„Kategória:Siccobaccatus” változatai közötti eltérés

Siccobaccatus
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-; csoport	Cereinae
Nemzetség	Siccobaccatus

A lap jelenlegi, 2025. december 30., 10:52-kori változata

Tudományos név

Siccobaccatus (P.J. Braun & Esteves) P.J. Braun & Esteves, 1990
A tudományos név státusza: érvényes (Szinonimája a Micranthocereus nemzetségnek bizonyos rendszerekben, de a megadott források és a típusfaj alapján önálló nemzetségként is kezelt).

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin siccus (száraz) és bacca (bogyó) szavak összetételéből származik, utalva a nemzetségre jellemző, érett állapotban kiszáradó termésekre.

Típusfaj

Siccobaccatus dolichospermaticus (Buining & Brederoo) P.J. Braun & Esteves; Gyűjtő: Horst & Uebelmann (HU 395), Brazília, Bahia, Rio Corrente, 1972. Típuspéldány: U (Utrecht).
Első leírása: Austrocactus dolichospermaticus néven Buining & Brederoo által a Kakt. u. a. Sukk. 25: 145 (1974) folyóiratban.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Pierre Josef Braun és Eddie Esteves Pereira, 1990.

Siccobaccatus dolichospermaticus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Micranthocereus Backeb. (pro parte)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Oszlopos felépítésű növények, a szárak egyenesen felállóak, általában magányosak, kékes színűek. A vaszkuláris henger (szállítószövet-rendszer) erősen fásodott. Jellegzetességük a folytonos és mélyen besüllyedt cephalium, amely akkor alakul ki, amikor a szár meghaladja az egy méteres magasságot. A cephalium sűrűn borított fehér gyapjúval, valamint hosszú sárga vagy vöröses sörtékkel.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

Az areolák oválisak és sűrűn gyapjasak. A tövisek tűszerűek (aciculate), egyenesek és a szárak tövénél különösen erősen fejlettek. A nemzetségre jellemzőek a határozott bordák, amelyeken a gyapjas areolák helyezkednek el.

Generatív test

Virág

Éjszaka nyíló, önmeddő (self-sterile), tölcsér vagy harang alakú virágok. Színük elefántcsontfehér. Megporzásukat denevérek (Monophyllus redmani, Phyllonycteris poeyi) végzik.

Termés

A termések kezdetben a cephalium-ba süllyedtek, kékes színűek, vékony falúak és szárazak (siccus). Alapi részükön nyílnak fel (basally dehiscent). A virágtakaró maradványai lehullóak (deciduous), nem feketednek meg.

Magja: Barna színű, nagyon szabálytalanul megnyúlt, sejtes maghéjjal (testa). Az S. dolichospermaticus esetében szél általi terjedést (anemochory) figyeltek meg.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Brazília (Bahia, D.F., Goiás, Minas Gerais, Tocantins) területén endemikus.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 400 és 760 méter közötti tengerszint feletti magasságban élnek, jellemzően töredezett sziklákon vagy mészkőkibúvásokon (Bambui formáció). Néha sűrű populációkat alkotnak a tövises vegetációjú trópusi száraz erdők (caatinga) szélén. A cephalium-ok mindig ugyanabba az irányba, északnyugat felé néznek. Gyakran találhatók együtt broméliákkal és más kaktuszokkal, például Melocactus fajokkal.

Kultúrában tartás

Oszlopos termetük és speciális igényeik (például a mély cephalium és a jelentős magasság) miatt tartásuk nagyobb teret igényel. Fényigényesek, a kékes viaszréteg megőrzéséhez sok napsütésre van szükségük.

Taxonómia és filogenetika

J. M. de Vos és munkatársai (2025-ös kutatás) alapján a Siccobaccatus a Cactaceae családon belül a Cactoideae alcsalád Cereinae alnemzetségcsoportjába tartozik. A molekuláris vizsgálatok megerősítik közeli rokonságát a Micranthocereus nemzetséggel, azonban a morfológiai különbségek (száraz termés, magszerkezet) indokolják az elkülönítést.

Egyéb

Különleges alkalmazkodásuk a fény irányához kötött cephalium fejlődés. Természetvédelmi szempontból jelentősek, mivel szűk areálú, endemikus fajokról van szó.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox |taxon= Siccobaccatus }}
+{{Speciesbox
+|taxon=Siccobaccatus
-<span id="tudományos-név"></span>
+}}
 == Tudományos név ==
-* ''Siccobaccatus'' P.J.Braun & Esteves 1990
+* ''Siccobaccatus'' (P.J. Braun &amp; Esteves) P.J. Braun &amp; Esteves, 1990
-* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
+* '''A tudományos név státusza:''' érvényes (Szinonimája a ''Micranthocereus'' nemzetségnek bizonyos rendszerekben, de a megadott források és a típusfaj alapján önálló nemzetségként is kezelt).
-<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
 === A név eredete, etimológia ===
-A nemzetség neve „Száraz termés”-re utal, amely jellemző az éretten száradó termésre.
+A nemzetségnév a latin ''siccus'' (száraz) és ''bacca'' (bogyó) szavak összetételéből származik, utalva a nemzetségre jellemző, érett állapotban kiszáradó termésekre.
-<span id="típusfaj"></span>
 === Típusfaj ===
-* ''Siccobaccatus dolichospermaticus''
+* ''Siccobaccatus dolichospermaticus'' (Buining &amp; Brederoo) P.J. Braun &amp; Esteves; Gyűjtő: Horst &amp; Uebelmann (HU 395), Brazília, Bahia, Rio Corrente, 1972. Típuspéldány: U (Utrecht).
+* '''Első leírása:''' ''Austrocactus dolichospermaticus'' néven Buining &amp; Brederoo által a Kakt. u. a. Sukk. 25: 145 (1974) folyóiratban.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Pierre Josef Braun és Eddie Esteves Pereira, 1990.
+{{Típusfaj|Siccobaccatus dolichospermaticus}}
-<span id="szinonimák"></span>
 === Szinonimák ===
-<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
+* '''''Micranthocereus''''' Backeb. (pro parte)
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-<span id="vegetatív-test"></span>
 === Vegetatív test ===
-<span id="hajtás-szár"></span>
 ==== Hajtás, szár ====
-Oszlopos növények, felálló szárakkal, általában szoliter, kékes színű, nagyon fás edénynyalábos hengerrel.<br />
+Oszlopos felépítésű növények, a szárak egyenesen felállóak, általában magányosak, kékes színűek. A vaszkuláris henger (szállítószövet-rendszer) erősen fásodott. Jellegzetességük a folytonos és mélyen besüllyedt ''cephalium'', amely akkor alakul ki, amikor a szár meghaladja az egy méteres magasságot. A ''cephalium'' sűrűn borított fehér gyapjúval, valamint hosszú sárga vagy vöröses sörtékkel.
-Összefüggő és mélyen besüllyedt fejtető alakul ki, amikor a szár meghaladja az 1 m-t, sűrű fehér gyapjúval borított, hosszú, sárga vagy vöröses sörtékkel.
-<span id="szemölcsök"></span>
+==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
-==== Szemölcsök ====
-<span id="axillák"></span>
+Az '''areolák''' oválisak és sűrűn gyapjasak. A '''tövisek''' tűszerűek (''aciculate''), egyenesek és a szárak tövénél különösen erősen fejlettek. A nemzetségre jellemzőek a határozott '''bordák''', amelyeken a gyapjas '''areolák''' helyezkednek el.
-==== Axillák ====
-<span id="areolák"></span>
-==== Areolák ====
-A bimbóudvar tojásdad, sűrűn gyapjas.
-<span id="tövisek"></span>
-==== Tövisek ====
-* '''Középtövis:''' hegyes, egyenes, a szár tövénél erősen fejlettek<br />
-* '''Peremtövis:''' hegyes, egyenes
-<span id="generatív-test"></span>
 === Generatív test ===
-<span id="virág"></span>
 ==== Virág ====
-Éjszakai nyílású, önmeddő, tölcsér alakú vagy harang alakú virágok, elefántcsontfehérek.<br />
+Éjszaka nyíló, önmeddő (''self-sterile''), tölcsér vagy harang alakú virágok. Színük elefántcsontfehér. Megporzásukat denevérek (''Monophyllus redmani'', ''Phyllonycteris poeyi'') végzik.
-Megporzásukat denevérek végzik (''Monophyllus redmani'', ''Phyllonycteris poeyi'').
-<span id="termés"></span>
 ==== Termés ====
-A termések először a fejtetőbe süllyednek, kékes színűek, vékony falúak, szárazak, tövükön felnyílnak.<br />
+A termések kezdetben a ''cephalium''-ba süllyedtek, kékes színűek, vékony falúak és szárazak (''siccus''). Alapi részükön nyílnak fel (''basally dehiscent''). A virágtakaró maradványai lehullóak (''deciduous''), nem feketednek meg.
-A lepel maradványai lombhullatóak, nem sötétednek.<br />
-- '''Magja:''' barna, nagyon szabálytalanul hosszúkás, sejtes maghéjjal.<br />
+* '''Magja:''' Barna színű, nagyon szabálytalanul megnyúlt, sejtes maghéjjal (''testa''). Az ''S. dolichospermaticus'' esetében szél általi terjedést (''anemochory'') figyeltek meg.
-A ''Siccobaccatus dolichospermaticus'' esetében anemofil terjedésről számoltak be.
-<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 == Elterjedés és élőhely ==
-* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''' (Bahia, DF, Goias, Minas Gerais, Tocantins)<br />
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''' (Bahia, D.F., Goiás, Minas Gerais, Tocantins) területén endemikus.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 400 és 760 méter közötti tengerszint feletti magasságban élnek, jellemzően töredezett sziklákon vagy mészkőkibúvásokon (Bambui formáció). Néha sűrű populációkat alkotnak a tövises vegetációjú trópusi száraz erdők (caatinga) szélén. A ''cephalium''-ok mindig ugyanabba az irányba, északnyugat felé néznek. Gyakran találhatók együtt broméliákkal és más kaktuszokkal, például ''Melocactus'' fajokkal.
-* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 400–760 m tengerszint feletti magasságban, törött sziklákon vagy mészkő kibúvásokon (Bambui-formáció), néha sűrű populációkban (''S. estevesii''), trópusi száraz erdők széléig, tüskés növényzettel (caatinga), broméliák és más kaktuszok társaságában, például ''Meiocactus'' fajokkal együtt
-<span id="kultúrában-tartás"></span>
 == Kultúrában tartás ==
-<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
+Oszlopos termetük és speciális igényeik (például a mély ''cephalium'' és a jelentős magasság) miatt tartásuk nagyobb teret igényel. Fényigényesek, a kékes viaszréteg megőrzéséhez sok napsütésre van szükségük.
-== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
 == Taxonómia és filogenetika ==
-<span id="egyéb"></span>
+'''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025-ös kutatás) alapján a ''Siccobaccatus'' a Cactaceae családon belül a Cactoideae alcsalád Cereinae alnemzetségcsoportjába tartozik. A molekuláris vizsgálatok megerősítik közeli rokonságát a ''Micranthocereus'' nemzetséggel, azonban a morfológiai különbségek (száraz termés, magszerkezet) indokolják az elkülönítést.
 == Egyéb ==
-<span id="forrás"></span>
+Különleges alkalmazkodásuk a fény irányához kötött ''cephalium'' fejlődés. Természetvédelmi szempontból jelentősek, mivel szűk areálú, endemikus fajokról van szó.
 == Forrás ==
-* Forrás: https://thelastcactusclassification.top/category/siccobaccatus/
+* https://thelastcactusclassification.top/category/siccobaccatus/
+* https://caryophyllales.org/
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.biodiversitylibrary.org/
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Cereinae]]