Lithops karasmontana

Lithops karasmontana
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Aizoaceae
Alcsalád	Ruschioideae
Nemzetség-; csoport	Ruschieae
Nemzetség	Lithops
Faj	Lithops karasmontana

Tudományos név

Lithops karasmontana (Dinter & Schwantes) N.E.Br., 1926 sec. WCVP (2026)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A karasmontana fajnév földrajzi eredetű. A név a Karas hegységre, a Nagy-Karas-hegységre (Great Karas Mountains) utal, ahol Kurt Dinter a taxont gyűjtötte. A latin montanus, -a, -um jelentése „hegyi”, így a karasmontana jelentése „a Karas-hegységhez tartozó” vagy „Karas-hegységi”.

Típus

Típusgyűjtő: Kurt Dinter.
Típuslelőhely: Namíbia, a Karas-hegység (Karas Mountains) területe.
Első leírása: Kurt Dinter és Martin Heinrich Gustav Schwantes 1920-ban Mesembryanthemum karasmontanum néven közölték a Monatsschrift für Kakteenkunde 30. kötetének 36. oldalán.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nicholas Edward Brown 1926-ban hozta létre a Lithops karasmontana kombinációt a Gardeners' Chronicle 3. sorozatának 79. kötetében, a 102. oldalon.

Lithops karasmontana képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Mesembryanthemum karasmontanum

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Lithops nemzetségre jellemző módon a növénynek kifejezett szára nincs, teste egyetlen, egymással szemben álló, erősen húsos levélpárból áll. A növény rendszerint csoportokat képez, az egyes fejek legfeljebb mintegy 4 cm magasak, és oldalirányban terjedő telepeket alkothatnak. A levelek felső része lapos vagy enyhén domború, alakjuk oldalnézetben csonkolt, illetve szív alakúan csonkolt lehet. A levélpár felső felszíne világos szürkétől szürkés-barnáig, bézsig vagy krémszínűig változhat, és rendkívül változatos barnás, sárgásbarna vagy vörösesbarna rajzolatot viselhet.

A levélfelszín jellegzetes áttetsző ablakai a fénynek a növény belsejében elhelyezkedő asszimiláló szövetekhez történő eljuttatását szolgálják. A felszín lehet csaknem egyszínű, finoman hálózatos vagy erőteljesen mintázott. A mintázat gyakran széles, sötétebb, hálózatos sávokból áll, amelyeket világosabb mezők választanak el egymástól. A faj rendkívül változatos, ezért a levélfelszín színe és rajzolata önmagában nem mindig alkalmas az egyes taxonok biztos elkülönítésére.

A levélpár közötti hasadék jól fejlett. A levélperemek általában jól megkülönböztethetők, de szabálytalanul bemetszettek lehetnek. A levélfelszín simától enyhén ráncosig változhat. A föld alatti gyökérzet rövid, húsos, és a növény száraz élőhelyéhez alkalmazkodott.

Generatív test

Virág

A virág a két húsos levél közötti hasadékból fejlődik. Ősszel jelenik meg, rendszerint fehér színű, keskeny sugarú, százszorszépszerű megjelenésű, átmérője mintegy 3–4 cm.

Takarólevelek: A lepellevelek fehérek, több sorban helyezkednek el; a virág szirmai keskenyek és számos, sugárirányban álló lepellevélből álló virágkoronát alkotnak.
Ivarlevelek: A porzószálak és portokok a virág középső részén helyezkednek el; a termő központi helyzetű.

Termés

A termés tok, amely a Lithops nemzetségre jellemző módon többrekeszű és száraz állapotban zárt. Nedvesség hatására a tokrekeszek megnyílhatnak, és a magvak a csapadékvíz segítségével szóródhatnak ki.

Magja: A magvak aprók, világosbarnától barnáig terjedő színűek.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Namíbia, elsősorban az ország délnyugati részének száraz hegyvidéki és sivatagi területei, különösen a Nagy-Karas-hegység térsége. A faj elterjedési területén belül több, morfológiailag eltérő állomány és alfaj ismert.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A faj sivatagi és száraz cserjés biomokban él, általában sziklás, ásványi anyagokban gazdag felszíneken. Előfordul pegmatiton, kvarciton, gneiszen, kalcitre és homokkövön kialakult élőhelyeken is. Az egyes állományok mintegy 1200–2200 m tengerszint feletti magasság között ismertek. A növény teste nagyrészt a talaj felszíne alatt helyezkedik el, ami csökkenti a párologtatást és a növényevő állatok számára is nehezebben felismerhetővé teszi. A környezet kőzeteinek és kavicsainak színéhez hasonló levélfelszín a rejtőzködést, illetve a kőutánzást szolgálja.

Kultúrában tartás

A Lithops nemzetséghez hasonlóan a Lithops karasmontana is teljes napfényt és nagyon jó vízelvezetésű, ásványi jellegű termesztőközeget igényel. Üvegházban vagy más védett helyen tartható, jó légmozgás mellett. A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést igényel, de a közegnek az öntözések között ki kell száradnia. Télen csaknem teljesen szárazon kell tartani.

Szaporítása magról és oldalhajtásokkal lehetséges. A magvetéshez tavasszal mintegy 19–21 °C-os hőmérséklet megfelelő. A növény a túlöntözésre érzékeny, ezért a pangó víz és a tartósan nedves termesztőközeg gyökér- és testrothadást okozhat. A természeteshez hasonló erős megvilágítás elősegíti a tömör növekedést és a jellegzetes levélrajzolat kialakulását.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Lithops karasmontana rendkívül változatos faj. Jellemző rá a világos, gyakran szürkés, bézs vagy krémszínű levéltest, valamint a barna vagy vörösesbarna, többnyire hálózatos rajzolat. A növény általában csoportokat képez, és a levélpárok felső felszíne lapos vagy csak enyhén domború.

A fajon belül különösen nagy változatosság figyelhető meg a levélfelszín színében, az áttetsző ablakok fejlettségében és a rajzolat kiterjedésében. Egyes növények szinte teljesen egyszínűek és kevéssé mintázottak, mások erősen hálózatos rajzolatúak. Emiatt a korábban leírt számos változat és faj taxonómiai értékelése idővel jelentősen módosult.

A Lithops karasmontana subsp. bella világosabb, gyakran bézs színű és nagyobb, feltűnőbb áttetsző ablakokkal rendelkező növényeket foglal magában. A Lithops karasmontana subsp. eberlanzii általában kisebb, változatosabb rajzolatú és gyakran sötétebb ablakú. A Lithops karasmontana subsp. amicorum korábban önálló fajként, Lithops amicorum néven szerepelt.

Taxonómia és filogenetika

A Lithops karasmontana eredeti neve Mesembryanthemum karasmontanum volt. Kurt Dinter és Martin Heinrich Gustav Schwantes 1920-ban közölték a nevet. Nicholas Edward Brown 1926-ban helyezte át a taxont a Lithops nemzetségbe, létrehozva a ma elfogadott Lithops karasmontana kombinációt.

A faj taxonómiai történetét nagyszámú, részben egymással átfedő morfológiai változat leírása jellemzi. A korábbi irodalomban több önálló fajként vagy változatként leírt taxont később a Lithops karasmontana fajkörébe vontak. A POWO jelenlegi kezelése a fajhoz három elfogadott infraspecifikus taxont kapcsol: Lithops karasmontana subsp. amicorum, Lithops karasmontana subsp. karasmontana és Lithops karasmontana var. summitatum. A World Flora Online ezzel szemben jelenleg a Lithops karasmontana subsp. bella, Lithops karasmontana subsp. eberlanzii és Lithops karasmontana subsp. karasmontana alfajokat sorolja a fajhoz.

A 2019-ben közölt molekuláris vizsgálat alapján a korábban önálló fajként kezelt Lithops amicorum és Lithops karasmontana szoros kapcsolatot mutatott. A vizsgálat eredménye alapján a Lithops amicorum-ot a szerzők a Lithops karasmontana alfaji rangjára helyezték, létrehozva a Lithops karasmontana subsp. amicorum kombinációt. Ugyanez a vizsgálat azt találta, hogy a Lithops karasmontana alfajai között jelentős átfedés van, miközben a névadó alfaj és a bella–eberlanzii kör között kimutatható genetikai különbségek is vannak.

A molekuláris eredmények következtében a Lithops karasmontana fajkörének korábbi, kizárólag morfológiai bélyegeken alapuló felosztása részben módosult. A taxonómiai kezelés ezért ma is eltérhet az egyes adatbázisok és szerzők között. A POWO/WCVP a Lithops karasmontana nevet önálló, elfogadott fajként kezeli, míg az infraspecifikus taxonok körét az egyes rendszerek nem teljesen azonos módon határozzák meg.

A faj a Aizoaceae családba, a Ruschioideae alcsaládba és a Caryophyllales rendbe tartozik. A Lithops nemzetség a Ruschioideae alcsaládba sorolt pozsgás növények egyik jellegzetes csoportja.

Forrás