Kategória:Estevesia

Cereus Mill.
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Cereinae
Nemzetség	Cereus

Estevesia P.J.Braun
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Cereus Mill.
Rendszertani besorolás
Faj	Estevesia P.J.Braun

• A nemzetségnevet Pierre Josef Braun az egyik leíró, Eddie Esteves Pereira tiszteletére képezte az Estevesia névvel, elismerve munkásságát a brazil kaktuszok kutatásában. Az International Plant Names Index (IPNI) adatai alapján a nemzetség érvényes leírása 2009-ben jelent meg a Kakteen und andere Sukkulenten folyóiratban.

• Estevesia alex-bragae P.J.Braun & Esteves
• Első leírása: P.J.Braun in Kakteen And. Sukk. 60(3): 64. 2009.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Pierre Josef Braun (2009)

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A növénycsoport tagjaira jellemző, hogy a szár megnyúlt, hengeres felépítésű, amelyen határozott bordák húzódnak végig. A szár felületén található szemölcsök kevéssé kifejezettek, az axillák gyapjasan szőrösek. Az areolák sűrűn helyezkednek el a bordákon, és belőlük fejlődnek ki a tövisek. A peremtövis és a középtövis jól elkülöníthető egymástól, utóbbiak erőteljesebbek és merevebbek. A hajtás elágazó, a gyökérzet mélyre nyúló, húsos gyökér rendszert alkot. A valódi levél vagy levelek hiányoznak, helyettük pikkelyszerű maradványok láthatóak.

A virág magányosan fejlődik az areolákból, éjszakai kinyílású. A virágzat nem valódi virágzat, hanem redukált magányos virág.

• Takarólevelek: A csésze külső része pikkelyes, a párta nagyméretű, a sziromlevél és a lepellevél fehér vagy krémszínű, a belső lepellevél finom szerkezetű, a külső lepellevél zöldes árnyalatú.
• Ivarlevelek: A porzószálak számosak és hosszan kinyúlnak, a portokok sárgák, a termő alsó állású, a bibeszál vaskos, a bibe többfelé ágazó.

Húsos, bogyószerű, éretten gyakran felrepedő.

• Magja: Kicsi, fekete, érdes felületű.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség endemikusnak tekinthető Dél-Amerikában, elsősorban Brazília területén fordul elő.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Xerofita cserjésekben, sziklás kibúvásokon él, trópusi vagy szubtrópusi száraz klímán.

A nemzetség gyűjteményekben ritka, melegigényes növényeket foglal magában, melyeket leginkább mint epifiton vagy talajlakó szukkulenseket tartanak számon.

Hasonlít a Harrisia és a Cereus nemzetség tagjaira, de virágszerkezeti és areolatulajdonságai alapján elkülöníthető azoktól.

Az Estevesia nemzetség a törzses felépítésű, oszlopos növekedésű, pozsgás szárú kaktuszok közé tartozik.

Az Estevesia nemzetséget leírása óta több rendszertani vita övezi. Urs Eggli és Reto Nyffeler 2010-ben ideiglenesen a Harrisia nemzetség szinonimájaként kezelte, melyet Hernández-Ledesma és munkatársai 2015-ben is követtek. Alan R. Franck 2016-ban felülvizsgálta a nemzetség státuszát, és rámutatott, hogy az Estevesia tévesen lett szinonimizálva a Harrisia nemzetséggel. Franck szerint az Estevesia sokkal közelebbi rokonságban áll a Cereus sensu stricto nemzetséggel és a Monvillea nemzetséggel, mint a Harrisia csoporttal. Az Estevesia nemzetséget korábban egyetlen molekuláris genetikai vizsgálatba sem vonták be, így filogenetikai helyzete és pontos rokonsági kapcsolatai a Cactoideae alcsaládon belül bizonytalanok voltak.

A de Vos, Eggli, Nyffeler és munkatársaik által végzett, sokezer nukleáris gén vizsgálatán (Angiosperms353 markerkészlet) alapuló, átfogó genomikai és kladdisztikai kaktuszosztályozás (2025) szerint a Cereinae szubtribusz belső viszonyai jelentős átrendeződésen mentek keresztül. Az új filogenetikai konszenzus alapján a szubtribuszba szorosan beágyazódnak a kritikus, korábban vitatott helyzetű brazil nemzetségek is, mint az Arrojadoa, Brasilicereus, Cipocereus és Coleocephalocereus. Ezen nukleáris fás architektúra megerősíti a Franck-féle morfológiai és anatómiai hipotézist, mely szerint az Estevesia nem a törzsfejlődésileg távolabbi Hylocereinae szubtribuszba tartozó Harrisia rokona, hanem a valódi oszlopkaktuszokat tömörítő Cereinae klád része.

• International Plant Names Index (IPNI)
• de Vos, J. M., Eggli, U., Nyffeler, R. et al. (2025): Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes. Plant Systematics and Evolution, 311:28.