Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Caryophyllales” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „<pre> └─ Angiospermae ├─ N │ ├─ Amborellales │ └─ N │ ├─ Nymphaeales │ └─ Austrobaileyales └─ N ├─ N │ ├─ Magnoliids │ │ ├─ N │ │ │ ├─ Canellales │ │ │ └─ Piperales │ │ └─ N │ │ ├─ Laurales │ │ └─ Magnoliales │ └─ N │ ├─ Chloranthales │…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
<pre>
{{Speciesbox|taxon=Caryophyllales}}
└─ Angiospermae
== Tudományos név ==
  ├─ N
  │  ├─ Amborellales
  │  └─ N
  │    ├─ Nymphaeales
  │    └─ Austrobaileyales
  └─ N
      ├─ N
      │  ├─ Magnoliids
      │  │  ├─ N
      │  │  │  ├─ Canellales
      │  │  │  └─ Piperales
      │  │  └─ N
      │  │    ├─ Laurales
      │  │    └─ Magnoliales
      │  └─ N
      │    ├─ Chloranthales
      │    └─ Ceratophyllales
      └─ N
        ├─ Monocots
        │  ├─ N
        │  │  ├─ Acorales
        │  │  └─ Alismatales
        │  └─ N
        │    ├─ N
        │    │  ├─ Petrosaviales
        │    │  └─ Dioscoreales
        │    └─ N
        │        ├─ N
        │        │  ├─ Pandanales
        │        │  └─ Liliales
        │        └─ N
        │          ├─ N
        │          │  ├─ Asparagales
        │          │  └─ Arecales
        │          └─ N
        │              ├─ Commelinales
        │              └─ Poales
        └─ Eudicots
            ├─ N
            │  ├─ Ranunculales
            │  └─ Proteales
            └─ N
              ├─ N
              │  ├─ Trochodendrales
              │  └─ Buxales
              └─ Core eudicots
                  ├─ N
                  │  ├─ Gunnerales
                  │  └─ N
                  │    ├─ Dilleniales
                  │    └─ Caryophyllales
                  └─ N
                    ├─ Rosids
                    │  ├─ N
                    │  │  ├─ Vitales
                    │  │  └─ N
                    │  │    ├─ Saxifragales
                    │  │    └─ Rosales
                    │  └─ N
                    │    ├─ N
                    │    │  ├─ Fabales
                    │    │  └─ Fagales
                    │    └─ N
                    │        ├─ N
                    │        │  ├─ Cucurbitales
                    │        │  └─ Malpighiales
                    │        └─ N
                    │          ├─ Oxalidales
                    │          └─ Celastrales
                    └─ Asterids
                        ├─ N
                        │  ├─ Cornales
                        │  └─ Ericales
                        └─ N
                          ├─ N
                          │  ├─ Icacinales
                          │  └─ Metteniusales
                          └─ N
                              ├─ N
                              │  ├─ Garryales
                              │  └─ Solanales
                              └─ N
                                ├─ N
                                │  ├─ Gentianales
                                │  └─ Lamiales
                                └─ N
                                    ├─ Boraginales
                                    └─ Asterales


</pre>
* '''Caryophyllales''' (Jussieu ex Berchtold &amp; J. Presl) 1820
Angiospermae
 
├─ N
=== A név eredete, etimológia ===
│  ├─ Amborellales
 
│  └─ N
A rend elnevezése a típusnemzetség, a ''Dianthus'' (szegfű) korábbi nevéről, a ''Caryophyllus''-ról kapta a nevét. A kifejezés a görög ''karyon'' (dió, mag) és ''phyllon'' (levél) szavakból származik, ami eredetileg az illatos szegfűszeg (''Syzygium aromaticum'') bimbóira utalt, mivel azok hasonlítanak a kis diókhoz. A nevet később Linné a szegfűfélékre alkalmazta az illat hasonlósága miatt.
│    ├─ Nymphaeales
 
│    └─ Austrobaileyales
=== Típus ===
└─ N
 
  ├─ N
* ''Caryophyllaceae'' Jussieu
  │  ├─ Magnoliids
* '''Első leírása:''' Friedrich von Berchtold és Jan Svatopluk Presl írta le érvényesen 1820-ban az ''O přirozenosti rostlin'' című munkájukban.
  │  │  ├─ N
 
  │  │  │  ├─ Canellales
{{Típusfaj|Caryophyllaceae}}
  │  │  │  └─ Piperales
 
  │  │  └─ N
=== Szinonimák ===
  │  │    ├─ Laurales
 
  │  │    └─ Magnoliales
* '''Centrospermae''' Eichler
  │  └─ N
* '''Dianthales''' Bromhead
  │    ├─ Chloranthales
* '''Chenopodiales''' Lindley
  │    └─ Ceratophyllales
* '''Polygonales''' Dumortier
  └─ N
* '''Plumbaginales''' Lindley
      ├─ Monocots
* '''Amaranthales''' Dumortier
      │  ├─ N
* '''Cactales''' Dumortier
      │  │  ├─ Acorales
 
      │  │  └─ Alismatales
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
      │  └─ N
 
      │    ├─ N
=== Vegetatív test ===
      │    │  ├─ Petrosaviales
 
      │    │  └─ Dioscoreales
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
      │    └─ N
 
      │        ├─ N
A rend tagjai rendkívül változatosak: az apró lágyszárúaktól a cserjéken át a hatalmas fákig és szukkulensekig minden forma megtalálható. Jellemző rájuk a ''sieve-tube plastids'' (rostacső-plasztiszok) sajátos típusa, amelyben a fehérjék gyűrű alakban helyezkednek el. Számos családban (például ''Chenopodiaceae'', ''Amaranthaceae'') megfigyelhető az anomális vastagodás a szárban. A levelek többnyire egyszerűek, ép szélűek, gyakran húsosak vagy szukkulensek. A gyökérzet gyakran karógyökér, amely esetenként raktározó szervvé módosul.
      │        │  ├─ Pandanales
 
      │        │  └─ Liliales
=== Generatív test ===
      │        └─ N
 
      │          ├─ N
==== Virág ====
      │          │  ├─ Asparagales
 
      │          │  └─ Arecales
A virágok szerkezete a rendkívül egyszerűtől a bonyolultig terjed. Alapvetően ötkörösek, de gyakori a redukció. A virágtakaró lehet egynemű (''perigonium'') vagy elkülönülhet csészére és pártára. A porzók száma gyakran megegyezik a lepellevéllel vagy annak kétszerese. A magház felső vagy alsó állású, gyakran központi vagy bazális magvú (''placentatio centralis'' vagy ''basalis'').
      │          └─ N
 
      │              ├─ Commelinales
==== Termés ====
      │              └─ Poales
 
      └─ Eudicots
Leggyakrabban toktermés, de előfordul szemtermés, makkocska vagy bogyó is.
        ├─ N
 
        │  ├─ Ranunculales
* '''Magja:''' A magvakban a táplálószövet nem endospermium, hanem többnyire ''perispermium''. Az embrió gyakran görbült, patkó alakú, körülöleli a perispermiumot.
        │  └─ Proteales
 
        └─ N
== Elterjedés és élőhely ==
            ├─ N
 
            │  ├─ Trochodendrales
* '''Földrajzi elterjedés:''' A rend képviselői az egész világon, minden kontinensen megtalálhatóak, az Antarktisz kivételével (bár ott is jelen van a ''Colobanthus quitensis''). Különösen diverzek az arid és szemiarid területeken, mint '''Ausztrália''', '''Afrika''' déli része, '''Mexikó''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati részei, valamint '''Közép-Ázsia'''.
            │  └─ Buxales
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül tág tűrésű csoport. Megtalálhatóak a trópusi esőerdőkben, a magashegységi tundrákon, de leginkább a sivatagi, félsivatagi és szikes környezethez alkalmazkodtak. Számos fajuk halofita (sótűrő) vagy xerofita (szárazságtűrő).
            └─ Core eudicots
 
              ├─ N
== Szukkulent taxonok ==
              │  ├─ Gunnerales
 
              │  └─ N
A ''Caryophyllales'' renden belül találhatók a növényvilág legjelentősebb szukkulens csoportjai. A ''Cactaceae'' (kaktuszfélék) családja szinte teljes egészében szukkulens, ahol a törzs veszi át a fotoszintézis szerepét, a levelek pedig tövisekké módosultak. Az ''Aizoaceae'' (kristályvirágfélék) családjára a levélszukkulencia jellemző (például ''Lithops''). További jelentős szukkulens taxonok találhatók a ''Portulacaceae'', ''Didiereaceae'' és ''Talinateae'' családokban. Ezek a növények speciális CAM-típusú fotoszintézist folytatnak a vízveszteség minimalizálása érdekében.
              │    ├─ Dilleniales
 
              │    └─ Caryophyllales
== Taxonómia és filogenetika ==
              └─ N
 
                  ├─ Rosids
Az APG IV osztályozás szerint a ''Caryophyllales'' a valódi kétszikűek (''Eudicots'') ''Core Eudicots'' kládjába tartozik. A rend monofiletikus csoport. Két fő alrendre osztható: ''Caryophyllineae'' (korábban “Centrospermae”) és ''Polygonineae''. Meghatározó kémiai jellemzőjük a betalain pigmentek jelenléte, amelyek a legtöbb családban helyettesítik az antociánokat (kivéve a ''Caryophyllaceae'' és ''Molluginaceae'' családokat).
                  │  ├─ N
 
                  │  │  ├─ Vitales
== Forrás ==
                  │  │  └─ N
 
                  │  │    ├─ Saxifragales
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
                  │  │    └─ Rosales
* https://en.wikipedia.org/wiki/Caryophyllales
                  │  └─ N
* https://www.ipni.org/
                  │    ├─ N
* https://powo.science.kew.org/
                  │    │  ├─ Fabales
 
                  │    │  └─ Fagales
[[Kategória:Angiospermae]]
                  │    └─ N
                  │        ├─ N
                  │        │  ├─ Cucurbitales
                  │        │  └─ Malpighiales
                  │        └─ N
                  │          ├─ Oxalidales
                  │          └─ Celastrales
                  └─ Asterids
                    ├─ N
                    │  ├─ Cornales
                    │  └─ Ericales
                    └─ N
                        ├─ N
                        │  ├─ Icacinales
                        │  └─ Metteniusales
                        └─ N
                          ├─ N
                          │  ├─ Garryales
                          │  └─ Solanales
                          └─ N
                              ├─ N
                              │  ├─ Gentianales
                              │  └─ Lamiales
                              └─ N
                                ├─ Boraginales
                                └─ Asterales

A lap jelenlegi, 2026. január 1., 18:25-kori változata

Caryophyllales
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales

Tudományos név

  • Caryophyllales (Jussieu ex Berchtold & J. Presl) 1820

A név eredete, etimológia

A rend elnevezése a típusnemzetség, a Dianthus (szegfű) korábbi nevéről, a Caryophyllus-ról kapta a nevét. A kifejezés a görög karyon (dió, mag) és phyllon (levél) szavakból származik, ami eredetileg az illatos szegfűszeg (Syzygium aromaticum) bimbóira utalt, mivel azok hasonlítanak a kis diókhoz. A nevet később Linné a szegfűfélékre alkalmazta az illat hasonlósága miatt.

Típus

  • Caryophyllaceae Jussieu
  • Első leírása: Friedrich von Berchtold és Jan Svatopluk Presl írta le érvényesen 1820-ban az O přirozenosti rostlin című munkájukban.
Caryophyllaceae képgaléria
   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Centrospermae Eichler
  • Dianthales Bromhead
  • Chenopodiales Lindley
  • Polygonales Dumortier
  • Plumbaginales Lindley
  • Amaranthales Dumortier
  • Cactales Dumortier

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A rend tagjai rendkívül változatosak: az apró lágyszárúaktól a cserjéken át a hatalmas fákig és szukkulensekig minden forma megtalálható. Jellemző rájuk a sieve-tube plastids (rostacső-plasztiszok) sajátos típusa, amelyben a fehérjék gyűrű alakban helyezkednek el. Számos családban (például Chenopodiaceae, Amaranthaceae) megfigyelhető az anomális vastagodás a szárban. A levelek többnyire egyszerűek, ép szélűek, gyakran húsosak vagy szukkulensek. A gyökérzet gyakran karógyökér, amely esetenként raktározó szervvé módosul.

Generatív test

Virág

A virágok szerkezete a rendkívül egyszerűtől a bonyolultig terjed. Alapvetően ötkörösek, de gyakori a redukció. A virágtakaró lehet egynemű (perigonium) vagy elkülönülhet csészére és pártára. A porzók száma gyakran megegyezik a lepellevéllel vagy annak kétszerese. A magház felső vagy alsó állású, gyakran központi vagy bazális magvú (placentatio centralis vagy basalis).

Termés

Leggyakrabban toktermés, de előfordul szemtermés, makkocska vagy bogyó is.

  • Magja: A magvakban a táplálószövet nem endospermium, hanem többnyire perispermium. Az embrió gyakran görbült, patkó alakú, körülöleli a perispermiumot.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A rend képviselői az egész világon, minden kontinensen megtalálhatóak, az Antarktisz kivételével (bár ott is jelen van a Colobanthus quitensis). Különösen diverzek az arid és szemiarid területeken, mint Ausztrália, Afrika déli része, Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részei, valamint Közép-Ázsia.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül tág tűrésű csoport. Megtalálhatóak a trópusi esőerdőkben, a magashegységi tundrákon, de leginkább a sivatagi, félsivatagi és szikes környezethez alkalmazkodtak. Számos fajuk halofita (sótűrő) vagy xerofita (szárazságtűrő).

Szukkulent taxonok

A Caryophyllales renden belül találhatók a növényvilág legjelentősebb szukkulens csoportjai. A Cactaceae (kaktuszfélék) családja szinte teljes egészében szukkulens, ahol a törzs veszi át a fotoszintézis szerepét, a levelek pedig tövisekké módosultak. Az Aizoaceae (kristályvirágfélék) családjára a levélszukkulencia jellemző (például Lithops). További jelentős szukkulens taxonok találhatók a Portulacaceae, Didiereaceae és Talinateae családokban. Ezek a növények speciális CAM-típusú fotoszintézist folytatnak a vízveszteség minimalizálása érdekében.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Caryophyllales a valódi kétszikűek (Eudicots) Core Eudicots kládjába tartozik. A rend monofiletikus csoport. Két fő alrendre osztható: Caryophyllineae (korábban “Centrospermae”) és Polygonineae. Meghatározó kémiai jellemzőjük a betalain pigmentek jelenléte, amelyek a legtöbb családban helyettesítik az antociánokat (kivéve a Caryophyllaceae és Molluginaceae családokat).

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 3 alkategóriával rendelkezik (összesen 3 alkategóriája van).

A

C

M

A lap eredeti címe: „https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kategória:Caryophyllales&oldid=4969”