Copiapoa humilis subsp. humilis

Copiapoa humilis subsp. humilis
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Copiapoeae
Nemzetség	Copiapoa
Faj	Copiapoa humilis
Alfaj	Copiapoa humilis subsp. humilis

Tudományos név

Copiapoa humilis subsp. humilis sec. Larridon & al. 2015
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.
A fajnév latin eredetű („humilis”), jelentése: alacsony, kicsiny, törpe. A név a faj apró, gyakran a talajba süllyedő megjelenésére utal.

Típuspéldány

Első leírása: Florula Atacamensis seu enumeration… 23. (1860).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Hutchison, 1953.

🌐

chileanendemics.rbge.org.uk

🌐

chileanendemics.rbge.org.uk

A(z) Copiapoa humilis subsp. humilis szinonimái

Nincsenek szinonimák.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Gyökérzet

Erős karógyökérrel rendelkezik, amely vékonyabb gyökérnyakkal kapcsolódik a hajtáshoz.

Hajtás

Néha magányos, de gyakrabban tövénél sarjadó faj.

A hajtás alakja a lapított gömbtől a kissé megnyúlt gömbszerűig változik. Átmérője 3–9 cm. Színe az élénkzöldtől a tompa olívzöldön át barnás árnyalatig terjedhet.

Az idősebb példányok csúcsa általában dús, fehér gyapjúval borított.

Bordák

Bordáinak száma 10–14. Magasságuk 5–15 mm, rendszerint alacsony szemölcsökre tagoltak.

Areolák

Az areolák 2–4 mm átmérőjűek, fehér gyapjasak. Egymástól 8–15 mm távolságra helyezkednek el.

Tövisek

Középtövisek: fiatal példányokon gyakran hiányoznak. Idősebb növényeken számuk 1–4, hosszuk 1–3,5 cm, egyenesek vagy enyhén hajlottak. Színük szürkés vagy barnás, a csúcs felé sötétebb árnyalatúak. A korábban C. longispina néven leírt formánál a középtövisek hossza az 5 cm-t is elérheti.
Peremtövisek: számuk 7–13, hosszuk 0,8–2,5 cm, fiatal példányokon csupán néhány milliméteresek. Színük szürkés vagy fehéres.

Generatív test

Virág

Illatos virágai 3–4 cm hosszúak és átmérőjűek, színük sárga.

Termés

Gömbölyű terméseinek átmérője mintegy 8 mm.

Mag: a magok általában 1 mm-nél nagyobbak.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Chile, Antofagasta és Atacama régió.
Típus élőhely: Antofagasta régió, Antofagasta tartomány, Taltal településközösség területén, Paposo közelében.

A tengerparti hegyeken fordul elő, 0–500 méteres tengerszint feletti magasságban, a longispina forma akár 1000 méterig is.

Kőtörmelékes, szerves anyagban rendkívül szegény talajon él, erős napsugárzásnak kitett helyeken. Az intenzív sugárzást a gyakori légköri pára mérsékli. A csapadékhoz főként páralecsapódás útján jut. Más növényfajok csak igen kis egyedszámban fordulnak elő élőhelyén.

Copiapoa humilis subsp. humilis
Bodor János
Lukoczki Zoltán

Kultúrában tartás

Fényigényes faj. Elégtelen fényben hajtásai megnyúlhatnak.

Az extrém nyári sugárzástól és hőségtől védeni kell. Talaja legyen mészszegény, erősen ásványi összetételű, kevés szerves anyaggal, az átlagosnál porózusabb szerkezetű.

Az öntözővíz maradéktalanul el kell hogy folyjon, pangó víz nem maradhat a cserép alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres öntözést igényel.

Erős karógyökere miatt az átlagosnál mélyebb ültetőedény szükséges.

Télen világos, fagymentes helyen, szárazon pihentetendő.

Egyéb

A korábban Copiapoa longispina néven leírt formát ma a Copiapoa humilis subsp. humilis erősebb tövisezetű alakjának tekintik, önálló faji vagy alfaji rangja nem indokolt.

Összehasonlító táblázat a Copiapoa humilis alfajokról

Bélyeg	subsp. humilis	subsp. matancillensis	subsp. tenuissima	subsp. tocopillana	subsp. variispinata
Elterjedés	Chile, Paposo és környéke	Chile, Quebrada Matancillas, Huasco térsége	Chile, El Cobre, Antofagastától északra	Chile, Tocopilla környéke	Chile, Quebrada Iscuña, Paposo és Blanco Encalada között
Élőhely	Parti, ködös, rendkívül száraz területek	Quebrada Matancillas, 100–150 m	Rendkívül száraz élőhely; a parti köd hatása kisebb lehet	Árida tengerparti dombvidék, 800–1000 m; ködhatással	Sziklás élőhely, mintegy 300 m magasságban
Életforma	Alacsony termetű, rendszerint csoportos	Az eredeti leírás alapján különálló alfaj; részletes habitusadatok külön forrásból szükségesek	Geofiton jellegű; nagy gumós gyökérből fejlődik	Többnyire magányos	Csoportokat alkot; a csoportok szélessége gyakran nagyobb a magasságuknál
Szár	Kicsi, alacsony, változó színű	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	Nagyon kicsi; jelentős része a talajba süllyedhet	Gömbölyded vagy röviden hengeres; szürkészöldtől kékeszöldig	Feltűnően zöld, puha
Gyökér	Nagy, répaszerű	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	Nagy, gumós gyökér; ez a taxon egyik legjellegzetesebb bélyege	Hosszú, vastag, répaszerű gyökér	Hosszú, vastag, mélyre hatoló gyökérzet
Bordák	Alacsonyak, szemölcsösen tagoltak	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	15–18, ritkán 22; bemetszettek, szemölcsökre tagolódhatnak
Tövisek	Változó számú és hosszúságú	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	Finomabb, általában rövidebb	Sötét, viszonylag sűrű	Rendkívül változatos számú és hosszúságú
Jellegzetes töviszet	Változékony	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	A geofiton habitushoz képest finomabb tövisek	Sötétebb tövisek	A névnek is alapot adó változatos töviszet
Virág	Nagy, élénksárga	Az eredeti leírás részletes adatai szükségesek	Sárga, kívül vöröses árnyalattal; kb. 2,5 cm átmérő	Citromsárga, kb. 2,3–2,5 cm	Kénsárga, kb. 2,5–3 cm
Legfontosabb megkülönböztető bélyeg	A C. humilis fajcsoport tipikus, változatos alakja	Földrajzilag elkülönült, Matancillas térségi taxon	Geofiton habitus és nagy gumós gyökér	Északi elterjedés, magányos, szürkészöld–kékeszöld szár	Feltűnően zöld szár és rendkívül változatos töviszet

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Lektorálta: Papp László
Képek: Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán (Tata); Bodor János
Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 388. kártya