Ugrás a tartalomhoz

„Eriosyce strausiana” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „{{Kaktusz szinonimák}}”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Taxonbox | accepted = Eriosyce strausiana (K.Schum.) Katt., 1994 sec. Korotkova (2021) | synonym = Pyrrhocactus andreaeanus (Backeb.) F.Ritter, 1959}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ''Eriosyce'' '''nemzetségnév''' a görög ''erion'' („gyapjú”) és ''sykē'' („füge”) szavakból származik, és a gyapjas, fügére emlékeztető termésekre utal.
* A ''strausiana'' '''fajnév''' '''[[L. Straus]]''' (1862–1934) német kereskedő és neves kaktuszgyűjtő, a Német Kaktusz Társaság egyik alapítója előtt tiszteleg. A növényt Straus kapta Argentínából, és ő juttatta el '''[[Karl Moritz Schumann]]''' számára tudományos feldolgozásra.
A ''andreaeana'' név, amely a ''Pyrrhocactus andreaeanus'' alapját képező ''Neochilenia andreaeana'' fajnévben szerepel, '''[[Dieter Andreae]]''' német kertész és kaktuszgyűjtő nevét őrzi.
=== Típus ===
* '''Típus:''' Az ''Eriosyce strausiana'' eredeti anyagát '''L. Straus''' Argentínából kapta; a Kattermann-féle revízióban az eredeti leírás ábráját jelölték lektotípusként.
* '''Első leírása:''' '''[[Karl Moritz Schumann]]''' ''Echinocactus strausianus'' néven, ''Monatsschrift für Kakteenkunde'' 11: 112 (1901).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[:Kategória: Kattermann, Friedrich| Fred Kattermann ]]''' ''Eriosyce strausiana'' néven, 1994-ben, az ''Eriosyce (Cactaceae): The Genus Revised and Amplified'' című munkában.
A ''[[Pyrrhocactus andreaeanus]]'' név a '''[[Curt Backeberg]]''' által 1959-ben ''Neochilenia andreaeana'' néven leírt növényre vezethető vissza. A korai név történetét nomenklatúrai problémák is kísérték. A ''Neochilenia andreaeana'' eredeti közlése nem jelölt szabályosan megőrzött típust, ezért a későbbi taxonómiai kezelésekben a név alkalmazása külön kérdéseket vetett fel. '''[[Fred Kattermann]]''' 1994-ben ''Eriosyce andreaeana'' néven önálló taxont kezelt, és ehhez Kattermann 593 gyűjtési szám alatt típusanyagot jelölt ki.
{{Típusfaj | Eriosyce strausiana | limit=5}}
=== Szinonimák ===
* ''[[Echinocactus strausianus]]''
* ''[[Malacocarpus strausianus]]''
* ''[[Pyrrhocactus strausianus]]''
* ''[[Neoporteria strausiana]]''
* ''[[Neochilenia andreaeana]]''
* ''[[Pyrrhocactus andreaeanus]]''
* ''[[Neoporteria andreaeana]]''
* ''[[Acanthocalycium andreaeanum]]''
* ''[[Pyrrhocactus atrospinosus]]''
* ''[[Pyrrhocactus setiflorus]]''
* ''[[Neoporteria setiflora]]''
* ''[[Neoporteria backebergii]]''
* ''[[Pyrrhocactus platyacanthus]]''
* ''[[Pyrrhocactus vollianus]]''
* ''[[Neoporteria volliana]]''
* ''[[Pyrrhocactus vollianus var. breviaristatus]]''
* ''[[Neoporteria volliana var. breviaristata]]''
* ''[[Eriosyce multicolorispina]]''
* ''[[Eriosyce strausiana subsp. bisii]]''
* ''[[Pyrrhocactus estherae]]''
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Pozsgás, rendszerint magányosan növő, gömbölydedtől röviden oszloposig változó testű kaktusz. A '''hajtás''' kezdetben gömbölyded, később megnyúlhat; a faj tágabb értelmezésében legfeljebb mintegy 20 cm magas és 8–15 cm átmérőjű lehet. A '''szár''' epidermisze sötétzöldtől szürkészöldig, illetve sötét szürkésbarna árnyalatú lehet. A hajtáscsúcs rendszerint csupasz vagy csak gyengén gyapjas.
A '''bordák''' száma általában 12–14, tompák, részben keresztirányban bemetszettek. Az '''areolák''' hosszúkásak, gyapjasak, és a '''tövisek''' erőteljesek, rendszerint felfelé hajlók. A '''középtövis'''ek száma változó, a jellegzetes alakokban 1–8, hosszuk elérheti a 3–4 cm-t. A '''peremtövis'''ek száma általában 8–14, rövidebbek a középtöviseknél.
A '''gyökér''' rövid, kúpos vagy rövid orsószerű főgyökérből és abból kiinduló rostos '''gyökérzet'''ből áll.
=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág'''ok fiatal '''areolákból''' fejlődnek, rendszerint a hajtás felső részén. A '''virág''' széles tölcsér alakú, körülbelül 3,5–4 cm hosszú és 3,5–5 cm átmérőjű. Színe a sárgától a vöröses, rózsás-vöröses árnyalatokig változhat. A ''Pyrrhocactus andreaeanus'' névhez különösen a vöröses virág társult, de a természetben megfigyelt növényeken a sárga, sárga torkú, rózsás vagy vöröses színezetű virágok egyaránt előfordulnak.
* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' és a külső virágtakaró elemei zöldesek; a '''párta''' széles tölcsér alakú, lebenyei sárgák, rózsásak vagy vörösesek; '''sziromlevél''', '''lepellevél''', '''belső lepellevél''' és '''külső lepellevél''' megkülönböztetése a kaktuszok virágának hagyományos leírásában nem önálló morfológiai kategória.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' a virágcső belsejében helyezkednek el; a '''portokok''' sárgásak. A '''termő''' a virág középső részében található, a '''bibeszál''' és a '''bibe''' a virág belsejében helyezkedik el.
==== Termés ====
A termés röviden tojásdad, zöldesből később sötétebbé váló, vékony falú bogyószerű termés. Érett állapotban az alapi részen nyílik fel. A ''Pyrrhocactus andreaeanus''-hoz kapcsolt leírások szerint a termés körülbelül 1,3 cm hosszú és 1 cm átmérőjű lehet.
* '''Magja:''' A magok nagyjából gömbölydedek, mintegy 1,6 × 1,4 mm-esek, felszínük finoman gumós; a köldök kör alakú vagy tojásdad, mélyedésben helyezkedik el.
== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj tágabb taxonómiai értelmezésben '''Argentína''' középső és északnyugati részén, '''La Rioja''', '''San Juan''', '''Mendoza''' és '''Río Negro''' tartományaiban fordul elő. A ''Pyrrhocactus andreaeanus'' névhez kapcsolt növények különösen a '''La Rioja''' tartománybeli Sierra Famatina térségéből ismertek.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, félsivatagos és száraz cserjés növénytársulásokban él. A faj tágabb értelmezésében mintegy 500–3000 m közötti magasságban is előfordul. A ''Pyrrhocactus andreaeanus'' névhez kapcsolt Sierra Famatina-i populációk 2000–2800 m körüli magasságban is megtalálhatók. Ezek a növények rendszerint cserjék és más növényzet között, részleges árnyékban nőnek, és ritkán találhatók teljesen nyílt, kitett felszínen. A talaj köves, homokos, illetve kavicsos lehet. A természetes élőhelyeken a növények kezdetben gömbölydedek, később gyakran megnyúlnak és röviden oszlopossá válhatnak.
== Kultúrában tartás ==
A ''Eriosyce'' nemzetség ''Pyrrhocactus'' csoportjába tartozó, száraz termőhelyekhez alkalmazkodott kaktusz. Tartása során erősen vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag közeg célszerű. A tenyészidőszakban világos, napos helyet igényel, de a természetben a ''Pyrrhocactus andreaeanus'' néven ismert növények részleges cserjeárnyékban is előfordulnak.
Az öntözés két alkalma között a közegnek teljesen vagy csaknem teljesen ki kell száradnia. A téli időszakban hűvös, világos és száraz tartás javasolt. A túlzott téli nedvesség különösen kedvezőtlen.
A ''Pyrrhocactus andreaeanus'' néven ismert növényeket termesztési tapasztalatok szerint viszonylag készségesen virágzó növényként is leírták.
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Pyrrhocactus andreaeanus'' néven ismert növényeket a ''[[Eriosyce strausiana]]'' fajhoz kapcsoló taxonómiai körben különösen a Sierra Famatina magasabb fekvésű, gyakran megnyúlt habitusú populációkkal hozták kapcsolatba. A természetben ezek a növények akár 25 cm magas, fél-oszlopos habitust is elérhetnek, miközben a ''Pyrrhocactus strausianus'' más területeken gyakran alacsonyabb, gömbölydedebb növekedésű.
A virágszín önmagában nem alkalmas biztos megkülönböztetésre. A ''Pyrrhocactus andreaeanus'' eredeti leírásához vöröses virág társult, későbbi terepi megfigyelések azonban sárga, sárga torkú, rózsás-vöröses és vöröses virágokat is dokumentáltak. A virágszín ezért nem tekinthető olyan bélyegnek, amely önmagában indokolná az ''andreaeanus'' külön taxonként való fenntartását.
A két jelenleg elfogadott alfaj közül a ''[[Eriosyce strausiana subsp. pachacoensis|subsp. pachacoensis]]'' elterjedése elsősorban San Juan és Mendoza területére esik, míg a ''[[Eriosyce strausiana subsp. strausiana|subsp. strausiana]]'' tágabb elterjedésű, La Rioja és Río Negro között ismert.
Fontos, hogy a ''Pyrrhocactus andreaeanus'' név **önmagában nem alkalmas a két alfaj közötti biztos azonosításra**. A Caryophyllales.org fajszintű checklistája a nevet a ''Eriosyce strausiana'' faj szinonimakörében kezeli, de nem rendeli hozzá külön a ''subsp. strausiana'' alfajhoz. Ezért egy régi, ''Pyrrhocactus andreaeanus'' feliratú gyűjteményi növényről pusztán a címke alapján nem állapítható meg biztonsággal, hogy a két elfogadott alfaj közül melyikhez tartozik.
== Taxonómia és filogenetika ==
A ''Eriosyce'' nemzetséget a [[Cactaceae]] családba, azon belül a [[Cactoideae]] alcsaládba és a [[Notocacteae]] tribuszba sorolják. A ''Pyrrhocactus'' csoportot '''[[Pablo C. Guerrero]]''' és '''[[Helmut E. Walter]]''' 2019-ben a ''Eriosyce'' egyik szekciójaként, ''Eriosyce'' sect. ''Pyrrhocactus'' néven kezelték. A szekció típusa ''Eriosyce strausiana''.
A ''Pyrrhocactus andreaeanus'' taxonómiai története különösen összetett. '''[[Curt Backeberg]]''' 1959-ben ''Neochilenia andreaeana'' néven írta le a növényt. '''[[Friedrich Ritter]]''' ugyanebben az évben ''Pyrrhocactus andreaeanus'' néven kombinálta. '''[[John Donald]]''' és '''[[Gordon Douglas Rowley]]''' 1966-ban ''Neoporteria andreaeana'' néven kezelték, majd Donald 1975-ben ''Acanthocalycium andreaeanum'' néven is kombinációt közölt. Ezek a kombinációk a ''Neochilenia andreaeana'' köréhez kapcsolódnak.
'''[[Fred Kattermann]]''' 1994-ben a ''Eriosyce'' átfogó revíziójában ''Eriosyce andreaeana'' néven önálló fajként kezelte a taxont, miközben ''Eriosyce strausiana'' fajon belül ''var. strausiana'' és ''var. pachacoensis'' alakokat különített el. Ez azt mutatja, hogy Kattermann 1994-es koncepciójában az ''andreaeana'' nem a ''strausiana'' egyik alfaja volt.
'''[[David Richard Hunt]]''' 2006-os ''The New Cactus Lexicon'' koncepciója ezzel szemben a ''Eriosyce andreaeana'' nevet a ''Eriosyce strausiana'' szinonimakörébe vonta.
A '''[[Pablo C. Guerrero]]''', '''[[Helmut E. Walter]]''' és munkatársaik által 2019-ben közölt molekuláris filogenetikai vizsgálat azonban nem támasztotta alá azt a feltételezést, hogy ''Eriosyce andreaeana'' a ''Eriosyce strausiana'' része lenne. A vizsgálatban ''Eriosyce andreaeana'' Sierra Famatina, La Rioja, Kattermann 593 gyűjtésből szerepelt. A szerzők kifejezetten megállapították, hogy az ''E. andreaeana'' ''E. strausiana''-ba történő bevonását a molekuláris eredmények nem támasztják alá.
A 2019-es vizsgálat ''Eriosyce'' szekción belül a ''Pyrrhocactus'' szekciót különítette el, és ''Eriosyce strausiana''-t jelölte meg típustaxonként. A vizsgálat eredményei alapján a ''Eriosyce'' tágabb értelmében több korábbi, morfológiai alapon létrehozott faj- és alfajkoncepciót újra kellett értékelni.
A Caryophyllales.org '''Korotkova és munkatársai''' által összeállított, 2021-es fajszintű Cactaceae-checklistája ''Eriosyce strausiana'' néven fogadja el a fajt, és a ''Neochilenia andreaeana'', ''Pyrrhocactus andreaeanus'', ''Neoporteria andreaeana'' és ''Acanthocalycium andreaeanum'' neveket a faj szinonimakörében sorolja fel. Ugyanebben a rendszerben két elfogadott alfaj szerepel: ''[[Eriosyce strausiana subsp. pachacoensis|subsp. pachacoensis]]'' és ''[[Eriosyce strausiana subsp. strausiana|subsp. strausiana]]''. Fontos taxonómiai részlet, hogy a fajszintű szinonimakör és az alfajok szinonimaköre nem azonos: a ''Pyrrhocactus andreaeanus'' a fajszintű listában szerepel, nem pedig külön a ''subsp. strausiana'' alatt.
A POWO jelenlegi adatbázisa ettől eltérő és belsőleg sem teljesen egységes képet mutat. A ''[[Eriosyce strausiana subsp. strausiana|E. strausiana subsp. strausiana]]'' oldalán a ''Pyrrhocactus andreaeanus'' heterotipikus szinonimaként szerepel, ugyanakkor a POWO külön, elfogadott fajként is fenntartja ''Eriosyce andreaeana Katt.'' néven. Utóbbi oldalán a ''Pyrrhocactus kattermannii'' szerepel egyetlen szinonimaként, és a POWO kifejezetten a 2019-es Guerrero és munkatársai-féle filogenetikai munkát is az ''Eriosyce andreaeana'' elfogadásának egyik alapjaként tünteti fel. Ezért a POWO jelenlegi adatbázisában a ''Pyrrhocactus andreaeanus'' → ''Eriosyce strausiana subsp. strausiana'' kapcsolat és az önálló ''Eriosyce andreaeana'' faj egyidejű jelenléte taxonómiai adatbázis-szintű ellentmondást jelent.
A jelenlegi helyzet ezért röviden így foglalható össze:
* '''Caryophyllales.org / Korotkova és munkatársai (2021):''' ''Pyrrhocactus andreaeanus'' a ''Eriosyce strausiana'' faj szinonimakörében; a név nincs külön a ''subsp. strausiana'' alatt feltüntetve.
* '''Hunt (2006):''' ''Eriosyce andreaeana'' a ''Eriosyce strausiana'' körébe vonva.
* '''Guerrero és munkatársai (2019):''' a molekuláris eredmények nem támogatják ''Eriosyce andreaeana'' beolvasztását ''Eriosyce strausiana''-ba.
* '''POWO/WCVP jelenlegi adatbázisa:''' ''Eriosyce strausiana'' két elfogadott alfajjal, ugyanakkor külön elfogadott ''Eriosyce andreaeana'' fajjal is szerepel; a ''Pyrrhocactus andreaeanus'' közben a ''subsp. strausiana'' szinonimái között is megjelenik.
* '''A két Caryophyllales.org alfaj közül ezért a ''Pyrrhocactus andreaeanus'' név alapján önmagában nem jelölhető ki bizonyossággal a ''subsp. strausiana'' vagy a ''subsp. pachacoensis''.'''
A gyűjteményi növény címkéjén ezért a régi név megőrzése mellett a jelenlegi Caryophyllales.org-alapú megfeleltetésnél a ''Eriosyce strausiana'' fajszintű név használata a legóvatosabb megoldás, és az alfajt csak származási adat, gyűjtési szám vagy morfológiai összevetés alapján érdemes megadni.
== Egyéb ==
A ''Pyrrhocactus andreaeanus'' a kaktuszgyűjteményekben ma is jól ismert régi név. Különösen azért fontos megőrizni, mert a növény taxonómiai történetében több nemzetségnév és több, egymástól eltérő fajkoncepció követte egymást.
A névhez kapcsolódó Sierra Famatina-i növények magasabb fekvésű, gyakran megnyúlt, fél-oszlopos alakja és változatos virágszíne jól dokumentált. A terepi megfigyelések szerint ugyanakkor ezek a bélyegek fokozatosan beleillenek a ''Pyrrhocactus strausianus'' néven ismert változatosságba, ami történetileg hozzájárult az ''andreaeanus'' külön fajként való kezelésének feladásához.
A ''Pyrrhocactus'' név a régebbi kaktusztani irodalomban széles körben használt nemzetségnév volt. A modern filogenetikai kezelésekben a csoport a ''Eriosyce'' nemzetségen belül, ''Eriosyce'' sect. ''Pyrrhocactus'' néven jelenik meg.
== Forrás ==
* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/25df4b83-ac79-422e-b3b4-984c21d2a29a Caryophyllales.org – Eriosyce strausiana subsp. strausiana]
* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/ecb1aac5-f0e6-48f7-ac6b-d77ef79ab48a Caryophyllales.org – Eriosyce strausiana subsp. pachacoensis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A976291-1 Plants of the World Online – Eriosyce strausiana]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77230056-1 Plants of the World Online – Eriosyce strausiana subsp. strausiana]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A319616-2 Plants of the World Online – Eriosyce andreaeana]
* [https://www.ipni.org/n/976291-1 International Plant Names Index – Eriosyce strausiana]
* [https://www.ipni.org/n/319616-2 International Plant Names Index – Eriosyce andreaeana]
* [https://biblio.ugent.be/publication/8626326 Guerrero, Walter, Arroyo és munkatársai (2019) – Molecular phylogeny of the large South American genus Eriosyce]
* [https://www.researchgate.net/publication/335466479_Molecular_phylogeny_of_the_large_South_American_genus_Eriosyce_Notocacteae_Cactaceae_Generic_delimitation_and_proposed_changes_in_infrageneric_and_species_ranks Guerrero és munkatársai (2019) – TAXON 68(3): 557–573]
* [https://www.cact.cz/noviny/2009/10/Eriosyce_andreaeana.htm ''Eriosyce andreaeana'' – Kaktusy]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/59/Pyrrhocactus_andreaeanus LLIFLE – Pyrrhocactus andreaeanus]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/23/Echinocactus_strausianus LLIFLE – Echinocactus strausianus]
* [https://www.cactusinhabitat.org/index.php?id=57&p=specie Cactus in Habitat – Eriosyce strausiana]
* [https://www.dkg.eu/wp-content/uploads/2019/03/kuas_1994_11_opt_1872.pdf Kattermann 1994 – Eriosyce taxonómiai áttekintése]
* [https://bioone.org/journals/supplementalcontent/10.3372//wi.51.51208/wi.51.51208_Checklist.pdf Korotkova és munkatársai (2021) – Cactaceae species-level checklist]
[[:Kategória:Cactaceae]]
{{Kaktusz szinonimák}}
{{Kaktusz szinonimák}}

A lap 2026. szeptember 20., 10:59-kori változata

Eriosyce strausiana

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Notocacteae
Nemzetség Eriosyce
Faj Eriosyce strausiana
Google képek Bing képek
Pyrrhocactus andreaeanus

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Eriosyce strausiana
Rendszertani besorolás
Faj Pyrrhocactus andreaeanus

Tudományos név

  • Eriosyce strausiana (K.Schum.) Katt., 1994 sec. Korotkova (2021)
    elfogadott, érvényes név
  • Pyrrhocactus andreaeanus (Backeb.) F.Ritter, 1959
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • Az Eriosyce nemzetségnév a görög erion („gyapjú”) és sykē („füge”) szavakból származik, és a gyapjas, fügére emlékeztető termésekre utal.
  • A strausiana fajnév L. Straus (1862–1934) német kereskedő és neves kaktuszgyűjtő, a Német Kaktusz Társaság egyik alapítója előtt tiszteleg. A növényt Straus kapta Argentínából, és ő juttatta el Karl Moritz Schumann számára tudományos feldolgozásra.

A andreaeana név, amely a Pyrrhocactus andreaeanus alapját képező Neochilenia andreaeana fajnévben szerepel, Dieter Andreae német kertész és kaktuszgyűjtő nevét őrzi.

Típus

  • Típus: Az Eriosyce strausiana eredeti anyagát L. Straus Argentínából kapta; a Kattermann-féle revízióban az eredeti leírás ábráját jelölték lektotípusként.
  • Első leírása: Karl Moritz Schumann Echinocactus strausianus néven, Monatsschrift für Kakteenkunde 11: 112 (1901).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Fred Kattermann Eriosyce strausiana néven, 1994-ben, az Eriosyce (Cactaceae): The Genus Revised and Amplified című munkában.

A Pyrrhocactus andreaeanus név a Curt Backeberg által 1959-ben Neochilenia andreaeana néven leírt növényre vezethető vissza. A korai név történetét nomenklatúrai problémák is kísérték. A Neochilenia andreaeana eredeti közlése nem jelölt szabályosan megőrzött típust, ezért a későbbi taxonómiai kezelésekben a név alkalmazása külön kérdéseket vetett fel. Fred Kattermann 1994-ben Eriosyce andreaeana néven önálló taxont kezelt, és ehhez Kattermann 593 gyűjtési szám alatt típusanyagot jelölt ki.

Eriosyce strausiana képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Pozsgás, rendszerint magányosan növő, gömbölydedtől röviden oszloposig változó testű kaktusz. A hajtás kezdetben gömbölyded, később megnyúlhat; a faj tágabb értelmezésében legfeljebb mintegy 20 cm magas és 8–15 cm átmérőjű lehet. A szár epidermisze sötétzöldtől szürkészöldig, illetve sötét szürkésbarna árnyalatú lehet. A hajtáscsúcs rendszerint csupasz vagy csak gyengén gyapjas.

A bordák száma általában 12–14, tompák, részben keresztirányban bemetszettek. Az areolák hosszúkásak, gyapjasak, és a tövisek erőteljesek, rendszerint felfelé hajlók. A középtövisek száma változó, a jellegzetes alakokban 1–8, hosszuk elérheti a 3–4 cm-t. A peremtövisek száma általában 8–14, rövidebbek a középtöviseknél.

A gyökér rövid, kúpos vagy rövid orsószerű főgyökérből és abból kiinduló rostos gyökérzetből áll.

Generatív test

Virág

A virágok fiatal areolákból fejlődnek, rendszerint a hajtás felső részén. A virág széles tölcsér alakú, körülbelül 3,5–4 cm hosszú és 3,5–5 cm átmérőjű. Színe a sárgától a vöröses, rózsás-vöröses árnyalatokig változhat. A Pyrrhocactus andreaeanus névhez különösen a vöröses virág társult, de a természetben megfigyelt növényeken a sárga, sárga torkú, rózsás vagy vöröses színezetű virágok egyaránt előfordulnak.

  • Takarólevelek: A csésze és a külső virágtakaró elemei zöldesek; a párta széles tölcsér alakú, lebenyei sárgák, rózsásak vagy vörösesek; sziromlevél, lepellevél, belső lepellevél és külső lepellevél megkülönböztetése a kaktuszok virágának hagyományos leírásában nem önálló morfológiai kategória.
  • Ivarlevelek: A porzószálak a virágcső belsejében helyezkednek el; a portokok sárgásak. A termő a virág középső részében található, a bibeszál és a bibe a virág belsejében helyezkedik el.

Termés

A termés röviden tojásdad, zöldesből később sötétebbé váló, vékony falú bogyószerű termés. Érett állapotban az alapi részen nyílik fel. A Pyrrhocactus andreaeanus-hoz kapcsolt leírások szerint a termés körülbelül 1,3 cm hosszú és 1 cm átmérőjű lehet.

  • Magja: A magok nagyjából gömbölydedek, mintegy 1,6 × 1,4 mm-esek, felszínük finoman gumós; a köldök kör alakú vagy tojásdad, mélyedésben helyezkedik el.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A faj tágabb taxonómiai értelmezésben Argentína középső és északnyugati részén, La Rioja, San Juan, Mendoza és Río Negro tartományaiban fordul elő. A Pyrrhocactus andreaeanus névhez kapcsolt növények különösen a La Rioja tartománybeli Sierra Famatina térségéből ismertek.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, félsivatagos és száraz cserjés növénytársulásokban él. A faj tágabb értelmezésében mintegy 500–3000 m közötti magasságban is előfordul. A Pyrrhocactus andreaeanus névhez kapcsolt Sierra Famatina-i populációk 2000–2800 m körüli magasságban is megtalálhatók. Ezek a növények rendszerint cserjék és más növényzet között, részleges árnyékban nőnek, és ritkán találhatók teljesen nyílt, kitett felszínen. A talaj köves, homokos, illetve kavicsos lehet. A természetes élőhelyeken a növények kezdetben gömbölydedek, később gyakran megnyúlnak és röviden oszlopossá válhatnak.

Kultúrában tartás

A Eriosyce nemzetség Pyrrhocactus csoportjába tartozó, száraz termőhelyekhez alkalmazkodott kaktusz. Tartása során erősen vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag közeg célszerű. A tenyészidőszakban világos, napos helyet igényel, de a természetben a Pyrrhocactus andreaeanus néven ismert növények részleges cserjeárnyékban is előfordulnak.

Az öntözés két alkalma között a közegnek teljesen vagy csaknem teljesen ki kell száradnia. A téli időszakban hűvös, világos és száraz tartás javasolt. A túlzott téli nedvesség különösen kedvezőtlen.

A Pyrrhocactus andreaeanus néven ismert növényeket termesztési tapasztalatok szerint viszonylag készségesen virágzó növényként is leírták.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Pyrrhocactus andreaeanus néven ismert növényeket a Eriosyce strausiana fajhoz kapcsoló taxonómiai körben különösen a Sierra Famatina magasabb fekvésű, gyakran megnyúlt habitusú populációkkal hozták kapcsolatba. A természetben ezek a növények akár 25 cm magas, fél-oszlopos habitust is elérhetnek, miközben a Pyrrhocactus strausianus más területeken gyakran alacsonyabb, gömbölydedebb növekedésű.

A virágszín önmagában nem alkalmas biztos megkülönböztetésre. A Pyrrhocactus andreaeanus eredeti leírásához vöröses virág társult, későbbi terepi megfigyelések azonban sárga, sárga torkú, rózsás-vöröses és vöröses virágokat is dokumentáltak. A virágszín ezért nem tekinthető olyan bélyegnek, amely önmagában indokolná az andreaeanus külön taxonként való fenntartását.

A két jelenleg elfogadott alfaj közül a subsp. pachacoensis elterjedése elsősorban San Juan és Mendoza területére esik, míg a subsp. strausiana tágabb elterjedésű, La Rioja és Río Negro között ismert.

Fontos, hogy a Pyrrhocactus andreaeanus név **önmagában nem alkalmas a két alfaj közötti biztos azonosításra**. A Caryophyllales.org fajszintű checklistája a nevet a Eriosyce strausiana faj szinonimakörében kezeli, de nem rendeli hozzá külön a subsp. strausiana alfajhoz. Ezért egy régi, Pyrrhocactus andreaeanus feliratú gyűjteményi növényről pusztán a címke alapján nem állapítható meg biztonsággal, hogy a két elfogadott alfaj közül melyikhez tartozik.

Taxonómia és filogenetika

A Eriosyce nemzetséget a Cactaceae családba, azon belül a Cactoideae alcsaládba és a Notocacteae tribuszba sorolják. A Pyrrhocactus csoportot Pablo C. Guerrero és Helmut E. Walter 2019-ben a Eriosyce egyik szekciójaként, Eriosyce sect. Pyrrhocactus néven kezelték. A szekció típusa Eriosyce strausiana.

A Pyrrhocactus andreaeanus taxonómiai története különösen összetett. Curt Backeberg 1959-ben Neochilenia andreaeana néven írta le a növényt. Friedrich Ritter ugyanebben az évben Pyrrhocactus andreaeanus néven kombinálta. John Donald és Gordon Douglas Rowley 1966-ban Neoporteria andreaeana néven kezelték, majd Donald 1975-ben Acanthocalycium andreaeanum néven is kombinációt közölt. Ezek a kombinációk a Neochilenia andreaeana köréhez kapcsolódnak.

Fred Kattermann 1994-ben a Eriosyce átfogó revíziójában Eriosyce andreaeana néven önálló fajként kezelte a taxont, miközben Eriosyce strausiana fajon belül var. strausiana és var. pachacoensis alakokat különített el. Ez azt mutatja, hogy Kattermann 1994-es koncepciójában az andreaeana nem a strausiana egyik alfaja volt.

David Richard Hunt 2006-os The New Cactus Lexicon koncepciója ezzel szemben a Eriosyce andreaeana nevet a Eriosyce strausiana szinonimakörébe vonta.

A Pablo C. Guerrero, Helmut E. Walter és munkatársaik által 2019-ben közölt molekuláris filogenetikai vizsgálat azonban nem támasztotta alá azt a feltételezést, hogy Eriosyce andreaeana a Eriosyce strausiana része lenne. A vizsgálatban Eriosyce andreaeana Sierra Famatina, La Rioja, Kattermann 593 gyűjtésből szerepelt. A szerzők kifejezetten megállapították, hogy az E. andreaeana E. strausiana-ba történő bevonását a molekuláris eredmények nem támasztják alá.

A 2019-es vizsgálat Eriosyce szekción belül a Pyrrhocactus szekciót különítette el, és Eriosyce strausiana-t jelölte meg típustaxonként. A vizsgálat eredményei alapján a Eriosyce tágabb értelmében több korábbi, morfológiai alapon létrehozott faj- és alfajkoncepciót újra kellett értékelni.

A Caryophyllales.org Korotkova és munkatársai által összeállított, 2021-es fajszintű Cactaceae-checklistája Eriosyce strausiana néven fogadja el a fajt, és a Neochilenia andreaeana, Pyrrhocactus andreaeanus, Neoporteria andreaeana és Acanthocalycium andreaeanum neveket a faj szinonimakörében sorolja fel. Ugyanebben a rendszerben két elfogadott alfaj szerepel: subsp. pachacoensis és subsp. strausiana. Fontos taxonómiai részlet, hogy a fajszintű szinonimakör és az alfajok szinonimaköre nem azonos: a Pyrrhocactus andreaeanus a fajszintű listában szerepel, nem pedig külön a subsp. strausiana alatt.

A POWO jelenlegi adatbázisa ettől eltérő és belsőleg sem teljesen egységes képet mutat. A E. strausiana subsp. strausiana oldalán a Pyrrhocactus andreaeanus heterotipikus szinonimaként szerepel, ugyanakkor a POWO külön, elfogadott fajként is fenntartja Eriosyce andreaeana Katt. néven. Utóbbi oldalán a Pyrrhocactus kattermannii szerepel egyetlen szinonimaként, és a POWO kifejezetten a 2019-es Guerrero és munkatársai-féle filogenetikai munkát is az Eriosyce andreaeana elfogadásának egyik alapjaként tünteti fel. Ezért a POWO jelenlegi adatbázisában a Pyrrhocactus andreaeanus → Eriosyce strausiana subsp. strausiana kapcsolat és az önálló Eriosyce andreaeana faj egyidejű jelenléte taxonómiai adatbázis-szintű ellentmondást jelent.

A jelenlegi helyzet ezért röviden így foglalható össze:

  • Caryophyllales.org / Korotkova és munkatársai (2021): Pyrrhocactus andreaeanus a Eriosyce strausiana faj szinonimakörében; a név nincs külön a subsp. strausiana alatt feltüntetve.
  • Hunt (2006): Eriosyce andreaeana a Eriosyce strausiana körébe vonva.
  • Guerrero és munkatársai (2019): a molekuláris eredmények nem támogatják Eriosyce andreaeana beolvasztását Eriosyce strausiana-ba.
  • POWO/WCVP jelenlegi adatbázisa: Eriosyce strausiana két elfogadott alfajjal, ugyanakkor külön elfogadott Eriosyce andreaeana fajjal is szerepel; a Pyrrhocactus andreaeanus közben a subsp. strausiana szinonimái között is megjelenik.
  • A két Caryophyllales.org alfaj közül ezért a Pyrrhocactus andreaeanus név alapján önmagában nem jelölhető ki bizonyossággal a subsp. strausiana vagy a subsp. pachacoensis.

A gyűjteményi növény címkéjén ezért a régi név megőrzése mellett a jelenlegi Caryophyllales.org-alapú megfeleltetésnél a Eriosyce strausiana fajszintű név használata a legóvatosabb megoldás, és az alfajt csak származási adat, gyűjtési szám vagy morfológiai összevetés alapján érdemes megadni.

Egyéb

A Pyrrhocactus andreaeanus a kaktuszgyűjteményekben ma is jól ismert régi név. Különösen azért fontos megőrizni, mert a növény taxonómiai történetében több nemzetségnév és több, egymástól eltérő fajkoncepció követte egymást.

A névhez kapcsolódó Sierra Famatina-i növények magasabb fekvésű, gyakran megnyúlt, fél-oszlopos alakja és változatos virágszíne jól dokumentált. A terepi megfigyelések szerint ugyanakkor ezek a bélyegek fokozatosan beleillenek a Pyrrhocactus strausianus néven ismert változatosságba, ami történetileg hozzájárult az andreaeanus külön fajként való kezelésének feladásához.

A Pyrrhocactus név a régebbi kaktusztani irodalomban széles körben használt nemzetségnév volt. A modern filogenetikai kezelésekben a csoport a Eriosyce nemzetségen belül, Eriosyce sect. Pyrrhocactus néven jelenik meg.

Forrás

Kategória:Cactaceae


A(z) Eriosyce strausiana szinonimái

  • ≡ Echinocactus strausianus, ≡ Malacocarpus strausianus, ≡ Pyrrhocactus strausianus, ≡ Neoporteria strausiana
  • = Cereus catamarcensis, ≡ Echinopsis catamarcensis, ≡ Pyrrhocactus catamarcensis, ≡ Neoporteria catamarcensis
  • = Echinocactus catamarcensis, ≡ Malacocarpus catamarcensis
  • = Echinocactus sanjuanensis, ≡ Malacocarpus sanjuanensis, ≡ Pyrrhocactus sanjuanensis, ≡ Neoporteria sanjuanensis, ≡ Pyrrhocactus strausianus var. sanjuanensis
  • = Pyrrhocactus vollianus, ≡ Neoporteria volliana
  • = Pyrrhocactus vollianus var. breviaristatus, ≡ Neoporteria volliana var. breviaristata
  • = Neochilenia andreaeana, ≡ Pyrrhocactus andreaeanus, ≡ Neoporteria andreaeana, ≡ Acanthocalycium andreaeanum
  • = Pyrrhocactus atrospinosus
  • = Pyrrhocactus setiflorus, ≡ Neoporteria setiflora
  • = Neoporteria backebergii
  • = Pyrrhocactus platyacanthus
  • = Eriosyce andreaeana
  • = Pyrrhocactus kattermannii
  • = Eriosyce multicolorispina
  • = Eriosyce strausiana subsp. bisii
  • = Pyrrhocactus estherae