibson 2003
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög pedion szóból származik, jelentése síksági, alföldi kaktusz. Ez arra a téves feltételezésre utal, hogy a nemzetség fajai síkságokon élnek, holott többségük hegyvidéki elterjedésű.
- A fajnév N. A. Paradine nevét őrzi.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: USA, Arizona állam (pontos adatok nem ismertek)
- Első leírása: Cactus and Succulent Journal (US) XXIX.: 136–137 (1957)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: B. W. Benson
A(z) Pediocactus paradinei szinonimái
- ≡ Pilocanthus paradinei, ≡ Pediocactus simpsonii var. paradinei
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Többnyire magányos növény, lapított gömbtől gömb alakú testtel. Magassága 3–7,5 cm, átmérője 2,5–3,8 cm. 8–15 cm hosszú karógyökeret fejleszt, amely gyakran aránytalanul vastag. Testszíne szürkészöldtől fűzöldig változik, erős napfény hatására vöröses elszíneződés (betacianin) jelentkezhet.
Szemölcsök
A bordák szemölcsökből állnak, amelyek csonka kúp alakúak, lekerekített csúccsal, kb. 5 mm hosszúak és 3–5 mm átmérőjűek.
Areolák
Kör alakúak, a szemölcsök csúcsának oldalán helyezkednek el, fiatalon enyhén gyapjasak.
Tövisek
- Középtövis: 3–6 db, a peremtövisektől nehezen elkülöníthető, fehéres–halványszürke, hajszerű, 8–28(35) mm hosszú
- Peremtövis: 22–33 db, fehér, egyenes vagy enyhén hajlott, 2–5(10) mm hosszú
A fiatal növényeken kezdetben csak peremtövisek fejlődnek, később jelennek meg a középtövisek, majd a tövisek sűrűn beborítják a testet.
Generatív test
Virág
A virágok tavasszal, az előző évi areolákból fejlődnek. 1,9–2,5 cm átmérőjűek, rövid csövűek, tölcsér alakúak, 1,2–2 cm magasak, selymes fényűek.
- Lepellevelek: csésze, párta sziromlevelek, lepellevelek, színük világossárga (néha zöldes árnyalattal) vagy halvány rózsaszín rózsaszín középcsíkkal; a külső lepelleveleken barna csík található
- Ivarlevelek:
porzószálak, portokok tojássárgák bibeszál sárgás bibe sárgás vagy halvány zöldesfehér
Termés
Zöldessárga, éréskor vörösesbarna, csupasz, kevés pikkellyel fedett, hengeres, oldalán felrepedő termés, 0,7–1 cm hosszú.
- Magja: fekete, vese alakú, félgömbszerű domborulattal, szemölcsös felszínnel, kb. 2,6 × 2 mm
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: USA, Arizona állam (Coconino és Mohave megye, Kaibab-fennsík)
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: déli lejtőkön, mészköves talajon, fenyves-borókás társulásokban, ürömcserjék és ritkás füvek között, 1500–2100 m magasságban
Kultúrában tartás
Ritka faj, gyakran oltva tartják. Magról is szaporítható, csírázása hideghatással javítható. Tavasszal és ősszel fejlődik, nyáron nyugalmi időszaka van. Saját gyökéren óvatos öntözést igényel, nyugalmi időszakban teljesen szárazon tartandó. Fényigényes, de fiatal korban enyhe árnyékolást igényel. Jó vízáteresztő, enyhén lúgos talajban tartható. Nem önbeporzó.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Kis termetű, magányos növekedésű faj, sűrű, hajszerű tövisekkel és világos színű virágokkal. A Pediocactus simpsonii-től kisebb mérete és eltérő töviszete különíti el.
Taxonómia és filogenetika
A Cactoideae alcsaládba tartozó faj. Korábban több néven is leírták, majd önálló fajként került elfogadásra.
Egyéb
Fokozottan védett, veszélyeztetett faj, a CITES I. függelékében szerepel. Élőhelyén a száraz időszakokban a talajba húzódik. Gyakran kisebb csoportokban él, szubpopulációkban. Természetes társulásai között több kaktuszfaj is megtalálható.
Szerzők
- Szöveg: Papp László alapján átdolgozva
- Kép: Papp László
- Lektorálta: —
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 32. kártya