Kategória:Pilosocereus
| Pilosocereus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Cereinae |
| Nemzetség | Pilosocereus |
Tudományos név
- Pilosocereus Byles & Rowley, 1957
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
A név jelentése „szőrös Cereus”, utalva arra, hogy a nemzetség fajainak többsége bőséges szőrözöttséget visel a pszeudocephalium területén.
Típusfaj
- Pilosocereus royenii
Szinonimák
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Oszlopos, bokros vagy fatermetű növények, többnyire erősen elágazók, gyakran kandeláber alakú növekedéssel, legfeljebb 10 m magasságig.
Száruk víznedvű nyálkaanyagokat tartalmaz.
Az epidermisz többnyire sima, szürkészöldtől kékeszöldig terjedő színű, gyakran deres bevonatú.
Szemölcsök
A szárbordák nem szemölcsösek.
Axillák
Areolák
Az areolák nemezesek, a generatív zónában erősen gyapjasak, egyes fajoknál hosszanti vagy oldalsó cephalium-má alakulnak.
Tövisek
- Középtövis: változó számú és méretű, többnyire egyenes, tűszerű, néha áttetsző
- Peremtövis: változó számú, többnyire egyenes, tűszerű
Generatív test
Virág
Éjszaka nyíló, önmeddő, csöves vagy harang alakú virágok.
A virágcső csupasz.
Színük fehér, zöldesfehér vagy különböző intenzitású rózsaszín.
Megporzásuk elsősorban denevérek által történik, de szerepet játszanak benne szenderfélék, nappal nyitva maradó virágok esetén méhek, kolibrik és más madarak is.
Termés
Többé-kevésbé gömbölyded-lapított, vastag falú termés, félköríves és szabálytalan felnyílással.
A termés belsejében fehér vagy színes, rózsaszíntől liláig terjedő, tömör hús található, amely megtartja az elsötétedett virágtakaró maradványait.
- Magja: szélesen tojásdad vagy kanál alakú, fényes, sötétbarna vagy fekete, csíkolt
A magterjesztés elsősorban madarak által történik, de hangyák is részt vesznek benne.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Karib-szigetek, Belize, Brazília (Alagoas, Bahia, Ceara, Espirito Santo, Goias, Maranhao, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Paraiba, Pernambuco, Piaui, Rio de Janeiro, Rio Grande do Norte, Rondonia, Roraima, Sao Paulo, Sergipe, Tocantins), Kolumbia (Cauca, Cesar, Guajira, Magdalena), Kuba (Guantanamo, Santiago de Cuba), El Salvador, Ecuador (Azuay, El Oro, Guayas, Manabi), Guatemala (Baja Verapaz, El Progreso, El Quiche, Chiquimula, Huehuetenango, Santa Rosa, Zacapa), Guyana, Haiti, Honduras, Jamaica, Mexikó (Chiapas, Chihuahua, Colima, Durango, Guerrero, Hidalgo, Jalisco, Mexico, Michoacan, Nayarit, Nuevo Leon, Oaxaca, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sinaloa, Sonora, Tamaulipas, Veracruz, Yucatan), Paraguay (Amambay, Concepcion), Peru (Piura, Tumbes), Puerto Rico, Dominikai Köztársaság, USA (Florida), Venezuela (Bolivar, Falcon, Lara, Merida, Tachira, Trujillo)
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: cserjésekben és bozótosokban, lombhullató tüskés száraz erdőkben, hegyvidéki lejtőkön, trópusi völgyekben, homokos vagy sziklás talajon, mészkő-, homokkő-, gránit-, gneisz-sziklákon vagy kvarc-homokon, a campo rupestre és a caatinga növénytársulásokban, tengerszinttől 1900 m-ig, gyakran más kaktuszokkal és pozsgásokkal együtt
Taxonómia és filogenetika
Egyéb
Forrás
A(z) „Pilosocereus” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.