Kategória:Pierrebraunia
| Pierrebraunia | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Cereinae |
| Nemzetség | Pierrebraunia |
Tudományos név
- Pierrebraunia (Esteves) Esteves, 1997
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév Pierre Josef Braun (1959–) német botanikus tiszteletére lett elnevezve, aki a brazíliai kaktuszok specialistája. A név a keresztnév (Pierre) és a vezetéknév (Braun) összevonásából keletkezett.
Típusfaj
- Pierrebraunia bahiensis (P. J. Braun & Esteves) Esteves; Eddie Esteves Pereira, Brazília, Bahia, 1100 m.
- Első leírása: Eddie Esteves Pereira írta le először a Floribunda bahiensis néven 1994-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Eddie Esteves Pereira, 1997.
Pierrebraunia bahiensis képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Floribunda (P. J. Braun & Esteves)
- Arrojadoa Britton & Rose (részben)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Általában magányos növények, a test alakja a szubglóbózustól (nyomott gömb) a megnyúltig terjed. A Pierrebraunia brauniorum esetében a szár oszlopos és gyengén elágazó, felálló vagy elhajló, nem befűződött. Az epidermis (bőrszövet) a P. brauniorum fajnál finoman szemcsés.
Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek
A szárakon 10–17 borda található, kivéve a P. brauniorum fajt, ahol csak 4–5 borda figyelhető meg. Cephálium nem alakul ki, de a P. brauniorum virágzó areolák sűrű gyapjút növesztenek. Az axillák nem kifejezettek. A tövisek tűszerűek (aciculatus) és törékenyek. A leírás nem különít el markánsan középtövis és peremtövis típusokat, a tövisek egységesebb megjelenésűek.
Generatív test
Virág
Nappal nyíló, önmeddő (self-sterile), cső alakú virágok, amelyek a hajtás csúcsán csoportosulnak. Színük rózsaszín-magenta. Megporzásukat kolibrik (Eupetomena macroura) végzik.
Termés
A termés gömbölyded vagy tojásdad alakú, viaszos felületű. Színe rózsaszín, a P. brauniorum esetében a halványrózsaszíntől a borvörösig változhat. A terméshús áttetsző folyékony pulpa (a P. brauniorum-nál vöröses-rózsaszín).
- Magja: Fekete, matt színű, rajta a nyálka maradványaival. Felülete enyhén barázdált és gödrös (foveolatus), a P. brauniorum esetében azonban sima.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Brazília (Bahia és Minas Gerais államok).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A nemzetség tagjai körülbelül 1000 méteres tengerszint feletti magasságban élnek. Bozótosokban, száraz sziklás talajon, sziklák réseiben vagy meredek lejtőkön fordulnak elő. Általában teljes napsütésben nőnek, füvek, orchideák, broméliák és más kaktuszfajok társaságában.
Taxonómia és filogenetika
A J. M. de Vos és munkatársai által végzett legújabb (2025-ös) nukleáris génvizsgálatok (Phylogenomics and classification of Cactaceae) megerősítik a nemzetség különállását a Cereeae tribuson belül. A nemzetségbe jelenleg két elfogadott faj tartozik: a Pierrebraunia bahiensis és a Pierrebraunia brauniorum (utóbbi taxonómiai helyzete egyes rendszerekben még vitatott, incertae sedis).
Egyéb
A virágok speciális morfológiája (csöves, magenta színű) a kolibrik általi megporzáshoz való alkalmazkodást mutatja. Kertészeti szempontból ritka, gyűjtői növények.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.