„Kategória:Maihuenia” változatai közötti eltérés

Maihuenia
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Maihuenioideae
Nemzetség	Maihuenia

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 15:25-kori változata

Tudományos név

Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)

A név eredete, etimológia

A Maihuenia név etimológiája érdekes, mivel nem a latin vagy görög nyelvből származik (ami a botanikai nevek többségére jellemző), hanem egy dél-amerikai őshonos nép nyelvéből.

Nyelvi eredet: A szó a mapucse (más néven mapudungun) nyelvből ered. A mapucsék Chile és Argentína déli területein élő őshonos népcsoport, azon a vidéken, ahol ezek a kaktuszok őshonosak.
Jelentése:
- A nemzetség neve a növény népi elnevezéséből, a maihuén szóból származik. Bár a pontos jelentésátvitelről megoszlanak a vélemények, a legtöbb botanikai forrás szerint a maihuén kifejezést kifejezetten erre a párnás növekedésű kaktuszfajtára használták.
- A latin végződést (-ia) Ludwig Karl Georg Pfeiffer botanikus tette hozzá, amikor 1883-ban leírta a nemzetséget, hogy az illeszkedjen a tudományos nevezéktan szabályaihoz.

Típusfaj

Maihuenia poeppigii (Otto ex Pfeiff.) F.A.C.Weber ex K.Schum.
Első leírása: Rudolf Amandus Philippi, 1891.

Maihuenia poeppigii képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Pereskia subg. Maihuenia

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, és akár több méteres átmérőt is elérhetnek.

A szárak önállóak, szegmentáltak vagy nem szegmentáltak, hosszú karógyökérrel (radix palaris longa) rendelkeznek (akár 40 cm hosszú is lehet).

A levelek kúposak vagy vonalasak (linearia), tartósak (persistens).

Areolák

Az areolák meglehetősen kicsik és számosak, selymes szőrökkel (pili sericei) rendelkeznek.

Tövisek

Peremtövis: Két sugártövis van, amelyek nem feltűnőek.
Középtövis: Néha hiányzik, többé-kevésbé lapított.

Generatív test

Virág

Nappali nyílásúak, önmeddők (sterilis), csúcsi (terminalis), magányosak, szélesen nyílóak.
Színük sárga vagy fehér.
Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik.

Termés

A termések fordított tojásdadok (obovata) vagy bunkó alakúak (clavata), húsos murvalevelekkel (bractea carnosa), gyümölcshús (pulpa) nélkül.

Magja: A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (tuberculata), a széleken csíkosak (striata).

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), Chile (Bio-Bio, La Araucania, Maule).
Élőhely: Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken. Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon.
Tengerszint feletti magasság: A tengerszinttől az Andok állandó hóhatáráig (változó), ami körülbelül 4800 m magasságot jelent.

Egyéb

Jelenleg 2 elismert faj:

Maihuenia patagonica (Phil.) Speg. 1919
Maihuenia poeppigii (Otto ex Pfeiffer) Phil. ex K.Schum. 1898

Kladogram

└─ Cactaceae
   ├─ Leuenbergerioideae
   └─ N
      ├─ Pereskioideae
      └─ N
         ├─ Opuntioideae
         └─ N
            ├─ Maihuenioideae
            |  └─ Maihuenia
            |     ├─ Maihuenia patagonica
            |     └─ Maihuenia poeppigii
            └─ N
               ├─ Blossfeldioideae
               └─ Cactoideae
                  ├─ N

Forrás

https://thelastcactusclassification.top/category/maihuenia/

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 == Tudományos név ==
-Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)
+* ''Maihuenia'' (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
-'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
 === A név eredete, etimológia ===
-A '''Maihuenia''' név a '''Patagónia–Andok térségében''' használt '''mapucse (araukan) eredetű helyi névből''' származik, amely ''egy alacsony, párnás, leveles kaktuszt'' jelölt.
+A ''Maihuenia'' név etimológiája érdekes, mivel nem a latin vagy görög nyelvből származik (ami a botanikai nevek többségére jellemző), hanem egy dél-amerikai őshonos nép nyelvéből.
+* Nyelvi eredet: A szó a '''mapucse''' (más néven '''mapudungun''') nyelvből ered. A mapucsék Chile és Argentína déli területein élő őshonos népcsoport, azon a vidéken, ahol ezek a kaktuszok őshonosak.
-A „maihuén / mayhuén” (írásváltozatokkal) '''népi növénynévként''' szerepelt Chile és Argentína déli részén, és ezt '''Philippi''' emelte át tudományos nemzetségnévvé.
+* '''Jelentése:'''
+**A nemzetség neve a növény népi elnevezéséből, a ''maihuén'' szóból származik. Bár a pontos jelentésátvitelről megoszlanak a vélemények, a legtöbb botanikai forrás szerint a ''maihuén'' kifejezést kifejezetten erre a párnás növekedésű kaktuszfajtára használták.
-'''Jelentés''': helyi (őslakos) növénynév latinított formája. ''Maihuenia'' = egy patagóniai őslakos (mapucse) elnevezésből átvett kaktusznév.
+** A latin végződést (''-ia'') Ludwig '''Karl Georg Pfeiffer''' botanikus tette hozzá, amikor 1883-ban leírta a nemzetséget, hogy az illeszkedjen a tudományos nevezéktan szabályaihoz.
 === Típusfaj ===
 * ''Maihuenia poeppigii'' (Otto ex Pfeiff.) F.A.C.Weber ex K.Schum.
 * Első leírása: Rudolf Amandus Philippi, 1891.
+{{Típusfaj|Maihuenia poeppigii}}
 === Szinonimák ===