Ugrás a tartalomhoz

Hoya densifolia

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. január 2., 21:05-kor történt szerkesztése után volt.
Hoya densifolia
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Asclepiadoideae
Nemzetség-
csoport
Marsdenieae
Nemzetség Hoya
Faj Hoya densifolia
Google képek Bing képek
Nyúl Gábor
    1. Tudományos név
  • Hoya densifolia (Blume) Turczaninow, 1848

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév, a Hoya, Thomas Hoy (kb. 1750–1822) angol kertész tiszteletére lett elnevezve, aki a Northumberland hercegének kertésze volt a Syon House-nál.

A faji jelző, a densifolia, a latin densus (sűrű) és folium (levél) szavakból tevődik össze, utalva a növény sűrűn elhelyezkedő leveleire.

Típus

  • Hoya densifolia Turcz.; gyűjtő: Carl Ludwig Blume, hely: Jáva (Indonézia).
  • Első leírása: Sperlingia densifolia néven írta le Carl Ludwig Blume a „Museum Botanicum Lugduno-Batavum” című művében (1850, de a kézirat korábbi).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Porphir Kiril Nicolai Stepanowitsch Turczaninow, 1848.
Hoya densifolia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Sperlingia densifolia Blume
  • Hoya cumingiana auct. non Decne. (gyakran tévesztik össze vele a kereskedelemben)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A növény egy kompakt, bokros növekedésű, nem kúszó vagy csak gyengén kapaszkodó hajtásrendszerrel rendelkező epifiton. A szár fásodó, merev és sűrűn nódusos.

A levelek sűrűn, egymáshoz közel helyezkednek el a száron. A levél lemeze elliptikus vagy ovális, bőrszerű (szukkulens jellegű), sötétzöld színű, a csúcsa röviden hegyezett. A levelek fonákja világosabb. A növény léggyökér képzésére képes a szárcsomóknál.

Generatív test

Virág

A virágzat ernyőszerű, amely a nódusokból ered, és 10–20 virágot tartalmaz. A virágok illatosak, gyakran citrusos aromát árasztanak.

  • Takarólevelek: A párta visszahajló, sárga vagy krémsárga színű, felülete finoman szőrözött. A mellékpárta (corona) sárga, középen gyakran vöröses vagy sötétebb folttal, csillag alakú. A sziromlevél hegyes.
  • Ivarlevelek: A portokok és a bibe a mellékpárta központi részén helyezkednek el, a bibeszál rövid, a bibe feji része kúpos.

Termés

Hosszúkás, tüszőtermés, amely éretten felnyílik.

  • Magja: Kicsi, barna, egyik végén üstököszerű fehér szőrpamaccsal rendelkezik a széllel való terjedéshez.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A faj őshonos Indonézia területén (különösen Jáva szigetén) és a Fülöp-szigetek bizonyos részein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben él, mint epifiton növény, a fák ágain megtelepedve. Kedveli a magas páratartalmat és a szórt fényt.

Kultúrában tartás

Kedvelt szobanövény a sűrű lombozata és illatos virágai miatt. Világos, de a közvetlen déli napsütéstől védett helyet igényel. Jó vízáteresztő közegben, mérsékelt öntözés mellett tartható sikeresen. A pangó vizet nem bírja.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Nagyon hasonlít a Hoya cumingiana fajra, amellyel gyakran összetévesztik. A Hoya densifolia levelei általában valamivel nagyobbak, és a virágok szerkezete, valamint a szirmok szőrözettsége alapján különíthető el tőle. Míg a H. cumingiana levelei tömöttebbek, a H. densifolia hajtásai valamivel lazábbak lehetnek.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családba és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik.

Szerzők és forrás