Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Pierrebraunia” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon= Pierrebraunia }} <span id="tudományos-név"></span> == Tudományos név == * ''Pierrebraunia'' Esteves, 1997 * '''A tudományos név státusza:''' érvényes <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === A nemzetség Pierre Josef Braun (1959–), német botanikus és a brazil kaktuszok szakértőjének emlékére lett elnevezve. <span id="típusfaj"></span> === Típusfaj === * ''Pierrebraunia braunior…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox |taxon= Pierrebraunia }}
{{Speciesbox
 
|taxon=
 
Pierrebraunia
 
}}


<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==


* ''Pierrebraunia'' Esteves, 1997
* ''Pierrebraunia'' (Esteves) Esteves, 1997
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes


<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A nemzetség Pierre Josef Braun (1959–), német botanikus és a brazil kaktuszok szakértőjének emlékére lett elnevezve.
A nemzetségnév Pierre Josef Braun (1959–) német botanikus tiszteletére lett elnevezve, aki a brazíliai kaktuszok specialistája. A név a keresztnév (Pierre) és a vezetéknév (Braun) összevonásából keletkezett.


<span id="típusfaj"></span>
=== Típusfaj ===
=== Típusfaj ===


* ''Pierrebraunia brauniorum''
* ''Pierrebraunia bahiensis'' (P. J. Braun &amp; Esteves) Esteves; Eddie Esteves Pereira, Brazília, Bahia, 1100 m.
* '''Első leírása:''' Eddie Esteves Pereira írta le először a ''Floribunda bahiensis'' néven 1994-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Eddie Esteves Pereira, 1997.
 
{{Típusfaj|Pierrebraunia bahiensis}}


<span id="szinonimák"></span>
=== Szinonimák ===
=== Szinonimák ===


<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
* '''''Floribunda''''' (P. J. Braun &amp; Esteves)
* '''''Arrojadoa''''' Britton &amp; Rose (részben)
 
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===


<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====


Általában magányos növények, gömb alakúak vagy megnyúltak, a ''Pierrebraunia brauniorum'' esetében oszloposak és gyengén elágazók.<br />
Általában magányos növények, a test alakja a szubglóbózustól (nyomott gömb) a megnyúltig terjed. A ''Pierrebraunia brauniorum'' esetében a szár oszlopos és gyengén elágazó, felálló vagy elhajló, nem befűződött. Az epidermis (bőrszövet) a ''P. brauniorum'' fajnál finoman szemcsés.
Felállók vagy hajlítottak, nem összehúzódók.<br />
Száruk 10–17 bordás, a ''Pierrebraunia brauniorum'' esetében 4–5 bordával rendelkezik.<br />
Felhámjuk finoman szemcsés a ''Pierrebraunia brauniorum''-nál.
 
<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====
 
<span id="axillák"></span>
==== Axillák ====
 
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
 
Valódi cephalium nem fejlődik.<br />
A virágzó bimbók sűrű gyapjúval borítottak a ''Pierrebraunia brauniorum'' esetében.
 
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====


* '''Középtövis:''' tűszerű, törékeny<br />
==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====


* '''Peremtövis:''' tűszerű, törékeny
A szárakon 10–17 '''borda''' található, kivéve a ''P. brauniorum'' fajt, ahol csak 4–5 '''borda''' figyelhető meg. Cephálium nem alakul ki, de a ''P. brauniorum'' virágzó '''areolák''' sűrű gyapjút növesztenek. Az '''axillák''' nem kifejezettek. A '''tövisek''' tűszerűek (''aciculatus'') és törékenyek. A leírás nem különít el markánsan '''középtövis''' és '''peremtövis''' típusokat, a '''tövisek''' egységesebb megjelenésűek.


<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===


<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====


Nappali nyílású, önmeddő, csöves virágok, a hajtás csúcsán csoportosulva.<br />
Nappal nyíló, önmeddő (''self-sterile''), cső alakú virágok, amelyek a hajtás csúcsán csoportosulnak. Színük rózsaszín-magenta. Megporzásukat kolibrik (''Eupetomena macroura'') végzik.
Színük rózsaszín–bíborvörös.<br />
Beporzásukat kolibrik végzik (''Eupetonema macroura'').


<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====


Gömb alakú vagy tojásdad, viaszos felületű, rózsaszínű termések, a ''Pierrebraunia brauniorum'' esetében halványrózsaszíntől bordóvörösig terjedő színnel.<br />
A termés gömbölyded vagy tojásdad alakú, viaszos felületű. Színe rózsaszín, a ''P. brauniorum'' esetében a halványrózsaszíntől a borvörösig változhat. A terméshús áttetsző folyékony pulpa (a ''P. brauniorum''-nál vöröses-rózsaszín).
A terméshús áttetsző és folyékony, a ''Pierrebraunia brauniorum''-nál vörösesrózsaszín.  


- '''Magja:''' enyhén csíkos és lapos, a ''Pierrebraunia brauniorum'' esetében sima, fekete, matt, megőrizve a nyálka maradványait
* '''Magja:''' Fekete, matt színű, rajta a nyálka maradványaival. Felülete enyhén barázdált és gödrös (''foveolatus''), a ''P. brauniorum'' esetében azonban sima.


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''' (Bahia, Minas Gerais)
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''' (Bahia és Minas Gerais államok).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' körülbelül 1000 m tengerszint feletti magasságban, bokrok között, száraz sziklás talajon, sziklákon vagy meredek lejtőkön, sziklahasadékokban, teljes napsütésben, fűfélék, orchideák, broméliák és más kaktuszok társaságában
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A nemzetség tagjai körülbelül 1000 méteres tengerszint feletti magasságban élnek. Bozótosokban, száraz sziklás talajon, sziklák réseiben vagy meredek lejtőkön fordulnak elő. Általában teljes napsütésben nőnek, füvek, orchideák, broméliák és más kaktuszfajok társaságában.


<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==


<span id="egyéb"></span>
A '''J. M. de Vos és munkatársai''' által végzett legújabb (2025-ös) nukleáris génvizsgálatok (''Phylogenomics and classification of Cactaceae'') megerősítik a nemzetség különállását a ''Cereeae'' tribuson belül. A nemzetségbe jelenleg két elfogadott faj tartozik: a ''Pierrebraunia bahiensis'' és a ''Pierrebraunia brauniorum'' (utóbbi taxonómiai helyzete egyes rendszerekben még vitatott, ''incertae sedis'').
 
== Egyéb ==
== Egyéb ==


<span id="forrás"></span>
A virágok speciális morfológiája (csöves, magenta színű) a kolibrik általi megporzáshoz való alkalmazkodást mutatja. Kertészeti szempontból ritka, gyűjtői növények.
 
== Forrás ==
== Forrás ==


* https://thelastcactusclassification.top/category/pierrebraunia/
* https://thelastcactusclassification.top/category/pierrebraunia/
* https://caryophyllales.org/
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.biodiversitylibrary.org/


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cereinae]]

A lap 2025. december 30., 10:34-kori változata

Pierrebraunia
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Cereinae
Nemzetség Pierrebraunia


Tudományos név

  • Pierrebraunia (Esteves) Esteves, 1997
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév Pierre Josef Braun (1959–) német botanikus tiszteletére lett elnevezve, aki a brazíliai kaktuszok specialistája. A név a keresztnév (Pierre) és a vezetéknév (Braun) összevonásából keletkezett.

Típusfaj

  • Pierrebraunia bahiensis (P. J. Braun & Esteves) Esteves; Eddie Esteves Pereira, Brazília, Bahia, 1100 m.
  • Első leírása: Eddie Esteves Pereira írta le először a Floribunda bahiensis néven 1994-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Eddie Esteves Pereira, 1997.
Pierrebraunia bahiensis képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Floribunda (P. J. Braun & Esteves)
  • Arrojadoa Britton & Rose (részben)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Általában magányos növények, a test alakja a szubglóbózustól (nyomott gömb) a megnyúltig terjed. A Pierrebraunia brauniorum esetében a szár oszlopos és gyengén elágazó, felálló vagy elhajló, nem befűződött. Az epidermis (bőrszövet) a P. brauniorum fajnál finoman szemcsés.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A szárakon 10–17 borda található, kivéve a P. brauniorum fajt, ahol csak 4–5 borda figyelhető meg. Cephálium nem alakul ki, de a P. brauniorum virágzó areolák sűrű gyapjút növesztenek. Az axillák nem kifejezettek. A tövisek tűszerűek (aciculatus) és törékenyek. A leírás nem különít el markánsan középtövis és peremtövis típusokat, a tövisek egységesebb megjelenésűek.

Generatív test

Virág

Nappal nyíló, önmeddő (self-sterile), cső alakú virágok, amelyek a hajtás csúcsán csoportosulnak. Színük rózsaszín-magenta. Megporzásukat kolibrik (Eupetomena macroura) végzik.

Termés

A termés gömbölyded vagy tojásdad alakú, viaszos felületű. Színe rózsaszín, a P. brauniorum esetében a halványrózsaszíntől a borvörösig változhat. A terméshús áttetsző folyékony pulpa (a P. brauniorum-nál vöröses-rózsaszín).

  • Magja: Fekete, matt színű, rajta a nyálka maradványaival. Felülete enyhén barázdált és gödrös (foveolatus), a P. brauniorum esetében azonban sima.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Brazília (Bahia és Minas Gerais államok).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A nemzetség tagjai körülbelül 1000 méteres tengerszint feletti magasságban élnek. Bozótosokban, száraz sziklás talajon, sziklák réseiben vagy meredek lejtőkön fordulnak elő. Általában teljes napsütésben nőnek, füvek, orchideák, broméliák és más kaktuszfajok társaságában.

Taxonómia és filogenetika

A J. M. de Vos és munkatársai által végzett legújabb (2025-ös) nukleáris génvizsgálatok (Phylogenomics and classification of Cactaceae) megerősítik a nemzetség különállását a Cereeae tribuson belül. A nemzetségbe jelenleg két elfogadott faj tartozik: a Pierrebraunia bahiensis és a Pierrebraunia brauniorum (utóbbi taxonómiai helyzete egyes rendszerekben még vitatott, incertae sedis).

Egyéb

A virágok speciális morfológiája (csöves, magenta színű) a kolibrik általi megporzáshoz való alkalmazkodást mutatja. Kertészeti szempontból ritka, gyűjtői növények.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.