Hunt, David
| David Richard Hunt | |
|---|---|
| 1938 – 2019 | |
| |
| állampolgárság | Brit |
| foglalkozás | Botanikus, taxonómus, szakíró, szerkesztő |
| rövidítés | D.R.Hunt |
Bevezetés
David Richard Hunt (1938. szeptember 25. – 2019. május 21.) nemzetközileg elismert brit botanikus, taxonómus és kaktuszspecialista. A 20. század második felének és a 21. század elejének egyik legmeghatározóbb kaktuszkutatója, a Kew-i Királyi Botanikus Kertek egykori munkatársa. Legnagyobb és legjelentősebb tudományos teljesítménye a kaktuszfélék családjának átfogó, nemzetközi konszenzuson alapuló taxonómiai és nómenklatúrai revíziója, amely a The New Cactus Lexicon kiadásában csúcsosodott ki. Hosszú időn át a Nemzetközi Kaktusz- és Pozsgásnövény-kutató Szervezet (IOS) Cactaceae konszenzuscsoportjának vezetője és koordinátora volt.
Életpálya
Londonban született 1938-ban. Egyetemi tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen végezte, ahol 1962-ben szerzett diplomát. Ugyanebben az évben, 1962-ben csatlakozott a Kew-i Királyi Botanikus Kertek (Royal Botanic Gardens, Kew) kutatói gárdájához, ahol egészen 1992-es nyugdíjazásáig dolgozott a herbarizált gyűjtemények kurátoraként és taxonómusaként. Kutatói pályafutása elején a Commelinaceae család revíziójával is foglalkozott, de figyelme korán a kaktuszfélék (Cactaceae) felé fordult. Nyugdíjazása után sem hagyta abba a munkát; saját tudományos kiadót alapított (Sherborne), amelyen keresztül évtizedeken át biztosította a nemzetközi kaktuszkutatás legfontosabb folyóiratainak és monográfiáinak megjelentetését. 2019. május 21-én, életének 81. évében hunyt el.
Munkásság és kutatóutak
Pályafutása során számos tanulmányutat és gyűjtőexpedíciót vezetett a pozsgás növények természetes élőhelyeire, különösen Mexikó és Brazília száraz, szukkulens növényekben gazdag régióiba. Terepmunkái során nemcsak a növények morfológiai variabilitását vizsgálta, hanem kiemelt figyelmet fordított a populációk ökológiai státuszára és természetvédelmi helyzetére is.
A terepi tapasztalatok és a herbarizált anyagok elemzése révén korán felismerte, hogy a kaktuszok rendszertana a túlzott fajleírások (úgynevezett "splitting") miatt átláthatatlan. Az International Organization for Succulent Plant Study (IOS) keretein belül 1984-ben életre hívta a Cactaceae Working Party-t (Kaktuszalcsalád Munkacsoportot), amelynek célja egy nemzetközileg elfogadott, egységes nómenklatúrai konszenzus kialakítása volt. Ezt a csoportot évtizedeken át vezette, koordinálva a világ vezető kaktuszkutatóinak munkáját. Szerkesztője és fő szerzője volt a CITES Cactaceae Checklist három kiadásának (1992, 1999, 2016), amely a veszélyeztetett kaktuszfajok nemzetközi kereskedelmének hivatalos szabályozási alapjává vált.
Taxonómiai jelentőség
A nemzetközi nómenklatúrában rögzített hivatalos szerzői rövidítése: D.R.Hunt. Munkássága során több száz taxonómiai újrakombinációt hajtott végre, és számos faj érvényes leírása fűződik a nevéhez. Rendszertani szemléletét a mérsékelt, szintetizáló megközelítés ("lumping") jellemezte, amellyel a korábban szétforgácsolt nemzetségeket és fajokat nagyobb, monofilnak tekintett egységekbe vonta össze.
Kiemelkedő szerepet játszott olyan komplex nemzetségek modern revíziójában, mint a Mammillaria, a Rebutia vagy az Echinomastus. Bár a 21. század eleji molekuláris genetikai eredmények több helyen felülírták a tisztán morfológiai alapú rendszereit (kritikával illette például az északi és déli Pereskia-kládok Leuenbergeria néven történő merev szétválasztását, amelyet Joël Lodé javasolt 2013-ban), az általa felállított morfológiai váz a mai napig a kutatások viszonyítási alapja.
Tiszteletére és a kaktuszkutatásban elért érdemei elismeréseként nevezték el a kaktuszfélék családjába tartozó Yavia nemzetség típusfaját, a Yavia cryptocarpa-t (a nemzetségnév az argentínai Yavi településből és az ő nevéhez kapcsolódó International Association-nek mozaikjából származik).
Megjegyzés
A Yavia nemzetségnév etimológiája (névszármaztatása) egy szellemes betűjáték, amely egy földrajzi hely és két elismert kaktuszkutató vezetéknevének összevonásából keletkezett.
A nevet a növény leírói – Ralf Nyffeler és Roberto Kiesling – alkották meg 2001-ben. A mozaikszó az alábbi három elemcsoportból áll össze:
- YA – Yavi: A település és a megye (Departamento de Yavi) neve az argentínai Jujuy tartományban, ahol a növény egyetlen apró, endémikus populációja él.
- V – Victor: Tisztelgés Jörg Piltz felesége, Brigitte Piltz előtt, akinek botanikai kódneve a terepmunkák során „Victor” (V) volt (az ő gyűjtési számuk, a P 393 alapján azonosították be pontosan a fajt).
- IA – International Association: Utalás az IOS-re (International Organization for Succulent Plant Study), de legfőképpen annak akkori elnökére, David Richard Hunt-ra.
Bár a köztudatban és a kaktuszos irodalomban a név vége (az -ia tag) leggyakrabban közvetlenül David Richard Hunt nevéhez és az általa vezetett nemzetközi szervezethez kapcsolódik mint tiszteletadás, a név formálisan a YAvi + Victor + International Association (illetve az IOS-elnök Hunt) mozaikjaként áll össze.
Publikációk
Rendkívül produktív szakíró volt, alapítója és szerkesztője a Cactaceae Consensus Initiatives (1996–1999) és a Cactaceae Systematics Initiatives (2000–2019) szakfolyóiratoknak. Legfontosabb, korszakalkotó művei:
- The New Cactus Lexicon (2006) – Két kötetben (egy szöveges és egy monumentális atlasz kötetben) megjelent monográfia, amely az IOS konszenzuscsoport több évtizedes munkáját összegezte. Ez a mű a mai napig a kaktuszok nagylexikonának és a modern rendszertan bibliájának számít.
- CITES Cactaceae Checklist (1992, 1999, 2016) – A nemzetközi természetvédelmi hatóságok hivatalos fajlistája.
- Mammillaria Postscripts (1989–1997) – A Mammillaria nemzetség részletes tanulmánysorozata.
Emlékezete
2019-es halála a nemzetközi botanikus közösség számára hatalmas veszteség volt. Munkássága alapjaiban formálta át a kaktuszok gyűjtésének és tanulmányozásának kultúráját, véget vetve a kontrollálatlan névszaporításnak. Precizitása, a nómenklatúrai szabályok szigorú betartása és a nemzetközi összefogás iránti elkötelezettsége példaként szolgál a mai kaktuszkutatók és amatőr gyűjtők számára egyaránt. Emlékét az általa alapított folyóiratok és a kaktuszvilágban általánosan elfogadott standardjai őrzik.