Blossfeldia liliputana

Blossfeldia liliputana
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Blossfeldioideae
Nemzetség	Blossfeldia
Faj	Blossfeldia liliputana

Tudományos név

• Blossfeldia liliputana Werderm. in Kakteenkunde 1937: 162–163
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév a német botanikus, Harry Blossfeld (1913–1986) nevét őrzi, aki Dél-Amerikában gyűjtött, fiaként Robert Blossfeld (†1945) potsdami, majd lübecki kertésznek. Több más növény, például Mammillaria- és Kalanchoë-faj is róla kapta nevét.
• A fajnév angol szépirodalmi eredetű, Jonathan Swift (1667–1745) „Gulliver utazásai” című művének első részéből származik, az „Utazás Lilliputban” történetből. A név a faj rendkívül kicsiny testére utal. Ortográfiailag „liliputianus” lenne helyes, de a nemzetségnév a Blossfeldia néven rögzült (nomen conservandum).

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, gyűjteményi hely: Északnyugat-Argentína, Jujuy tartomány, Tumbaya környéke (locus classicus).
• Első leírása: Werdermann, Kakteenkunde, 1937 (11): 162–163.

A(z) Blossfeldia liliputana szinonimái

• ≡ Parodia liliputana
• = Blossfeldia atroviridis, ≡ Blossfeldia liliputana var. atroviridis
• = Blossfeldia pedicellata, ≡ Blossfeldia liliputana var. pedicellata
• = Blossfeldia atroviridis var. intermedia
• = Blossfeldia liliputana var. formosa
• = Blossfeldia minima
• = Blossfeldia fechseri, − Blossfeldia liliputana var. fechseri, − Blossfeldia liliputana f. fechseri
• = Blossfeldia liliputana var. caineana, − Blossfeldia minima var. caineana
• − Blossfeldia campaniflora, − Blossfeldia liliputana var. campaniflora, − Blossfeldia liliputana f. campaniflora
• − Blossfeldia flocculosa
• − Blossfeldia mizqueana
• − Blossfeldia subterranea
• − Blossfeldia sucrensis
• − Blossfeldia tominensis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Gombszerűen lapított vagy nyomott félgömb, gyakran teljesen a talajba vagy aprózódott kőzetbe süllyed. Természetben 0,5–0,6–(1,2)–2,5 cm átmérőjű és 0,3–0,6 cm magas. Színe természetes élőhelyén szürkészöld, hamvas kékeszöld vagy barnászöld; kultúrában, sanyarú tartás mellett hasonló színű lehet.

Szemölcsök

Bordák vagy szemölcsök nincsenek, csak a hajtáscsúcson enyhén láthatóak, főleg kultúrában.

Axillák

Az areolák gyapjas, rövid szőrrel fedettek, spirális sorokban 0,5–2 mm távolságban. A rügyek gyakran besüllyedtek a szárba, kis gödörkében találhatók.

Areolák

Aprók, 0,5–2 mm-esek, fehéres, szürkésfehér szőrrel vagy filccel fedettek. Idősebb korban a szőr lekophat, szürkülhet. Néha areolán kívüli gyapjúfoltok vagy emergenciaszőrök is láthatók.

Tövisek

Nincsenek, még a magoncokon sem.

Generatív test

Virág

Kinyílva 6–15 mm hosszú, 5–7(10) mm átmérőjű, fényes fehér, krémszínű, nagyon halvány rózsaszínű vagy sárgásfehér árnyalatú. Bimbói zöldes-vörösesbarnák. A külső leplek a virágcsőhöz hasonló színűek, belső leplek 8–10 db, 3–6(8) mm hosszúak, 0,8–1,6(3) mm szélesek, kívül bordós vagy rózsaszín középcsíkúak, belül fehérek halvány barnás-rózsaszín vagy rózsaszín középcsíkkal.

• Ivarlevelek: porzószálak fehérek, ritkán halványsárgák; portok narancssárgák, bibe fehér vagy krémszínű, bibefej 6 vastag ágból áll.

Termés

Széles ovális vagy kerekded, 2,8–4,1 × 3,2–4,2 mm, fényes vöröses-zöldesbarnák, felül virágtakaró levélmaradványokkal, zöldes vagy vörös pikkelyekkel, mellettük apró szőrcsomók. Éréskor szürkésbarnák, oldalt nyílnak vagy felnyílás nélkül lehullanak.

• Magja: nagyon kicsi, fényesbarnák vagy feketésbarnák, egy-egy ujjszerű sejtnyúlvánnyal; magköpeny (arillusz) a mag egynegyedét fedi, apró, hajszerű képletekkel.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Északnyugat-Argentína (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Salta, San Juan), Bolívia (Cochabamba, Chuquisaca, Potosí, Santa Cruz, Tarija). Areája kb. 1700 km hosszú és 300 km széles, 750–3500(3600) m tengerszint feletti magasságban.
• Élőhely: vulkanikus, metamorf és magmatikus sziklákkal tarkított repedések, alacsony humusztartalmú, kötött talajokon (agyag, gipsz), néha aprózódott köveken. Mohák, májmohák, zuzmók társaságában, némi árnyékban, esetenként Trichocereus, Denmoza, Lobivia, Gymnocalycium fajok társaságában. Relatív szárazság, rövid napfény, a felszíni víz cseppeit képesek felvenni.

Kultúrában tartás

Alacsony humusztartalmú homokos, vulkanikus (andezit, bazalt, riolit) vagy metamorfit, magmatikus (gránit) ültetőközegben jól nevelhető. 3–6 óra közvetlen napfényt igényel. Téli nyugalom +1–+8 °C között, rövid ideig -8–-14 °C is elviselhető. Magról könnyen szaporítható, 3–5 mm átmérőjű növények 3–4 évesen, ivarérett 10 évesen. Saját gyökéren tartás ajánlott.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

• Rendkívül sokalakú, polimorf faj. Apró termete, hiányzó bordái és szemölcsei, poikilohidria, mikromorfológiai és élettani specializációi (pl. arillusz, litofil/hiatolitofil életmód) egyedivé teszik.

Taxonómia és filogenetika

• Monotipikus, ősi, reliktum faj a Cactoideae alcsaládban. Evolúcióját triploid kromoszómaszám (33) segítette, közel áll a legfejlettebb kaktuszok őseihez, távolabb a mai tribuszok fajaitól. Poikilohidria, kis légzőnyílás-szám (0,6/mm²), önporzó és idegen porzó populációk, tápanyaggazdag magköpeny, totális litofil/hiatolitofil életmód jellemzi.

Egyéb

• Különleges adaptáció: tetszhalott (anabiotikus) állapot hosszú szárazságban, majd újraéledés. CAM fotoszintézis, vízraktározás, extrém kis méret. Hangyák terjesztik a magokat.

Szerzők

• Szöveg: Papp László
• Kép: Papp László
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások xxx. kártya

---

Ha szeretnéd, tudok készíteni egy **Mediawiki-ready változatot teljesen tagolt linkekkel és részletes táblázatos szinonim-listával**, ami közvetlenül felhasználható a gyűjteményedhez. Szeretnéd, ha elkészíteném ezt is?

Blossfeldia liliputana
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Blossfeldioideae
Nemzetség	Blossfeldia
Faj	Blossfeldia liliputana

Tudományos név

• Blossfeldia liliputana Werdermann, 1937
• A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnevet Werdermann Harry Blossfeld-ről (1913–1986), a faj felfedezőjéről és egyik gyűjtőjéről adta, aki Robert Blossfeld német botanikus fia volt.
• A faj neve angol szépirodalmi eredetű: Jonathan Swift „Gulliver utazásai” című művében szereplő Lilliput ország lakóiról, a lilliputiakról kapta a latinosított formáját (liliputanus), utalva a növény törpénél is kisebb testméretére. Ortográfiailag helyes formája a liliputianus lenne, de a név a megadott módon állandósult (nomen conservandum).

Típuspéldány

• Blossfeld és Marsoner, Argentína, Jujuy-tartomány, Tumbaya környéke (locus classicus).
• Első leírása: Kakteenkunde 1937 (11): 162-163, ills. 1937.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Werdermann, 1937

Blossfeldia liliputana képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

• Parodia liliputana (Werd.) N. P. Taylor 1987
• Blossfeldia liliputana var. atrovirens Hort. nom. inval.
• B. vallegrandensis Hort. Knize nom. inval.
• B. campaniflora Backeb. 1959 nom. inval.
• B. liliputana fa. campaniflora (Backeb.) Krainz 1975 nom. inval.
• B. fechseri Backeb. 1962 nom. inval.
• B. liliputana fa. fechseri (Backeb.) Krainz 1967 nom. inval.
• B. l. var. fechseri (Backeb.) Krainz 1975 nom. inval.
• B. l. var. caineana Cárdenas 1964
• B. minima var. caineana (Cárdenas) Hort. Knize 1987 nom. inval.
• B. atroviridis F. Ritter 1965
• B. liliputana var. atroviridis (F. Ritter) Krainz 1975
• B. pedicellata F. Ritter 1965
• B. atroviridis var. intermedia F. Ritter 1980
• B. liliputana var. formosa F. Ritter 1980
• B. minima F. Ritter 1980
• B. mizqueana Hort. Knize 1987. nom. inval.
• B. subterranea Hort. Knize 1987 nom. inval.
• B. sucrensis Hort. Knize 1987 nom. inval.
• B. tominensis Hort. Knize 1987. nom. inval.
• Érvényes név és szinonimák a Blossfeldia liliputana taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növény nagyon kicsi (0,5–2,5 cm átmérőjű és 0,3–0,6 cm magas), a legkisebb kaktusz. Gombszerűen lapított vagy nyomott félgömb, színe szürkészöld, hamvas kékeszöld vagy barnászöld. Lehet magános, de gyakran képez sűrű csoportokat vagy akár 150 oldalhajtásból álló, 15 cm-es telepeket. Hajtásán néha villás (dichotomikus) elágazások láthatók. Bordái és dudorai (podarium) nincsenek, a szár kiszáradáskor „tetszhalott” állapotba kerülhet, papírvékonnyá válva.

Areolák

Apró, rendkívül rövid, fehér vagy szürkésfehér szőrrel, illetve filccel fedett areola-i 0,5–2 mm-esek, spirális sorokban rendezettek. A rügyek legtöbbször bemélyednek a szárba, kis kerekded gödrökben ülnek.

Tövisek

Tövisei nincsenek, még a magoncokon sem érzékelhetők.

Generatív test

Virág

Relatíve nagy virágai (6–15 mm hosszúak, 5–10 mm átmérőjűek) a hajtáscsúcs közelében fejlődnek. Alakjuk széles tölcsér, színük fényes fehér, krémszínű vagy halvány rózsaszín.

• Takarólevelek: A külső leplek a virágcsőhöz hasonló színűek (rózsaszínes, zöldes vagy világosbarna), a belső leplek (8–10 db) fehérek, bordós vagy rózsaszín középcsíkkal, alakjuk keskeny vagy széles lándzsás.
• Ivarlevelek: A porzószálak fehérek vagy halványsárgák, a portokok középsárgák. A bibe fehér vagy krémszínű, a porzók fölé emelkedik, a bibefej általában 6 szélesen szétnyíló ágból áll.

Termés

Széles ovális vagy kerekded (kb. 3–4 mm), fényes vöröses-zöldesbarna, felül virágmaradványokkal és pikkelyekkel. Megérve megszárad, szürkésbarna lesz, és gyakran oldalról nyílik fel vagy felnyílás nélkül hullik le.

• Magja: Nagyon kicsi, fényesbarna vagy feketésbarna. A magot egy nagy, szürke vagy fehér, sapkaszerű magköpeny (arillus) fedi be részlegesen, amelyen pici, hajszerű képletek találhatók.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Salta, San Juan tartományok) és Bolívia (Cochabamba, Chuquisaca, Potosí, Santa Cruz, Tarija megyék). Az Andok keleti régióiban 1700 km hosszan és 300 km szélességben, 1100–3600 m magasságban fordul elő.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Litofil vagy hiatolitofil életmódú. Vulkanikus, metamorf és magmatikus kőzetek sziklarepedéseiben, meredek falain él, alacsony humusztartalmú, kötött talajban. Gyakran mohák (Plagiochasma rupestre) és zuzmók társaságában található meg. Társulhat Tillandsia-kkal, Dyckia-kkal és más kaktuszokkal (Trichocereus terscheckii, Gymnocalycium pflanzii subsp. zegarrae).

Kultúrában tartás

Alacsony humusztartalmú, ásványi (andezit, bazalt, gránit) ültetőközegben, óvatos, alulról megszívató öntözéssel nevelhető. Napi 3–6 óra közvetlen napsütést igényel. Teleltetése teljes szárazságban, +1 és +8 °C között javasolt, de rövid ideig elviseli a komolyabb fagyokat is. Magról könnyen szaporítható, bár lassan nő: 10 éves korára válik ivaréretté.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Egyedülálló a kaktuszfélék között rendkívül kicsi termete, a bordák és tövisek teljes hiánya, valamint különleges élettani képességei miatt. Mikro-morfológiailag az Astrophytum-okhoz hasonlítható az areolán kívüli gyapjúfoltok jelenléte miatt.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség monotipikus és filogenetikailag alapvető helyzetet foglal el a Cactoideae alcsaládon belül, annak „nővér-csoportját” alkotja. Valószínűleg egy ősi hibrid eredetű taxon, amely korán elvált a többi fejlett kaktusztól. Buxbaum eredetileg a Notocacteae tribuszba sorolta, de ma már külön Blossfeldieae tribuszt alkot, sőt felmerült a Blossfeldioideae alcsalád szintre emelése is.

Egyéb

A faj poikilohidriás, azaz képes a kiszáradást „tetszhalott” állapotban túlélni, víztartalmának 80%-át elveszítve, majd újraéledni. A szárazföldi edényes növények közül ennek a fajnak van a legkevesebb légzőnyílása (0,6 db/mm²), amelyek ráadásul az areolák védett gödreiben helyezkednek el. Magjait hangyák terjesztik a tápanyaggazdag arillus miatt. Alapkromoszóma-száma triploid (33). Az IUCN Vörös Listáján a „nyugtalanító helyzetűek” kategóriában szerepel.

Forrás

• https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Blossfeldia+liliputana
• https://caryophyllales.org/