Xiquexique braunii

Xiquexique braunii
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Cereinae
Nemzetség	Xiquexique
Faj	Xiquexique braunii

Tudományos név

• Xiquexique braunii (Esteves) M.Köhler in Phytotaxa 641(3): 238. 2024 sec. Köhler 2024
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév a Brazília északkeleti részén használatos „xique-xique” népi névből származik.
• A fajnév Pierre Josef Braun német kaktuszkutató tiszteletére került megalkotásra.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: P. J. Braun 70; Brazília, Bahia állam; holotípus: ZSS.
• Első leírása: Esteves: Kakteen und andere Sukkulenten 38(5): 132. 1987.
• Az aktuális rendszertani besorolást megalkotta: Nigel Paul Taylor és Daniela Cristina Zappi 2024-ben.

A megadott taxon (Xiquexique braunii) nem található az adatbázisban.

• Pilosocereus braunii Esteves
• Xiquexique braunii (Esteves) M.Köhler

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Erősen elágazó, bokros vagy alacsony candelaberszerű növekedésű oszlopkaktusz. A hajtások felállók vagy részben ívesek, idősebb korban sűrű bokrokat alkothatnak. Epidermisze zöldtől szürkészöldig terjedő színű, gyakran kékes viaszbevonattal.

Szemölcsök

Nincsenek elkülönült szemölcsök; a hajtást bordák tagolják.

Axillák

Nem differenciáltak.

Areolák

Az areolák kerekdedek, fiatalon fehéres vagy szürkés filccel fedettek. A virágzó zónában a szőrzet sűrűbbé válik.

Tövisek

• Középtövis: rendszerint 1 db, erőteljesebb, sötétbarna vagy szürkésbarna, idővel elszürkül.
• Peremtövis: 4–6 db vagy több, sugárirányban álló, merev, hegyes.

A tövisek fiatalon vörösesbarnák vagy barnák, később szürkés színűvé válnak.

Generatív test

Virág

• Lepellevelek: a virágok keskeny tölcsér alakúak. A külső lepellevelek zöldes vagy rózsás árnyalatúak, a belsők fehérek vagy halvány rózsaszínűek.

• Ivarlevelek: a porzók világos színűek, a bibeszál fehéres vagy halvány rózsaszín.

A virágok elsősorban éjszaka nyílnak.

Termés

Termése húsos, gömbölyded vagy kissé megnyúlt bogyó.

• Magja: fekete, fényes, apró dudorokkal tagolt maghéjú.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Brazília, Bahia állam.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: szezonálisan száraz trópusi biomokban él. Sziklás, köves területeken, sekély talajokon, erős napsütésnek kitett élőhelyeken fordul elő. A Caatinga vegetáció jellegzetes eleme.

Kultúrában tartás

Ásványi jellegű, kiváló vízáteresztő képességű talajt igényel. Teljes napfényen vagy nagyon világos helyen fejlődik megfelelően. A vegetációs időszakban rendszeres, de mérsékelt öntözést igényel.

Télen szárazon tartandó. A hűvös teleltetést elviseli, de fagymentes körülmények javasoltak. Dugványról és magról egyaránt szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Legközelebbi rokona a Xiquexique gounellei névviselő alfaja.

Az alfajt kisebb termete, a hajtások felépítése, valamint földrajzilag elkülönült bahiai előfordulása különíti el. A korábbi szakirodalom hosszú ideig önálló fajként (Pilosocereus braunii, majd Xiquexique braunii) kezelte.

Taxonómia és filogenetika

A taxont Eddie Esteves Pereira írta le 1987-ben Pilosocereus braunii néven. Később a molekuláris filogenetikai eredmények alapján a Xiquexique nemzetségbe helyezték át. A taxon rendszertani megítélése jelenleg sem teljesen egységes: a Caryophyllales adatbázis önálló fajként (Xiquexique braunii) kezeli, míg egyes újabb kezelések a Xiquexique gounellei rokonsági körébe sorolják.

Egyéb

A taxon rendszertani helyzete hosszú ideig vitatott volt. Az 1987-es eredeti fajleírást 1992-ben további megjegyzésekkel egészítették ki, ami arra utal, hogy már korán felmerült elkülönítésének és rokonsági kapcsolatainak kérdése.

A modern rendszerezés szerint a Xiquexique gounellei faj egyik földrajzi alfaját képviseli.

Szerzők

• Szöveg:
• Lektorálta: —

Forrás

• Plants of the World Online
• Caryophyllales.org
• Kakteen und andere Sukkulenten 38(5): 132. 1987.
• Phytotaxa 641: 238–242. 2024.