„Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum}} Kategória:Rapicactus” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Speciesbox|taxon= Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum}} | {{Speciesbox|taxon= Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum}} | ||
<span id="tudományos-név"></span> | |||
== Tudományos név == | |||
* ''Rapicactus beguinii'' subsp. ''hintoniorum''(A.Hofer) Lüthy in Cactus & Co. 7(1): 38. 2003 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019 | |||
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes | |||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
A ''Rapicactus'' '''nemzetségnév''' a kaktuszok egy kis csoportját foglalja magába, amelyet a ''Rapicactus beguinii'' faj egyik alfajaként ismernek el.<br /> | |||
Az '''alfaj''' neve (''hintoniorum'') a '''Hinton''' család nevére utal, akik gyűjtőként is jelentős szerepet játszottak a mexikói kaktuszflóra feltérképezésében és gyűjtésében. | |||
<span id="típuspéldány"></span> | |||
=== Típuspéldány === | |||
* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Az alfajt (eredetileg ''Turbinicarpus beguinii'' subsp. ''hintoniorum'' A. Hofer néven) Mexikó déli Nuevo León tartományából írták le. | |||
* '''Első leírása:''' A. Hofer, ''Succulentes'' 2000(3): 21, 2000 (nom. inval.), majd ''Rapicactus beguinii'' subsp. ''hintoniorum'' (A. Hofer) Lüthy, ''Cactus & Co.'' 7(1): 38, 2003 | |||
<span id="szinonimák"></span> | |||
=== Szinonimák === | |||
* ''Turbinicarpus beguinii'' subsp. ''hintoniorum'' A. Hofer | |||
* ''Neolloydia glassii'' var. ''hintoniorum'' (A. Hofer) Doweld | |||
* ''Rapicactus beguinii'' subsp. ''hintoniorum'' (A. Hofer) Lüthy | |||
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Rapicactus%20beguinii Érvényes név és szinonimák a Rapicactus beguinii taxonnál]<br /> | |||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
<span id="vegetatív-test"></span> | |||
=== Vegetatív test === | |||
<span id="hajtás-szár"></span> | |||
==== Hajtás, szár ==== | |||
A növény többnyire magányosan áll, ritkán kis csoportokban nő. A szár gömbölyded vagy hosszúkás, pihenési időszakban kissé benyomódott, eléri akár 50 mm átmérőjét és kb. 30 mm magasságát a föld felett, míg kultúrában akár 25 cm magasra és 80 mm átmérőre is nőhet. | |||
<span id="szemölcsök"></span> | |||
==== Szemölcsök ==== | |||
A test teljesen szemölcsökre (tuberkulum-ai) oszlik. A szemölcsei kerekek, rombusz alakú körvonallal, kb. 5 mm magasak és kb. 12 mm szélesek az alapon. | |||
<span id="areolák"></span> | |||
==== Areolák ==== | |||
Az areolák a szemölcsökön ülnek, körülbelül 3 mm átmérőjűek és csupaszok. | |||
<span id="tövisek"></span> | |||
==== Tövisek ==== | |||
* '''Peremtövis:''' A sugárirányú tövisek száma kb. 9–10, fehérek, gyakran sötétbarna vagy fekete csúccsal; a felső tövisek 16–20 mm hosszúak, az alsók 8–10 mm hosszúak. | |||
* '''Középtövis:''' 2 db, fehérek fekete csúccsal; az egyik egyenes (15–20 mm), a másik kissé felfelé és a test felé irányuló (akár 30 mm hosszú). | |||
<span id="generatív-test"></span> | |||
=== Generatív test === | |||
<span id="virág"></span> | |||
==== Virág ==== | |||
A '''virágok''' a hajtás csúcsán lévő gyapjas apicalis részről fejlődnek. A virág tölcsér alakú, kb. 25 mm átmérőjű, a '''lepellevelek''' kb. 33 mm hosszúak, lándzsásak és hegyesek. Színe világos zöldessárga, középen 2–3 mm széles sávval, belül részben világoslila vagy halvány rózsaszín színezet is megfigyelhető, külső oldalon barnás-lila. A '''porzók''' ''stamina'' világos zöldessárgák, ''pistillum'' világos zöldesfehér, és a ''stigma'' 6 db, világos zöldesfehér. | |||
<span id="termés"></span> | |||
==== Termés ==== | |||
A '''termés''' csupasz, világos zöld, hordó alakú, kb. 8 mm hosszú és kb. 4 mm átmérőjű. | |||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', északkeleti régió, középpontban '''Nuevo León''' tartomány déli része | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' xerofil, száraz környezetben él, jellemzően sztyeppés és bozótos élőhelyeken fordul elő mézkalciumtartalmú talajon. | |||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | |||
== Kultúrában tartás == | |||
A növény lassan növekszik és xerofil életmódra adaptált. Nyáron növekszik, jól szellőző, napos helyet igényel, kiváló vízelvezetésű, homokos-kemény talajban. A túlöntözést és rossz szellőzést kerüljük, különösen virágzás után. Télen szárazon, alacsony hőmérsékleten tartandó, minimális 5 °C körüli hőigénnyel. | |||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A ''Rapicactus beguinii'' fajcsoport egyik alfaja; a tövisezet és virág színezete alapján elkülönül más alfajoktól, mint például subsp. ''beguinii'' vagy subsp. ''albiflorus''. | |||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
Az alfaj korábban a ''Turbinicarpus beguinii'' csoport részeként ismert volt, majd ''Rapicactus'' nemzetségbe helyezték át. A ''Rapicactus beguinii'' fajhoz tartozó két elfogadott alfaj közül ez az egyik. | |||
<span id="egyéb"></span> | |||
== Egyéb == | |||
A ''Rapicactus beguinii'' subsp. ''hintoniorum'' xerofil kaktusz, lassú növekedésű és különleges ökológiai alkalmazkodással rendelkezik száraz élőhelyeken. | |||
<span id="szerzők"></span> | |||
== Szerzők == | |||
* '''Szöveg:''' | |||
* '''Kép:''' | |||
* ''' Lektorálta:''' | |||
<span id="forrás"></span> | |||
== Forrás == | |||
* Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum — LLIFLE Encyclopedia of Cacti (llifle.com) | |||
* ''Rapicactus beguinii'' — Plants of the World Online (powo.science.kew.org) | |||
[[Kategória:Rapicactus]] | [[Kategória:Rapicactus]] | ||
A lap 2026. január 2., 16:04-kori változata
| Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Cactinae |
| Nemzetség | Rapicactus |
| Faj | Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum |
Tudományos név
- Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum(A.Hofer) Lüthy in Cactus & Co. 7(1): 38. 2003 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
A Rapicactus nemzetségnév a kaktuszok egy kis csoportját foglalja magába, amelyet a Rapicactus beguinii faj egyik alfajaként ismernek el.
Az alfaj neve (hintoniorum) a Hinton család nevére utal, akik gyűjtőként is jelentős szerepet játszottak a mexikói kaktuszflóra feltérképezésében és gyűjtésében.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Az alfajt (eredetileg Turbinicarpus beguinii subsp. hintoniorum A. Hofer néven) Mexikó déli Nuevo León tartományából írták le.
- Első leírása: A. Hofer, Succulentes 2000(3): 21, 2000 (nom. inval.), majd Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum (A. Hofer) Lüthy, Cactus & Co. 7(1): 38, 2003
Szinonimák
- Turbinicarpus beguinii subsp. hintoniorum A. Hofer
- Neolloydia glassii var. hintoniorum (A. Hofer) Doweld
- Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum (A. Hofer) Lüthy
- Érvényes név és szinonimák a Rapicactus beguinii taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A növény többnyire magányosan áll, ritkán kis csoportokban nő. A szár gömbölyded vagy hosszúkás, pihenési időszakban kissé benyomódott, eléri akár 50 mm átmérőjét és kb. 30 mm magasságát a föld felett, míg kultúrában akár 25 cm magasra és 80 mm átmérőre is nőhet.
Szemölcsök
A test teljesen szemölcsökre (tuberkulum-ai) oszlik. A szemölcsei kerekek, rombusz alakú körvonallal, kb. 5 mm magasak és kb. 12 mm szélesek az alapon.
Areolák
Az areolák a szemölcsökön ülnek, körülbelül 3 mm átmérőjűek és csupaszok.
Tövisek
- Peremtövis: A sugárirányú tövisek száma kb. 9–10, fehérek, gyakran sötétbarna vagy fekete csúccsal; a felső tövisek 16–20 mm hosszúak, az alsók 8–10 mm hosszúak.
- Középtövis: 2 db, fehérek fekete csúccsal; az egyik egyenes (15–20 mm), a másik kissé felfelé és a test felé irányuló (akár 30 mm hosszú).
Generatív test
Virág
A virágok a hajtás csúcsán lévő gyapjas apicalis részről fejlődnek. A virág tölcsér alakú, kb. 25 mm átmérőjű, a lepellevelek kb. 33 mm hosszúak, lándzsásak és hegyesek. Színe világos zöldessárga, középen 2–3 mm széles sávval, belül részben világoslila vagy halvány rózsaszín színezet is megfigyelhető, külső oldalon barnás-lila. A porzók stamina világos zöldessárgák, pistillum világos zöldesfehér, és a stigma 6 db, világos zöldesfehér.
Termés
A termés csupasz, világos zöld, hordó alakú, kb. 8 mm hosszú és kb. 4 mm átmérőjű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, északkeleti régió, középpontban Nuevo León tartomány déli része
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: xerofil, száraz környezetben él, jellemzően sztyeppés és bozótos élőhelyeken fordul elő mézkalciumtartalmú talajon.
Kultúrában tartás
A növény lassan növekszik és xerofil életmódra adaptált. Nyáron növekszik, jól szellőző, napos helyet igényel, kiváló vízelvezetésű, homokos-kemény talajban. A túlöntözést és rossz szellőzést kerüljük, különösen virágzás után. Télen szárazon, alacsony hőmérsékleten tartandó, minimális 5 °C körüli hőigénnyel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Rapicactus beguinii fajcsoport egyik alfaja; a tövisezet és virág színezete alapján elkülönül más alfajoktól, mint például subsp. beguinii vagy subsp. albiflorus.
Taxonómia és filogenetika
Az alfaj korábban a Turbinicarpus beguinii csoport részeként ismert volt, majd Rapicactus nemzetségbe helyezték át. A Rapicactus beguinii fajhoz tartozó két elfogadott alfaj közül ez az egyik.
Egyéb
A Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum xerofil kaktusz, lassú növekedésű és különleges ökológiai alkalmazkodással rendelkezik száraz élőhelyeken.
Szerzők
- Szöveg:
- Kép:
- Lektorálta:
Forrás
- Rapicactus beguinii subsp. hintoniorum — LLIFLE Encyclopedia of Cacti (llifle.com)
- Rapicactus beguinii — Plants of the World Online (powo.science.kew.org)