Lithops otzeniana

Lithops otzeniana
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Aizoaceae
Alcsalád	Ruschioideae
Nemzetség-; csoport	Ruschieae
Nemzetség	Lithops
Faj	Lithops otzeniana

Tudományos név

Lithops otzeniana Nel (1937)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög lithos (kő) és ops (arc, megjelenés) szavakból származik, utalva a növények kőszerű megjelenésére.
A fajnév M. Otzen nevéből ered, aki Lüderitzben dolgozott, és a taxon első felfedezője volt.

Típus

Lithops otzeniana Nel; Dél-Afrika.
Első leírása: Kakteenkunde 1937 (8): 123–127.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: G. C. Nel, 1937

Szinonimák

—

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Pozsgás, évelő növény, amely idővel nagy, kiterjedt telepeket alkothat. A szár erősen redukált. A levelek párosával állnak, felülnézetben megnyúlt ovális alakúak, 25–30 mm hosszúak és 14–18 mm szélesek. Felső felszínük domború.

A levélpár közti hasadék mély. A felszín domborműszerűen kiemelkedő szigetekkel tagolt. Az ablak nagy, áttetsző, erősen tagolt szegéllyel. A levelek színe változatos: halvány szürkészöld, kékeszöld, szürkésbarna, esetenként ibolyás vagy narancsos árnyalattal. A gyökérzet dúsan elágazó főgyökérrendszer.

Generatív test

Virág

A virág magányos, a levélpár közti hasadékból fejlődik, viszonylag nagy, színe sárga. Virágzása kora ősszel, szeptember–október hónapokban történik.

Takarólevelek: A csésze több cimpájú. A párta számos, keskeny sziromlevélből áll.
Ivarlevelek: A porzószálak sűrűn helyezkednek el, a portokok sárgák. A termő alsó állású.

Termés

Ötrekeszű, higrochastikus toktermés.

Magja: Világosbarna, apró, gömbölyded, kis csőrrel, kb. 0,55 mm méretű.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A Dél-afrikai Köztársaság területén fordul elő, elsősorban a Loeriesfonteintől északnyugatra fekvő Brakfontein térségében, valamint Kliprand és Gamoep környékén.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Leginkább gneisz alapkőzeten, lejtős területeken él, gyakran vízfolyások mentén. A csapadékhiány miatt előfordulása erősen a mikroélőhelyekhez kötött. A környéken más kristályvirágfélék is előfordulnak, de eltérő aljzathoz kötődnek.

Kultúrában tartás

A Lithops fajok közé tartozó taxon, amely jól nevelhető laza szerkezetű, jó vízáteresztő talajban. Semleges vagy enyhén savanyú közegben fejlődik megfelelően.

Fényigényes, egész évben világos helyet igényel. Télen öntözést nem igényel, tavasszal az öntözés fokozatosan növelhető. A vegetációs időszakban mérsékelt vízellátás szükséges, ősszel a virágzásig visszafogott öntözéssel.

Szaporítása elsősorban magvetéssel történik. A magok fényen csíráznak, 15–25 °C közötti hőmérsékleten, állandó nedvesség mellett. A csírázás néhány napon belül megindul, a fiatal növények fokozatos szellőztetést igényelnek. A növények általában 4–5 éves korban virágoznak először.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Lithops nemzetségen belül jól felismerhető a nagy, erősen tagolt ablakról és a domborműszerűen kiemelkedő szigetekkel tarkított felszínről. Színváltozatai és mintázata változatos, de az alapkarakterek jól elkülönítik más fajoktól.

Szukkulens taxonok

A faj az Aizoaceae család tagja. A levélpár egyetlen működési egységet alkot, amely a vízvesztés minimalizálására és a szélsőséges száraz élőhelyekhez való alkalmazkodásra specializálódott.

Taxonómia és filogenetika

A Lithops nemzetségen belül a Lithops otzeniana jól elkülöníthető faj. Ismert formái közé tartozik az „Aquamarine”, amely élénk türkiz árnyalatával tűnik ki, valamint a szigetek nélküli, teljesen nyitott ablakú forma.

Szerzők

Szöveg: Szabó László
Kép: Hankusz Alicia 1; Szabó László 2-4
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete, Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete - Pozsgáslapok 49. kártya