„Kategória:Stenocereus” változatai közötti eltérés

Stenocereus
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-; csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Stenocereus

Újabb szerkesztés →

A lap 2026. január 24., 17:01-kori változata

Tudományos név

Stenocereus (A.Berger) Riccobono, 1909

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög stenos (keskeny, szűk) és a latin cereus (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetség egyes fajainak viszonylag karcsú, oszlopos növekedésére és keskenyebb bordáira utal. A nevet Alwin Berger eredetileg a Cereus nemzetség alnemzetségeként alkotta meg 1905-ben, majd Vincenzo Riccobono emelte nemzetségi rangra.

Típus

Stenocereus stellatus (Pfeiffer) Riccobono; Gyűjtő: Ismeretlen, Mexikó; Típuspéldány: B (Botanischer Garten und Botanisches Museum Berlin).
Első leírása: Alwin Berger írta le 1905-ben a Cereus subgenus Stenocereus-aként.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Vincenzo Riccobono, 1909.

Stenocereus stellatus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Stenocereus szinonimái

≡ Cereus subg. Stenocereus
= Rathbunia
= Machaerocereus
= Lemaireocereus subg. Isolatocereus
= Neolemaireocereus
= Ritterocereus
= Hertrichocereus
= Stenocereus subg. Nigellicereus
≡ Nigellicereus
= ×Rittellicereus
= Glandulicereus
= Neogriseocereus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

Változatos termetű kaktuszok, a cserjeszerűektől a hatalmas, 15–20 méteres fatermetű oszlopokig. A hajtás általában a tövétől vagy a törzs felsőbb részein ágazik el. A szár hengeres, színe a világoszöldtől a sötétzöldig vagy a hamvas szürkéskékig terjedhet. A bordák száma fajtól függően 5 és 20 között változik, gyakran élesek és kifejezettek. Az areolák viszonylag nagyok, filccel borítottak. A tövisek általában erősek és merevek; a peremtövis és a középtövis jól fejlett, színük a fehértől a szürkén át a feketéig változhat. A gyökérzet kiterjedt és mélyre hatoló, néha gumósodó.

Generatív test

Virág

A virág tölcsér vagy harang alakú, nappal vagy éjszaka nyílik. A virág színe általában fehér, krémszínű, rózsaszín vagy vöröses.

Takarólevelek: A lepellevél húsos, a külső lepellevél gyakran zöldes vagy vöröses árnyalatú, a belső lepellevél vékonyabb és világosabb.
Ivarlevelek: A porzószálak krémfehérek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál robusztus, a bibe többágú.

Termés

A termés gömbölyű vagy tojásdad bogyó, amely gyakran tövisek-kel vagy pikkelyekkel borított, éretten húsos és sok esetben ehető (például a pitaya).

Magja: A magja viszonylag nagy, fekete vagy sötétbarna, fénylő.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség az Amerikai Egyesült Államok déli részétől (Arizona) Mexikó-n keresztül Közép-Amerika-ig és Dél-Amerika északi részéig (Kolumbia, Venezuela) elterjedt, beleértve a Karib-szigetek-et is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid és szemiarid területeken, sivatagokban, tövises bozótosokban és száraz erdőkben fordulnak elő. Fontos alkotói a kaktusz-dominálta növénytársulásoknak.

Kultúrában tartás

A Stenocereus fajokat, mint például a Stenocereus pruinosus vagy a Stenocereus thurberi, dísznövényként és gyümölcsükért is tartják. Melegigényesek, teljes napfényt és kiváló vízelvezetésű talajt igényelnek. Télen szárazon tartva többségük elviseli az enyhe fagyot, de a tartós hideget nem.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Stenocereus fajai hasonlíthatnak a Pachycereus vagy Lemaireocereus nemzetségekre, de a termés felépítése, a magok morfológiája és a virágzási sajátosságok alapján elkülöníthetőek. A legtöbb Stenocereus termése éretten elveszíti a töviseit, vagy azok könnyen eltávolíthatóak.

Szukkulens taxonok

A nemzetségbe jelenleg több mint 20 faj tartozik, amelyek mind oszlopos szukkulensek:

Stenocereus thurberi (Orgona-kaktusz): Arizonában és Sonorában honos, sokágú oszlopkaktusz.
Stenocereus pruinosus: Hamvas szárú, népszerű dísznövény.
Stenocereus eruca: Kúszó növekedésű, “vándorló” kaktusz.
Stenocereus gummosus: Sűrű bozótosokat alkot.

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 besorolás szerint a Cactaceae család Cactoideae alcsaládjának Phyllocacteae tribusába (korábban Pachycereeae) tartozik. A modern molekuláris adatok alapján a nemzetség parafiletikus lehet, és szoros rokonságban áll a Polaskia és Pterocereus nemzetségekkel.

Érvényes taxonok és szinonimáik

#	Taxonnév	Típusfaj, szinonimák
1	Stenocereus	Típusfaj: Stenocereus stellatus ≡ Cereus subg. Stenocereus = Rathbunia = Machaerocereus = Lemaireocereus subg. Isolatocereus = Neolemaireocereus = Ritterocereus = Hertrichocereus = Stenocereus subg. Nigellicereus ≡ Nigellicereus = ×Rittellicereus = Glandulicereus = Neogriseocereus – Griseocactus – Griseocereus
2	Stenocereus alamosensis	≡ Cereus alamosensis ≡ Rathbunia alamosensis = Cereus simonii = Cereus sonorensis ≡ Rathbunia sonorensis ≡ Rathbunia alamosensis var. sonorensis ≡ Stenocereus alamosensis var. sonorensis = Cereus pseudosonorensis ≡ Rathbunia pseudosonorensis = Rathbunia neosonorensis = Rathbunia alamosensis f. cristata ≡ Stenocereus alamosensis f. cristatus
3	Stenocereus beneckei	≡ Cereus beneckei ≡ Piptanthocereus beneckei ≡ Lemaireocereus beneckei ≡ Hertrichocereus beneckei ≡ Rathbunia beneckei = Cereus farinosus ≡ Cereus beneckei var. farinosus = Echinocactus farinosus = Rathbunia beneckei f. cristatus ≡ Stenocereus beneckei f. cristatus
4	Stenocereus chacalapensis	≡ Ritterocereus chacalapensis ≡ Rathbunia chacalapensis ≡ Glandulicereus chacalapensis
5	Stenocereus chrysocarpus	≡ Rathbunia chrysocarpa ≡ Glandulicereus chrysocarpus
6	Stenocereus eruca	≡ Cereus eruca ≡ Lemaireocereus eruca ≡ Machaerocereus eruca ≡ Rathbunia eruca
7	Stenocereus fricii	≡ Rathbunia fricii ≡ Griseocactus fricii ≡ Griseocereus fricii ≡ Neogriseocereus fricii
8	Stenocereus griseus	≡ Cereus griseus ≡ Lemaireocereus griseus ≡ Neolemaireocereus griseus ≡ Ritterocereus griseus ≡ Rathbunia grisea ≡ Griseocactus griseus ≡ Griseocereus griseus ≡ Neogriseocereus griseus = Cactus eburneus = Cereus eburneus ≡ Cactus eburneus ≡ Lemaireocereus eburneus = Cereus eburneus var. monstrosus ≡ Rathbunia grisea var. monstrosa ≡ Stenocereus griseus var. monstrosus = Cereus eburneus var. polygonus = Cereus polygonatus = Cereus clavatus = Cereus deficiens ≡ Pilocereus deficiens ≡ Lemaireocereus deficiens ≡ Ritterocereus deficiens ≡ Stenocereus deficiens ≡ Rathbunia deficiens = Cereus resupinatus = Cereus ziczkaanus ≡ ?Cereus zizkaanus = Rathbunia grisea f. cristata ≡ Stenocereus griseus f. cristatus − Cereus peruvianus
9	Stenocereus gummosus	≡ Cereus gummosus ≡ Lemaireocereus gummosus ≡ Machaerocereus gummosus ≡ Rathbunia gummosa = Cereus cumengei ≡ Lemaireocereus cumengei = Cereus flexuosus = Cereus gummatus = Cereus pfersdorffii = Rathbunia gummosa f. cristata ≡ Stenocereus gummosus f. cristatus = Rathbunia gummosa f. tortuosa ≡ Stenocereus gummosus f. tortuosus − Cereus gumminosus
10	Stenocereus heptagonus	≡ Cactus heptagonus ≡ Cereus heptagonus = Cactus fimbriatus ≡ Cactus fimbriatus ≡ Cereus fimbriatus ≡ Pilocereus fimbriatus ≡ Harrisia fimbriata ≡ Ritterocereus fimbriatus ≡ Stenocereus fimbriatus ≡ Rathbunia fimbriata ≡ Griseocactus fimbriatus ≡ Griseocereus fimbriatus ≡ Neogriseocereus fimbriatus = Cactus hystrix ≡ Cactus hystrix ≡ Cereus hystrix ≡ Echinocactus hystrix ≡ Lemaireocereus hystrix ≡ Ritterocereus hystrix ≡ Stenocereus hystrix = Cereus grandispinus ≡ Pilocereus grandispinus = Cereus olivaceus = Cereus swartzii ≡ Cephalocereus swartzii ≡ Pilosocereus swartzii
11	Stenocereus huastecorum
12	Stenocereus humilis	≡ Lemaireocereus humilis ≡ Ritterocereus humilis ≡ Armatocereus humilis
13	Stenocereus kerberi	≡ Cereus kerberi ≡ Cleistocactus kerberi ≡ Rathbunia kerberi
14	Stenocereus laevigatus	≡ Cereus laevigatus ≡ Lemaireocereus laevigatus ≡ Ritterocereus laevigatus ≡ Rathbunia laevigata = Lemaireocereus longispinus ≡ Stenocereus longispinus ≡ Rathbunia longispinus
15	Stenocereus martinezii	≡ Lemaireocereus martinezii ≡ Rathbunia martinezii ≡ Glandulicereus martinezii
16	Stenocereus montanus	≡ Lemaireocereus montanus ≡ Ritterocereus montanus ≡ Rathbunia montana ≡ Glandulicereus montanus
17	Stenocereus pruinosus	≡ Echinocactus pruinosus ≡ Cereus pruinosus ≡ Lemaireocereus pruinosus ≡ Ritterocereus pruinosus ≡ Rathbunia pruinosa ≡ Griseocactus pruinosus ≡ Griseocereus pruinosus ≡ Neogriseocereus pruinosus = Cereus roridus = Cactus pruinosus = Cereus edulis
18	Stenocereus queretaroensis	≡ Cereus queretaroensis ≡ Lemaireocereus queretaroensis ≡ Pachycereus queretarensis ≡ Ritterocereus queretaroensis ≡ Rathbunia queretaroensis ≡ Glandulicereus queretaroensis = Lemaireocereus queretarensis
19	Stenocereus quevedonis	≡ Lemaireocereus quevedonis ≡ Rathbunia quevedonis ≡ Glandulicereus quevedonis
20	Stenocereus standleyi	≡ Lemaireocereus standleyi ≡ Ritterocereus standleyi ≡ Rathbunia standleyi
21	Stenocereus stellatus	≡ Cereus stellatus ≡ Lemaireocereus stellatus ≡ Neolemaireocereus stellatus ≡ Rathbunia stellata = Cereus dyckii = Cereus tonelianus = Cereus joconostle = Stenocereus stellatus var. tenellianus = Cereus torrellianus
22	Stenocereus thurberi	≡ Cereus thurberi ≡ Marshallocereus thurberi ≡ Pilocereus thurberi ≡ Lemaireocereus thurberi ≡ Neolemaireocereus thurberi ≡ Rathbunia thurberi ≡ Glandulicereus thurberi = Cereus thurberi var. monstrosus = Rathbunia thurberi f. cristata ≡ Stenocereus thurberi f. cristatus = Rathbunia thurberi f. dichotoma ≡ Stenocereus thurberi f. dichotomus
23	Stenocereus thurberi subsp. littoralis	≡ Cereus thurberi var. littoralis ≡ Marshallocereus thurberi var. littoralis ≡ Stenocereus thurberi var. littoralis ≡ Stenocereus littoralis ≡ Lemaireocereus thurberi var. littoralis ≡ Lemaireocereus littoralis ≡ Rathbunia thurberi var. littoralis ≡ Glandulicereus thurberi subsp. littoralis
24	Stenocereus thurberi subsp. thurberi
25	Stenocereus treleasei	≡ Lemaireocereus treleasei ≡ Cereus treleasei ≡ Rathbunia treleasei
26	Stenocereus yunckeri	≡ Cereus yunckeri ≡ Rathbunia yunckeri − Stenocereus yunckeri
27	Stenocereus zopilotensis

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

„≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
„=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.

Forrás

A(z) „Stenocereus” kategóriába tartozó lapok

A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.

S

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Speciesbox|taxon= Stenocereus}}
 == Tudományos név ==
-''Stenocereus'' (A. Berger) Riccobono 1909
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
+* '''''Stenocereus''''' (A.Berger) Riccobono, 1909
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
+=== A név eredete, etimológia ===
+A nemzetségnév a görög ''stenos'' (keskeny, szűk) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetség egyes fajainak viszonylag karcsú, oszlopos növekedésére és keskenyebb bordáira utal. A nevet '''Alwin Berger''' eredetileg a ''Cereus'' nemzetség alnemzetségeként alkotta meg 1905-ben, majd '''Vincenzo Riccobono''' emelte nemzetségi rangra.
+=== Típus ===
-<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
+* '''''Stenocereus stellatus''''' (Pfeiffer) Riccobono; Gyűjtő: Ismeretlen, Mexikó; Típuspéldány: B (Botanischer Garten und Botanisches Museum Berlin).
-=== A név eredete, etimológia ===
+* '''Első leírása:''' Alwin Berger írta le 1905-ben a ''Cereus'' subgenus ''Stenocereus''-aként.
-A '''nemzetségnév''' az ógörög ''στενός'' (''stenós'' – keskeny) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya, oszlopos kaktusz) szavak összetételéből származik.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Vincenzo Riccobono, 1909.
-A név jelentése: „keskeny cereus”, amely a nemzetségbe tartozó fajokra jellemző, többnyire keskeny, hangsúlyos bordáira utal.
-<span id="leírás"></span>
+{{Típusfaj|Stenocereus stellatus|limit=5}}
-=== Leírás ===
+{{Kaktusz szinonimák}}
-A ''Stenocereus'' fához hasonló vagy gyakran bokrosan elágazó, oszlopos kaktuszok nagy és változatos nemzetsége. A fajok megjelenése rendkívül változatos: lehetnek felállók, íveltek, lelógók, kivételes esetben kúszók is. Egyes fajok sűrű, áthatolhatatlan bozótokat alkotnak, míg mások jól elkülönülő törzset fejlesztenek. A nemzetség jelenleg valamivel több, mint 20 elfogadott fajt foglal magában.
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 === Vegetatív test ===
-==== Hajtás, szár ====
-A '''szárak''' erőteljesek, zöldtől sötétzöldig terjedő színűek, gyakran viaszos felszínűek. A növények általában erősen elágazók; egyes fajok már a tövüktől ágaznak el, mások szabálytalanul, vagy rövid törzset fejlesztenek. Kivételesen kúszó növekedési forma is előfordul.
-==== Bordák ====
+==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
-A '''bordák''' száma többnyire nagy, keskenyek, jól elkülönülők, gyakran enyhén szemölcsös felszínűek. Lefutásuk lehet egyenes vagy hullámos.
-==== Areolák ====
+Változatos termetű kaktuszok, a cserjeszerűektől a hatalmas, 15–20 méteres fatermetű oszlopokig. A '''hajtás''' általában a tövétől vagy a törzs felsőbb részein ágazik el. A '''szár''' hengeres, színe a világoszöldtől a sötétzöldig vagy a hamvas szürkéskékig terjedhet. A '''bordák''' száma fajtól függően 5 és 20 között változik, gyakran élesek és kifejezettek. Az '''areolák''' viszonylag nagyok, filccel borítottak. A '''tövisek''' általában erősek és merevek; a '''peremtövis''' és a '''középtövis''' jól fejlett, színük a fehértől a szürkén át a feketéig változhat. A '''gyökérzet''' kiterjedt és mélyre hatoló, néha gumósodó.
-Az '''areolák''' általában gyapjasak, sűrűn állók, a bordák mentén helyezkednek el.
-==== Tövisek ====
+=== Generatív test ===
-* '''Sugárirányú tövisek:''' többnyire erősek, szétterülők
+==== Virág ====
-* '''Középtövis:''' 1–4, gyakran robusztus, egyes fajoknál tőrszerűen lapított
-=== Generatív test ===
+A '''virág''' tölcsér vagy harang alakú, nappal vagy éjszaka nyílik. A '''virág''' színe általában fehér, krémszínű, rózsaszín vagy vöröses.
-==== Virág ====
-A '''virágok''' a legtöbb fajnál éjszaka nyílnak, gyakran a következő napig nyitva maradnak; ritkán nappali virágzás is előfordul.
-* '''Alak:''' tölcsér- vagy harang alakú
+* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' húsos, a '''külső lepellevél''' gyakran zöldes vagy vöröses árnyalatú, a '''belső lepellevél''' vékonyabb és világosabb.
-* '''Illat:''' gyakran erősen illatos
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' krémfehérek, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' robusztus, a '''bibe''' többágú.
-* '''Megporzás:''' elsősorban denevérek, de kolibrik, más madarak, méhek, lepkék és ritkán más rovarok is részt vesznek benne
 ==== Termés ====
-A '''termések''' gömbölyűek vagy tojásdadok, fajtól függően többé-kevésbé húsosak, általában ehetők, és sok helyen hagyományos táplálékforrásként szolgálnak. Éréskor a tövisek lehullanak, a termések gyakran felhasadnak.
-* '''Magvak:''' viszonylag nagyok, tojásdad alakúak, feketék, fényesek; felszínük lehet sima, vagy szemölcsös.
+A '''termés''' gömbölyű vagy tojásdad bogyó, amely gyakran '''tövisek'''-kel vagy pikkelyekkel borított, éretten húsos és sok esetben ehető (például a pitaya).
+* '''Magja:''' A '''magja''' viszonylag nagy, fekete vagy sötétbarna, fénylő.
 == Elterjedés és élőhely ==
-'''Földrajzi elterjedés:'''
-Mexikó nagy része, USA délnyugati területei (Arizona, Kalifornia), Közép-Amerika, a Karib-térség egyes szigetei, valamint Észak-Dél-Amerika északi részei (Kolumbia, Venezuela).
-'''Élőhely:'''
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség az '''Amerikai Egyesült Államok''' déli részétől ('''Arizona''') '''Mexikó'''-n keresztül '''Közép-Amerika'''-ig és '''Dél-Amerika''' északi részéig ('''Kolumbia''', '''Venezuela''') elterjedt, beleértve a '''Karib-szigetek'''-et is.
-A ''Stenocereus'' rendkívül változatos élőhelyeken fordul elő:
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid és szemiarid területeken, sivatagokban, tövises bozótosokban és száraz erdőkben fordulnak elő. Fontos alkotói a kaktusz-dominálta növénytársulásoknak.
+== Kultúrában tartás ==
+A ''[[:Kategória:Stenocereus|Stenocereus]]'' fajokat, mint például a ''[[Stenocereus pruinosus]]'' vagy a ''[[Stenocereus thurberi]]'', dísznövényként és gyümölcsükért is tartják. Melegigényesek, teljes napfényt és kiváló vízelvezetésű talajt igényelnek. Télen szárazon tartva többségük elviseli az enyhe fagyot, de a tartós hideget nem.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A ''[[:Kategória:Stenocereus|Stenocereus]]'' fajai hasonlíthatnak a ''[[:Kategória:Pachycereus|Pachycereus]]'' vagy ''[[:Kategória:Lemaireocereus|Lemaireocereus]]'' nemzetségekre, de a '''termés''' felépítése, a magok morfológiája és a virágzási sajátosságok alapján elkülöníthetőek. A legtöbb ''[[:Kategória:Stenocereus|Stenocereus]]'' termése éretten elveszíti a töviseit, vagy azok könnyen eltávolíthatóak.
+== Szukkulens taxonok ==
+A nemzetségbe jelenleg több mint 20 faj tartozik, amelyek mind oszlopos szukkulensek:
+* ''[[Stenocereus thurberi]]'' (Orgona-kaktusz): Arizonában és Sonorában honos, sokágú oszlopkaktusz.
+* ''[[Stenocereus pruinosus]]'': Hamvas szárú, népszerű dísznövény.
+* ''[[Stenocereus eruca]]'': Kúszó növekedésű, “vándorló” kaktusz.
+* ''[[Stenocereus gummosus]]'': Sűrű bozótosokat alkot.
-* forró, száraz sivatagokban
+== Taxonómia és filogenetika ==
-* homokos hordalékos síkságokon
-* xerofil cserjésekben (matorral)
-* sziklás dombokon, kanyonokban, fennsíkokon
-* part menti területeken és vörös láván
-Előfordulása a tengerszinttől mintegy 2100 m magasságig terjed. Gyakran más kaktuszokkal és broméliákkal együtt alkot társulásokat.
+Az APG 4 besorolás szerint a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]] tribusába (korábban ''Pachycereeae'') tartozik. A modern molekuláris adatok alapján a nemzetség parafiletikus lehet, és szoros rokonságban áll a ''[[:Kategória:Polaskia|Polaskia]]'' és ''[[:Kategória:Pterocereus|Pterocereus]]'' nemzetségekkel.
-== Egyéb ==
+{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Stenocereus}}
-A nemzetség több faja dísznövényként is jelentős, valamint gyümölcstermő kaktuszként (pitaya, savanyú pitaya) helyi gazdasági szereppel bír. Egyes fajok szárának belső, rostos részeit hagyományos építkezéshez is felhasználják.
-== Szerzők és forrás ==
+== Forrás ==
-* '''Szerkesztette:''' Jokhel Csaba
+* [https://www.google.com/search?q=https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:295627-2 https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:295627-2]
-* '''Kép:'''
+* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000455649 https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000455649]
-* '''Lektorálta:'''
+* https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/Stenocereus/
-* '''Forrás:'''
+* https://www.ipni.org/
-** https://caryophyllales.org/
-** https://powo.science.kew.org/
-** https://thelastcactusclassification.top/category/stenocereus/
-[[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Echinocereinae]]