Gymnocalycium anisitsii

Gymnocalycium anisitsii
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium anisitsii

Tudományos név

Gymnocalycium anisitsii (K.Schum.) Britton & Rose, Cactaceae 3: 159–161, f. 168. 1922 sec. Kiesling & al. 2014
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév ógörög szóösszetétel („gymnos” = meztelen, csupasz; „calyx” = kehely), amely a virágcső, a magház és az az alatti rész szőrtelen, tövistelen jellegére utal.
A fajnév Anisits János Dániel nevét őrzi, aki Paraguayban dolgozó magyar vegyész-gyógyszerész és mikrobiológus volt, több növény felfedezője.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ...
Első leírása: Echinocactus anisitsii K. Schumann, Iconographia Cactaceae 1. (1900)
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Gymnocalycium anisitsii (Britton & Rose, 1922)

A(z) Gymnocalycium anisitsii szinonimái

≡ Echinocactus anisitsii
= Echinocactus damsii, ≡ Gymnocalycium damsii, ≡ Gymnocalycium anisitsii subsp. damsii
= Gymnocalycium damsii var. torulosum, ≡ Gymnocalycium damsii var. torulosum
= Gymnocalycium damsii var. tucavocense
= Gymnocalycium griseopallidum, ≡ Gymnocalycium anisitsii var. griseopallidum
= Gymnocalycium damsii var. multiproliferum, ≡ Gymnocalycium anisitsii subsp. multiproliferum
= Gymnocalycium anisitsii var. pseudomalacocarpus
= Gymnocalycium anisitsii subsp. volkeri
= Gymnocalycium anisitsii var. tucavocense
= Gymnocalycium damsii subsp. evae
= Gymnocalycium damsii var. boosii
= Gymnocalycium marekiorum
= Gymnocalycium ponomarevae
= Gymnocalycium anisitsii subsp. anisitsii
= Gymnocalycium damsii var. centrispinum, − Gymnocalycium damsii var. centrispinum
= Gymnocalycium damsii var. rotundulum, − Gymnocalycium damsii var. rotundulum

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Fiatalon gömb alakú, idősebb korban kissé megnyúlt. Magassága kb. 10 cm, átmérője 6–8 cm. Színe világoszöldtől fényeszöldig változik, a dudorok csúcsa olykor vöröses árnyalatú. Csúcsa tövistelen.

Szemölcsök

A bordák enyhén áll alakú dudorokra tagoltak, amelyek 1,5–2 cm magasak.

Areolák

Oválisak, fehér filcesek vagy később csupaszok, 5 mm hosszúak és 2–3 mm szélesek, egymástól 10–15 mm-re helyezkednek el.

Tövisek

Középtövis: nem különíthető el egyértelműen, ritkán 1–2 hosszabb tövis megjelenhet
Peremtövis: 6–7 db vagy több, elálló, fakósárga vagy szürke, sötétebb heggyel, 15–20 mm hosszú, gyakran görbült

Generatív test

Virág

Tölcsér alakú, kb. 4 cm hosszú és 3–4 cm széles, fehér színű, gyakran több virág nyílik egyszerre.

Lepellevelek: a belsők zöldesfehérek, szürkés-violás középcsíkkal; a külsők keskenyek, tiszta fehérek, visszahajlók
Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok világossárgák vagy barnássárgák; bibeszál fehér, 7 fehér bibeággal

Termés

Orsó alakú, kb. 2,5 cm hosszú és 1 cm széles, éretten piros.

Magja: matt világosbarna, apró dudorokkal, 0,8 × 0,7 mm méretű

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Paraguay, a Rio Tigatiyami folyó vidéke, Concepción és a Rio Paraguay között
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: pázsitfüvek, lágyszárú növények és cserjék között, részleges árnyékban

Kultúrában tartás

Homokos, kavicsos, enyhén humuszos talajban fejlődik jól. Télen 10–12 °C-on, teljesen szárazon tartandó. Nyáron világos, de szűrt fényű helyet igényel, mivel természetes élőhelyén növényzet árnyékolja. Jó szellőzés szükséges. Ablakkultúrában is tartható, gyakran oltják Trichocereus jusbertii vagy Trichocereus spachianus alanyra.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Gyakran összekeverik a Gymnocalycium damsii fajjal. A különbségek főként a tövisek és a habitus részleteiben mutatkoznak.

Taxonómia és filogenetika

A Gymnocalycium anisitsii subsp. multiproliferum erősen sarjadzó forma, amelyet korábban a Gymnocalycium damsii változataként írtak le.

Egyéb

A „pozsgás test” kifejezés az egész növényre (gyökérzet és hajtás együtt) vonatkozik. A „pozsgás szár” használata akkor helyes, ha a hajtás levelek, tövisek és virágok nélküli részét írjuk le. A növény színét nem az epidermisz, hanem az alatta lévő asszimiláló alapszövet klorofilltartalma adja.

Szerzők

Szöveg: Mánfai Gyula
Kép: Bodor János, Holló László
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 173. kártya