Gymnocalycium monvillei subsp. monvillei

Gymnocalycium monvillei subsp. monvillei
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium monvillei
Alfaj	Gymnocalycium monvillei subsp. monvillei

Tudományos név

• Gymnocalycium monvillei subsp. monvillei sec. Charles 2009
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból ered, és a virágcső, a magház, valamint az az alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal.
• A fajnév a Rouenben élt báró Hyppolite Boissel de Monville (1794–1863) francia gyártulajdonos és növénygyűjtő tiszteletére kapta nevét.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
• Első leírása: Cact. Aliq. Nov. Desc. 14. 1838. Lemaire
• Átsorolás: Britton & Rose 1922

Fotó: Lukoczki Zoltán

Fotó: Lukoczki Zoltán

A(z) Gymnocalycium monvillei subsp. monvillei szinonimái

• = Echinocactus multiflorus, ≡ Gymnocalycium multiflorum
• = Echinocactus multiflorus var. albispinus, ≡ Echinocactus multiflorus f. albispinus
• = Echinocactus multiflorus var. parisiensis, ≡ Echinocactus multiflorus f. parisiensis
• = Echinocactus brachyanthus, ≡ Gymnocalycium brachyanthum, ≡ Gymnocalycium monvillei subsp. brachyanthum
• = Gymnocalycium schuetzianum
• = Gymnocalycium monvillei var. gertrudae, ≡ Gymnocalycium monvillei subsp. gertrudae
• = Gymnocalycium nigriareolatum f. carmineum

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Magányos vagy nagy csoportokat alkotó növény. Hajtásai lapítottak, gömbölydedek vagy széles oszloposak, 20 cm átmérőjűek és 8 cm magasak is lehetnek, kultúrában ennél nagyobbra is nőhetnek. Színük közép- vagy sötétzöld, szürkészöld vagy sötét sárgászöld.

Bordák

10–17 bordája van, szélesek, tompa élűek, állszerű dudorokra tagoltak, különösen a hajtás felső részén.

Areolák

Ellipszis alakúak, kb. 10 mm hosszúak.

Tövisek

• Középtövis: általában nincs, de előfordulhat 1, ritkán 4 db
• Peremtövis: 5–7 db (ritkán akár 12)

Erős, vastag, enyhén hajlott tövisek, többnyire sárgák vöröses tövű alappal, gyakran áttetszők. Előfordul narancssárga, fekete vagy vöröses színváltozat is. A leghosszabb peremtövis akár 3 cm.

Generatív test

Virág

Virágai a nemzetség egyik legnagyobbjai közé tartoznak, 4–8 cm hosszúak és szélesek. Színük rózsaszín, fehér, vagy rózsaszín bemosódású, ritkán teljesen fehér, esetenként teltvirágú formák is előfordulnak.

• Lepellevelek: külső és belső lepellevelek rózsaszínes-fehérek, szélesek, lekerekített szegéllyel

A magház és virágcső pikkelyei szélesek, lekerekítettek, hártyás szegélyűek.

Termés

Gömbölyű termése 2 cm átmérőjű, eleinte zöld, éretten sárgás.

• Magja: 1 mm-es, vöröses vagy feketésbarna

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Argentína (Córdoba és San Luis tartományok)
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 500–2700 m tengerszint feletti magasságban, füves pusztákon, sziklagyepekben, hegyoldalakon, gránitos sziklákon, pázsitfűfélék és kétszikű lágyszárúak között

Kultúrában tartás

Nyári virágzású, változékony és dekoratív faj. Nyáron enyhe árnyékolást, sok friss levegőt és mérsékelt öntözést igényel. Talaja legyen enyhén savanyú, laza, ásványi összetételű. Télen szárazon, kb. 5 °C-on teleltetendő. Magról 5–6 év után virágzik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Változékonysága miatt több formát is leírtak. A mai rendszerezés a subsp. achirasense és subsp. horridispinum alfajokat ismeri el.

Egyéb

A faj rendkívül változatos, ezért gyűjteményekben több példány tartása javasolt. A virágméret és töviszettség populációnként jelentősen eltérhet.

Szerzők

• Szöveg: Mánfai Gyula
• Kép: Lukoczki Zoltán
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 658. kártya