„Eriosyce odieri” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Eriosyce odieri (Lem. ex Salm-Dyck) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 118. 1994 sec. Hunt 2006 | synonym = }} | {{Taxonbox | accepted = Eriosyce odieri (Lem. ex Salm-Dyck) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 118. 1994 sec. Hunt 2006 | synonym = }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' az ógörög ''erion'' (= gyapjú) és ''syke'' (= füge, fügefa) szavak összetételéből ered. A nemzetségnév a ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' fajok termésének gyakran gyapjas szőrzetére utal. | * A '''nemzetségnév''' az ógörög ''erion'' (= gyapjú) és ''syke'' (= füge, fügefa) szavak összetételéből ered. A nemzetségnév a ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' fajok termésének gyakran gyapjas szőrzetére utal. | ||
* A '''fajnév''' '''James Odier'''-re utal, aki párizsi kaktuszgyűjtő volt a faj első leírásának idején. | * A '''fajnév''' '''[[James Odier]]'''-re utal, aki párizsi kaktuszgyűjtő volt a faj első leírásának idején. | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' nincs pontosan ismert típusadat megadva | * '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' nincs pontosan ismert típusadat megadva | ||
| 15. sor: | 13. sor: | ||
[[Fájl:Eriosyce odieri subsp odieri-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | [[Fájl:Eriosyce odieri subsp odieri-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | ||
[[Fájl:Eriosyce odieri subsp odieri-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | [[Fájl:Eriosyce odieri subsp odieri-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
A hajtás kissé lapított, csaknem gömbszerű, 2–5 cm átmérőjű. Színe barnás, gyakran szürkésbe hajló. Általában magányos, idősebb példányok tőben sarjakat is fejleszthetnek, különösen kultúrában. | A hajtás kissé lapított, csaknem gömbszerű, 2–5 cm átmérőjű. Színe barnás, gyakran szürkésbe hajló. Általában magányos, idősebb példányok tőben sarjakat is fejleszthetnek, különösen kultúrában. | ||
| 27. sor: | 22. sor: | ||
Gyökere erős, csavarodott karógyökér, amely kultúrában gyakran gyökérnyak nélkül csatlakozik a növényhez. Természetes élőhelyen, köves talaj miatt rövidebb-hosszabb gyökérnyak is kialakulhat. | Gyökere erős, csavarodott karógyökér, amely kultúrában gyakran gyökérnyak nélkül csatlakozik a növényhez. Természetes élőhelyen, köves talaj miatt rövidebb-hosszabb gyökérnyak is kialakulhat. | ||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
A bordák teljesen szemölcsökre tagoltak, amelyek 4–6 mm átmérőjűek, állszerűek és spirálisan rendeződnek. | A bordák teljesen szemölcsökre tagoltak, amelyek 4–6 mm átmérőjűek, állszerűek és spirálisan rendeződnek. | ||
==== Axillák ==== | ==== Axillák ==== | ||
A virágcső és magház pikkelyleveleinek axilláiban finom fehér gyapjú fejlődik, a virágcső axilláiban pedig fehér sörteszőrök is megjelennek. | A virágcső és magház pikkelyleveleinek axilláiban finom fehér gyapjú fejlődik, a virágcső axilláiban pedig fehér sörteszőrök is megjelennek. | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Az areolák a szemölcsökbe kissé besüllyedtek, alsó részükön állszerű dudort képeznek. | Az areolák a szemölcsökbe kissé besüllyedtek, alsó részükön állszerű dudort képeznek. | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
* '''Középtövis:''' nincs, vagy legfeljebb 1 darab (a monte-amargensis formánál), 10 mm-ig, egyenes, kiálló | * '''Középtövis:''' nincs, vagy legfeljebb 1 darab (a monte-amargensis formánál), 10 mm-ig, egyenes, kiálló | ||
* '''Peremtövis:''' 6–12 darab, 2–5 mm hosszú, többnyire a hajtásra simuló | * '''Peremtövis:''' 6–12 darab, 2–5 mm hosszú, többnyire a hajtásra simuló | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A fiatal areolákból fejlődik. Átmérője 3–4 cm, tölcsér alakú. | A fiatal areolákból fejlődik. Átmérője 3–4 cm, tölcsér alakú. | ||
| 54. sor: | 43. sor: | ||
* '''Ivarlevelek:''' porzószálak, portokok, bibeszál és bibe vöröses színű | * '''Ivarlevelek:''' porzószálak, portokok, bibeszál és bibe vöröses színű | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés hosszúkás, belül üreges, barnásvörös, hossza az átmérő 3–4-szerese. Felül vagy alapon felreped. | A termés hosszúkás, belül üreges, barnásvörös, hossza az átmérő 3–4-szerese. Felül vagy alapon felreped. | ||
| 60. sor: | 48. sor: | ||
* '''Magja:''' kb. 1 mm-es, barna vagy sötétbarna | * '''Magja:''' kb. 1 mm-es, barna vagy sötétbarna | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Chile, Copiapó környéke; Morro Copiapó térsége, Caldera-tól délre, Monte Amargo irányába is kiterjed | * '''Földrajzi elterjedés:''' Chile, Copiapó környéke; Morro Copiapó térsége, Caldera-tól délre, Monte Amargo irányába is kiterjed | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' alacsony tengerszint feletti magasság (néhány 10–270 m). Köves, aprózódott talaj, kevés humusszal. Csapadék szinte kizárólag párakicsapódásból származik. Kevés kísérő növény, de csapadékos években más fajok (pl. [[Convolvulaceae]], [[Poaceae]]) is megjelennek a talajmagbankból. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' alacsony tengerszint feletti magasság (néhány 10–270 m). Köves, aprózódott talaj, kevés humusszal. Csapadék szinte kizárólag párakicsapódásból származik. Kevés kísérő növény, de csapadékos években más fajok (pl. [[Convolvulaceae]], [[Poaceae]]) is megjelennek a talajmagbankból. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Gondozása a chilei partközeli fajokhoz hasonló. Fényigényes. Mészszegény, ásványi anyagokban gazdag, rendkívül porózus talajt igényel. Fontos a kiváló vízelvezetés. | Gondozása a chilei partközeli fajokhoz hasonló. Fényigényes. Mészszegény, ásványi anyagokban gazdag, rendkívül porózus talajt igényel. Fontos a kiváló vízelvezetés. | ||
| 71. sor: | 57. sor: | ||
Erős karógyökere miatt mély cserepet igényel. Tavasztól őszig rendszeres öntözést is elvisel, sőt igényel. Télen világos, teljesen száraz, fagymentes tartás szükséges. | Erős karógyökere miatt mély cserepet igényel. Tavasztól őszig rendszeres öntözést is elvisel, sőt igényel. Télen világos, teljesen száraz, fagymentes tartás szükséges. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
Jellemző a kis, lapított gömbtest, a szemölcsös bordázat, a többnyire hiányzó középtövis, valamint a sárgás vagy halvány vöröses virág. | Jellemző a kis, lapított gömbtest, a szemölcsös bordázat, a többnyire hiányzó középtövis, valamint a sárgás vagy halvány vöröses virág. | ||
| 77. sor: | 62. sor: | ||
A Monte Amargo térségben előforduló formák erősebb középtövissel és gyakrabban vöröses virágszínnel rendelkeznek. | A Monte Amargo térségben előforduló formák erősebb középtövissel és gyakrabban vöröses virágszínnel rendelkeznek. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A [[Eriosyce| | A ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' nemzetség revízióját [[Kattermann]] (1994) végezte el. Az ''odieri'' fajon belül három alfajt különített el: ''odieri'', ''glabrescens'' és ''fulva''. Az ''odieri'' alfajon belül két varietast is leírt: ''odieri'' és ''monte-amargensis.'' | ||
A Hunt-féle rendszer | A Hunt-féle rendszer ''The New Cactus Lexicon'' ezzel szemben szűkebb értelmezést alkalmaz, csak két alfajt ismer (''odieri'' és ''krausii''), a ''glabrescens'' és ''fulva'' taxonokat pedig a [[Eriosyce napina]] alfajai közé sorolja. | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A faj eredeti típuslelőhelye nem ismert. A neotípus élőhelyeként '''Kattermann''' a Morro Copiapó területét jelölte meg. | A faj eredeti típuslelőhelye nem ismert. A neotípus élőhelyeként '''[[Kattermann]]''' a Morro Copiapó területét jelölte meg. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
| 93. sor: | 74. sor: | ||
* '''Kép:''' Bodor János, Lukoczki Zoltán | * '''Kép:''' Bodor János, Lukoczki Zoltán | ||
* '''Lektorálta:''' Papp László | * '''Lektorálta:''' Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 5., 10:30-kori változata
| Eriosyce odieri | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Notocacteae |
| Nemzetség | Eriosyce |
| Faj | Eriosyce odieri |
 
| |
Tudományos név
- Eriosyce odieri (Lem. ex Salm-Dyck) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 118. 1994 sec. Hunt 2006
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög erion (= gyapjú) és syke (= füge, fügefa) szavak összetételéből ered. A nemzetségnév a Eriosyce fajok termésének gyakran gyapjas szőrzetére utal.
- A fajnév James Odier-re utal, aki párizsi kaktuszgyűjtő volt a faj első leírásának idején.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: nincs pontosan ismert típusadat megadva
- Első leírása: Cact. Hort. Dyck. (1849) 174. (1850)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Kattermann (1994)
A(z) Eriosyce odieri szinonimái
- ≡ Echinocactus odieri, ≡ Frailea odieri, ≡ Neoporteria odieri, ≡ Chilenia odieri, ≡ Hildmannia odieri, ≡ Neochilenia odieri, ≡ Chileorebutia odieri, ≡ Thelocephala odieri
- = Echinocactus araneifer, ≡ Neoporteria odieri var. araneifera
- = Echinocactus odieri var. magnificus
- = Echinocactus odierianus
- = Echinocactus odieri var. mebbesii, ≡ Echinocactus odieri f. mebbesii
- = Echinocactus reichei, ≡ Malacocarpus reichei, ≡ Notocactus reichei, ≡ Neoporteria reichii, ≡ Chilenia reichii, ≡ Hildmannia reichei, ≡ Neochilenia reichei, ≡ Neotanahashia reichei, ≡ Chileorebutia reichei, ≡ Thelocephala reichei
- = Neochilenia pseudoreichei, ≡ Neoporteria reichei f. pseudoreichei
- = Neochilenia atra
- = Neochilenia monte-amargensis, ≡ Neoporteria monteamargensis, ≡ Neoporteria odieri var. monte-amargensis, ≡ Eriosyce odieri var. monte-amargensis, ≡ Thelocephala monte-amarguensis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A hajtás kissé lapított, csaknem gömbszerű, 2–5 cm átmérőjű. Színe barnás, gyakran szürkésbe hajló. Általában magányos, idősebb példányok tőben sarjakat is fejleszthetnek, különösen kultúrában.
Gyökere erős, csavarodott karógyökér, amely kultúrában gyakran gyökérnyak nélkül csatlakozik a növényhez. Természetes élőhelyen, köves talaj miatt rövidebb-hosszabb gyökérnyak is kialakulhat.
Szemölcsök
A bordák teljesen szemölcsökre tagoltak, amelyek 4–6 mm átmérőjűek, állszerűek és spirálisan rendeződnek.
Axillák
A virágcső és magház pikkelyleveleinek axilláiban finom fehér gyapjú fejlődik, a virágcső axilláiban pedig fehér sörteszőrök is megjelennek.
Areolák
Az areolák a szemölcsökbe kissé besüllyedtek, alsó részükön állszerű dudort képeznek.
Tövisek
- Középtövis: nincs, vagy legfeljebb 1 darab (a monte-amargensis formánál), 10 mm-ig, egyenes, kiálló
- Peremtövis: 6–12 darab, 2–5 mm hosszú, többnyire a hajtásra simuló
Generatív test
Virág
A fiatal areolákból fejlődik. Átmérője 3–4 cm, tölcsér alakú.
- Lepellevelek: csésze, párta sziromlevelek, lepellevelek sárgás vagy halvány vöröses árnyalatban
- Ivarlevelek: porzószálak, portokok, bibeszál és bibe vöröses színű
Termés
A termés hosszúkás, belül üreges, barnásvörös, hossza az átmérő 3–4-szerese. Felül vagy alapon felreped.
- Magja: kb. 1 mm-es, barna vagy sötétbarna
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile, Copiapó környéke; Morro Copiapó térsége, Caldera-tól délre, Monte Amargo irányába is kiterjed
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: alacsony tengerszint feletti magasság (néhány 10–270 m). Köves, aprózódott talaj, kevés humusszal. Csapadék szinte kizárólag párakicsapódásból származik. Kevés kísérő növény, de csapadékos években más fajok (pl. Convolvulaceae, Poaceae) is megjelennek a talajmagbankból.
Kultúrában tartás
Gondozása a chilei partközeli fajokhoz hasonló. Fényigényes. Mészszegény, ásványi anyagokban gazdag, rendkívül porózus talajt igényel. Fontos a kiváló vízelvezetés.
Erős karógyökere miatt mély cserepet igényel. Tavasztól őszig rendszeres öntözést is elvisel, sőt igényel. Télen világos, teljesen száraz, fagymentes tartás szükséges.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Jellemző a kis, lapított gömbtest, a szemölcsös bordázat, a többnyire hiányzó középtövis, valamint a sárgás vagy halvány vöröses virág.
A Monte Amargo térségben előforduló formák erősebb középtövissel és gyakrabban vöröses virágszínnel rendelkeznek.
Taxonómia és filogenetika
A Eriosyce nemzetség revízióját Kattermann (1994) végezte el. Az odieri fajon belül három alfajt különített el: odieri, glabrescens és fulva. Az odieri alfajon belül két varietast is leírt: odieri és monte-amargensis.
A Hunt-féle rendszer The New Cactus Lexicon ezzel szemben szűkebb értelmezést alkalmaz, csak két alfajt ismer (odieri és krausii), a glabrescens és fulva taxonokat pedig a Eriosyce napina alfajai közé sorolja.
Egyéb
A faj eredeti típuslelőhelye nem ismert. A neotípus élőhelyeként Kattermann a Morro Copiapó területét jelölte meg.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Bodor János, Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 392. kártya