„Kategória:Pilosocereus” változatai közötti eltérés

Pilosocereus
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-; csoport	Cereinae
Nemzetség	Pilosocereus

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2025. december 30., 10:43-kori változata

Tudományos név

Pilosocereus (Byles & Rowley) Byles & Rowley, 1957
A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin pilosus (szőrös) és a Cereus (fáklyagyertya/kaktusz nemzetségnév) szavak összetétele. A név a legtöbb fajra jellemző, a reproduktív zónában (pszeudocefálium) megjelenő bőséges szőrzetre utal.

Típusfaj

Pilosocereus leucocephalus (Poselger) Byles & Rowley; Gyűjtő: Poselger, Mexikó, típuspéldány: Sonora. ==
Első leírása: Pilocereus néven K. Schumann által az Engler & Prantl: Die Natürlichen Pflanzenfamilien műben.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ronald Stewart Byles és Gordon Douglas Rowley, 1957.

Pilosocereus leucocephalus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Pilocereus K. Schumann
Cephalocereus Pfeiff. (részben)
Pseudopilocereus Buxb.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Oszlopos termetű, cserjeszerű vagy fatermetű növények, általában erősen elágazóak, kandeláber alakúak, magasságuk elérheti a 10 métert. A szárak nyálkaanyagot (mucilago) tartalmaznak. Az epidermisz általában sima, színe a szürkészöldtől a kékesig terjed, többé-kevésbé hamvas (glaucus).

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A bordák száma 3 és 30 között változik, egyenesek, az areolák alatt gyakran keresztirányú barázda található. Az areolák nemezesek, a reproduktív részen erősen gyapjasak, ami egyes fajoknál hosszirányú vagy oldalsó cefáliummá alakul. A tövisek száma és mérete változó, többnyire egyenesek, tűszerűek (acicularis), néha áttetszőek. Megkülönböztethetőek középtövisek és peremtövisek, melyek sűrűsége fajfüggő.

Generatív test

Virág

Éjszaka nyíló, önmeddő virágok. Alakjuk tölcsérszerű vagy harang alakú, a virágcső csupasz. Színük fehér, zöldesfehér vagy többé-kevésbé intenzív rózsaszín. Megporzásukat főként denevérek (pl. Anoura geoffroyi, Choeronycteris mexicana, Glossophaga fajok, Leptonycteris fajok) végzik, de szenderek (Sphingidae család, pl. Agrius cingulatus, Manduca rustica) is látogatják őket. A nappal is nyitva maradó virágokat méhek, kolibrik vagy más madarak és pillangók is felkereshetik.

Termés

Többé-kevésbé gömbölyded-lapított, vastag falú bogyótermés. Felrepedése félköríves és szabálytalan, feltárva a fehér vagy színes (rózsaszíntől a liláig terjedő), kompakt húsos pulpát. A termésen megmaradnak a beszáradt lepellevelek maradványai.

Magja: Széles tojásdad vagy kanál alakú (cochleariform), fényes, sötétbarna vagy fekete színű, bordázott (striatus). Terjesztésüket madarak (ornitofília) és hangyák (mirmekofília) végzik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Széles földrajzi elterjedési területtel rendelkeznek Dél-Amerikától Mexikóig, az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén (Florida) és a Karib-térség szigetein keresztül. Megtalálhatóak a következő országokban és régiókban: Antigua, Aruba, Bahamák, Barbados, Bonaire, Kajmán-szigetek, Curacao, La Desirade, Grenadine-szigetek, Guadeloupe, Marie Galante, Martinique, Monserrat, Nevis, Saba, Saint Barthelemy, Saint Eustatius, St Kitts, St Lucia, Saint Martin, Trinidad és Tobago, Virgin-szigetek, Belize, Brazília (Alagoas, Bahia, Ceara, Espirito Santo, Goias, Maranhao, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Paraiba, Pernambuco, Piaui, Rio de Janeiro, Rio Grande do Norte, Rondonia, Roraima, Sao Paulo, Sergipe, Tocantins), Kolumbia (Cauca, Cesar, Guajira, Magdalena), Kuba (Guantanamo, Santiago de Cuba), Salvador, Ecuador (Azuay, El Oro, Guayas, Manabi), Guatemala (Baja Verapaz, El Progreso, El Quiche, Chiquimula, Huehuetenango, Santa Rosa, Zacapa), Guyana, Haiti, Honduras, Jamaica, Mexikó (Chiapas, Chihuahua, Colima, Durango, Guerrero, Hidalgo, Jalisco, Mexico, Michoacan, Nayarit, Nuevo Leon, Oaxaca, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sinaloa, Sonora, Tamaulipas, Veracruz, Yucatan), Paraguay (Amambay, Concepcion), Peru1 (Piura, Tumbes), Puerto Rico, Dom2inikai Köztársaság (Pedernales), USA (Florida), Venezuela (Bolivar, Falcon, Lara, Merida, Tachira, Trujillo).
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Cserjésekben, bozótosokban, lombhullató tövises száraz erdőkben, hegyoldalakon, trópusi völgyekben élnek. Előfordulnak homokos vagy sziklás talajon, mészkő kibúvásokon, homokkövön, gránit- és gneiszszirteken vagy kvarchomokon. Megtalálhatóak a campo rupestre (hegyvidéki szubtrópusi szavanna) és a caatinga (brazil száraz tövises erdő) növénytársulásaiban. Tengerszint feletti magasságuk a partvidéktől (P. catingicola) egészen 1900 méterig (P. chrysacanthus) terjed. Gyakran társulnak más kaktuszokkal és szukkulensekkel.

Taxonómia és filogenetika

A kaktuszfélék (Cactaceae) családján belül a Cactoideae alcsaládba tartozik. J. M. de Vos és munkatársai (2025-ös filogenetikai osztályozás) alapján a nemzetség a Cereeae tribusz tagja, ahol a molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették monofiletikus jellegét a korábbi tágabb értelmezésekkel szemben.

Forrás

A(z) „Pilosocereus” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

P

Pilosocereus pachycladus

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox |taxon= Pilosocereus }}
+{{Speciesbox
+|taxon=Pilosocereus
-<span id="tudományos-név"></span>
+}}
 == Tudományos név ==
-* ''Pilosocereus'' Byles &amp; Rowley, 1957
+* ''Pilosocereus'' (Byles &amp; Rowley) Byles &amp; Rowley, 1957
 * '''A tudományos név státusza:''' érvényes
-<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
 === A név eredete, etimológia ===
-A név jelentése „szőrös ''Cereus''”, utalva arra, hogy a nemzetség fajainak többsége bőséges szőrözöttséget visel a pszeudocephalium területén.
+A nemzetségnév a latin ''pilosus'' (szőrös) és a ''Cereus'' (fáklyagyertya/kaktusz nemzetségnév) szavak összetétele. A név a legtöbb fajra jellemző, a reproduktív zónában (pszeudocefálium) megjelenő bőséges szőrzetre utal.
-<span id="típusfaj"></span>
 === Típusfaj ===
-* ''Pilosocereus royenii''
+* ''Pilosocereus leucocephalus'' (Poselger) Byles &amp; Rowley; Gyűjtő: Poselger, Mexikó, típuspéldány: Sonora. ==
+* '''Első leírása:''' ''Pilocereus'' néven K. Schumann által az ''Engler &amp; Prantl: Die Natürlichen Pflanzenfamilien'' műben.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Ronald Stewart Byles és Gordon Douglas Rowley, 1957.
+{{Típusfaj|Pilosocereus leucocephalus}}
-<span id="szinonimák"></span>
 === Szinonimák ===
+* '''''Pilocereus''''' K. Schumann
+* '''''Cephalocereus''''' Pfeiff. (részben)
+* '''''Pseudopilocereus''''' Buxb.
-<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-<span id="vegetatív-test"></span>
 === Vegetatív test ===
-<span id="hajtás-szár"></span>
 ==== Hajtás, szár ====
-Oszlopos, bokros vagy fatermetű növények, többnyire erősen elágazók, gyakran kandeláber alakú növekedéssel, legfeljebb 10 m magasságig.<br />
+Oszlopos termetű, cserjeszerű vagy fatermetű növények, általában erősen elágazóak, kandeláber alakúak, magasságuk elérheti a 10 métert. A szárak nyálkaanyagot (''mucilago'') tartalmaznak. Az epidermisz általában sima, színe a szürkészöldtől a kékesig terjed, többé-kevésbé hamvas (''glaucus'').
-Száruk víznedvű nyálkaanyagokat tartalmaz.<br />
-Az epidermisz többnyire sima, szürkészöldtől kékeszöldig terjedő színű, gyakran deres bevonatú.
-<span id="szemölcsök"></span>
-==== Szemölcsök ====
-A szárbordák nem szemölcsösek.
-<span id="axillák"></span>
-==== Axillák ====
-<span id="areolák"></span>
-==== Areolák ====
-Az areolák nemezesek, a generatív zónában erősen gyapjasak, egyes fajoknál hosszanti vagy oldalsó cephalium-má alakulnak.
-<span id="tövisek"></span>
+==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
-==== Tövisek ====
-* '''Középtövis:''' változó számú és méretű, többnyire egyenes, tűszerű, néha áttetsző<br />
+A '''bordák''' száma 3 és 30 között változik, egyenesek, az '''areolák''' alatt gyakran keresztirányú barázda található. Az '''areolák''' nemezesek, a reproduktív részen erősen gyapjasak, ami egyes fajoknál hosszirányú vagy oldalsó cefáliummá alakul. A '''tövisek''' száma és mérete változó, többnyire egyenesek, tűszerűek (''acicularis''), néha áttetszőek. Megkülönböztethetőek '''középtövisek''' és '''peremtövisek''', melyek sűrűsége fajfüggő.
-* '''Peremtövis:''' változó számú, többnyire egyenes, tűszerű
-<span id="generatív-test"></span>
 === Generatív test ===
-<span id="virág"></span>
 ==== Virág ====
-Éjszaka nyíló, önmeddő, csöves vagy harang alakú virágok.<br />
+Éjszaka nyíló, önmeddő virágok. Alakjuk tölcsérszerű vagy harang alakú, a virágcső csupasz. Színük fehér, zöldesfehér vagy többé-kevésbé intenzív rózsaszín. Megporzásukat főként denevérek (pl. ''Anoura geoffroyi'', ''Choeronycteris mexicana'', ''Glossophaga'' fajok, ''Leptonycteris'' fajok) végzik, de szenderek (''Sphingidae'' család, pl. ''Agrius cingulatus'', ''Manduca rustica'') is látogatják őket. A nappal is nyitva maradó virágokat méhek, kolibrik vagy más madarak és pillangók is felkereshetik.
-A virágcső csupasz.<br />
-Színük fehér, zöldesfehér vagy különböző intenzitású rózsaszín.
-Megporzásuk elsősorban denevérek által történik, de szerepet játszanak benne szenderfélék, nappal nyitva maradó virágok esetén méhek, kolibrik és más madarak is.
-<span id="termés"></span>
 ==== Termés ====
-Többé-kevésbé gömbölyded-lapított, vastag falú termés, félköríves és szabálytalan felnyílással.<br />
+Többé-kevésbé gömbölyded-lapított, vastag falú bogyótermés. Felrepedése félköríves és szabálytalan, feltárva a fehér vagy színes (rózsaszíntől a liláig terjedő), kompakt húsos pulpát. A termésen megmaradnak a beszáradt lepellevelek maradványai.
-A termés belsejében fehér vagy színes, rózsaszíntől liláig terjedő, tömör hús található, amely megtartja az elsötétedett virágtakaró maradványait.
+* '''Magja:''' Széles tojásdad vagy kanál alakú (''cochleariform''), fényes, sötétbarna vagy fekete színű, bordázott (''striatus''). Terjesztésüket madarak (ornitofília) és hangyák (mirmekofília) végzik.
-- '''Magja:''' szélesen tojásdad vagy kanál alakú, fényes, sötétbarna vagy fekete, csíkolt
-A magterjesztés elsősorban madarak által történik, de hangyák is részt vesznek benne.
-<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 == Elterjedés és élőhely ==
-* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Karib-szigetek''', '''Belize''', '''Brazília''' (Alagoas, Bahia, Ceara, Espirito Santo, Goias, Maranhao, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Paraiba, Pernambuco, Piaui, Rio de Janeiro, Rio Grande do Norte, Rondonia, Roraima, Sao Paulo, Sergipe, Tocantins), '''Kolumbia''' (Cauca, Cesar, Guajira, Magdalena), '''Kuba''' (Guantanamo, Santiago de Cuba), '''El Salvador''', '''Ecuador''' (Azuay, El Oro, Guayas, Manabi), '''Guatemala''' (Baja Verapaz, El Progreso, El Quiche, Chiquimula, Huehuetenango, Santa Rosa, Zacapa), '''Guyana''', '''Haiti''', '''Honduras''', '''Jamaica''', '''Mexikó''' (Chiapas, Chihuahua, Colima, Durango, Guerrero, Hidalgo, Jalisco, Mexico, Michoacan, Nayarit, Nuevo Leon, Oaxaca, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sinaloa, Sonora, Tamaulipas, Veracruz, Yucatan), '''Paraguay''' (Amambay, Concepcion), '''Peru''' (Piura, Tumbes), '''Puerto Rico''', '''Dominikai Köztársaság''', '''USA''' (Florida), '''Venezuela''' (Bolivar, Falcon, Lara, Merida, Tachira, Trujillo)
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Széles földrajzi elterjedési területtel rendelkeznek Dél-Amerikától '''Mexikóig''', az '''Amerikai Egyesült Államok''' délkeleti részén ('''Florida''') és a '''Karib-térség''' szigetein keresztül. Megtalálhatóak a következő országokban és régiókban: '''Antigua''', '''Aruba''', '''Bahamák''', '''Barbados''', '''Bonaire''', '''Kajmán-szigetek''', '''Curacao''', '''La Desirade''', '''Grenadine-szigetek''', '''Guadeloupe''', '''Marie Galante''', '''Martinique''', '''Monserrat''', '''Nevis''', '''Saba''', '''Saint Barthelemy''', '''Saint Eustatius''', '''St Kitts''', '''St Lucia''', '''Saint Martin''', '''Trinidad és Tobago''', '''Virgin-szigetek''', '''Belize''', '''Brazília''' (Alagoas, Bahia, Ceara, Espirito Santo, Goias, Maranhao, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Paraiba, Pernambuco, Piaui, Rio de Janeiro, Rio Grande do Norte, Rondonia, Roraima, Sao Paulo, Sergipe, Tocantins), '''Kolumbia''' (Cauca, Cesar, Guajira, Magdalena), '''Kuba''' (Guantanamo, Santiago de Cuba), '''Salvador''', '''Ecuador''' (Azuay, El Oro, Guayas, Manabi), '''Guatemala''' (Baja Verapaz, El Progreso, El Quiche, Chiquimula, Huehuetenango, Santa Rosa, Zacapa), '''Guyana''', '''Haiti''', '''Honduras''', '''Jamaica''', '''Mexikó''' (Chiapas, Chihuahua, Colima, Durango, Guerrero, Hidalgo, Jalisco, Mexico, Michoacan, Nayarit, Nuevo Leon, Oaxaca, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sinaloa, Sonora, Tamaulipas, Veracruz, Yucatan), '''Paraguay''' (Amambay, Concepcion), '''Peru1''' (Piura, Tumbes), '''Puerto Rico''', '''Dom2inikai Köztársaság''' (Pedernales), '''USA''' ('''Florida'''), '''Venezuela''' (Bolivar, Falcon, Lara, Merida, Tachira, Trujillo).
-* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' cserjésekben és bozótosokban, lombhullató tüskés száraz erdőkben, hegyvidéki lejtőkön, trópusi völgyekben, homokos vagy sziklás talajon, mészkő-, homokkő-, gránit-, gneisz-sziklákon vagy kvarc-homokon, a ''campo rupestre'' és a ''caatinga'' növénytársulásokban, tengerszinttől 1900 m-ig, gyakran más kaktuszokkal és pozsgásokkal együtt
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Cserjésekben, bozótosokban, lombhullató tövises száraz erdőkben, hegyoldalakon, trópusi völgyekben élnek. Előfordulnak homokos vagy sziklás talajon, mészkő kibúvásokon, homokkövön, gránit- és gneiszszirteken vagy kvarchomokon. Megtalálhatóak a ''campo rupestre'' (hegyvidéki szubtrópusi szavanna) és a ''caatinga'' (brazil száraz tövises erdő) növénytársulásaiban. Tengerszint feletti magasságuk a partvidéktől (''P. catingicola'') egészen 1900 méterig (''P. chrysacanthus'') terjed. Gyakran társulnak más kaktuszokkal és szukkulensekkel.
-<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
 == Taxonómia és filogenetika ==
-<span id="egyéb"></span>
+A kaktuszfélék (''Cactaceae'') családján belül a ''Cactoideae'' alcsaládba tartozik. '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025-ös filogenetikai osztályozás) alapján a nemzetség a ''Cereeae'' tribusz tagja, ahol a molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették monofiletikus jellegét a korábbi tágabb értelmezésekkel szemben.
-== Egyéb ==
-<span id="forrás"></span>
 == Forrás ==
 * https://thelastcactusclassification.top/category/pilosocereus/
+* https://caryophyllales.org/
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.biodiversitylibrary.org/
+* http://www.cactusinhabitat.org/
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Cereinae]]