Mesembryanthemum crystallinum
| Mesembryanthemum crystallinum | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Aizoaceae |
| Alcsalád | Mesembryanthemoideae |
| Nemzetség | Mesembryanthemum |
| Faj | Mesembryanthemum crystallinum |
 
| |
Tudományos név
- Mesembryanthemum crystallinum Linnaeus (1753)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög „mesembria” = dél (égtájként és napszaként is értelmezhető) és az „anthemon” = virág szavak összetétele. A jelentés lehet „délben virágzó” vagy „délen virágzó”. Az utóbbi értelmezés a valószínűbb, a növények dél-afrikai elterjedésére utalva, de a gyakori déli nyitás is szerepet játszhatott a névadásban.
- A fajnév jelentése kristályos, kristályszerű, a leveleken található sűrű, áttetsző, apró bőrszöveti hólyagsejtekre (papillákra) utal, amelyek kristályos csillogást kölcsönöznek a levélfelületnek.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
- Első leírása: Species Plantarum 1: 480. 1753.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné 1753
Szinonimák
- Cryophytum crystallinum (L.) NEBr. az EPPhillips-ben, Gen. S. Afr. Fl. Pl.: 245 (1926)
- Gasoul crystallinum (L.) Rothm. a Notizbl. Bot. Gart. Berlin-Dahlem 15: 413 (1941)
- Cryophytum parvum L. Bolus in Notes Mesembryanthemum 2: 98 (1929)
- Mesembryanthemum breve L.Bolus a Mesembryanthemum jegyzeteiben 3: 167 (1939)
- Mesembryanthemum glaciale Haw. in Suppl. Pl. Succ.: 92 (1819)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Évelő, talajtakaró növény, apró, nem virágzó alapi levélrózsával.
Szár
Szára húsos, hengeres, átmérője kb. 6 mm.
Levelek
Levelei laposak, ovális-spatula alakúak, hegyesek vagy lekerekített végűek. Az alsó levelek a legnagyobbak, kb. 60 mm hosszúak és 35 mm szélesek, szegélyük gyakran hullámos.
Színük világoszöld, erős napfény hatására vöröses árnyalatot vesznek fel. Felületükön nagy, hólyagszerű papillák találhatók, amelyek kristályos csillogást adnak a levélnek.
Generatív test
Virág
Virágai 15–30 mm átmérőjűek. A sziromlevelek nagyon vékonyak, nagyszámúak, fehérek, enyhe rózsaszínes árnyalattal, alul csőszerűen összenőttek.
A porzók és álporzók száma nem magas, a nektárium kagyló alakú, a bibe fehér.
Termés
A termés ötrekeszű toktermés, amely száraz állapotban zárt, nedvesség hatására felnyílik, majd ismét kiszáradva bezáródik.
- Magja: apró, barna
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: világszerte a téli esős tengerparti régiókban: Angola délnyugati része, Délnyugat-Ausztrália, Azori-szigetek, Kanári-szigetek, Zöld-foki-szigetek, Mauritánia, Földközi-tenger medencéje, Nyugat-Namíbia, Észak-Afrika, Palesztina, Szent Ilona-sziget, Dél-Afrika, Kalifornia (USA)
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: tengerpartok, utak menti területek, száraz köves élőhelyek, ritkás növényzetű területek. Gyakran sziklás partokon, hullámpermetet kapó zónákban is megjelenik. Sok helyen tömegesen előfordul.
Virágzása a Kanári-szigeteken februártól júliusig tart.
Kultúrában tartás
Hazai körülmények között inkább egynyári növényként tartható. Kora tavasszal vetve, fagymentes idő után kiültethető sziklakertbe, ahol a nyári vegetációs időszakban fejlődik és virágzik, majd ősszel elpusztul.
Díszítőértékét elsősorban nem a virágai adják, hanem a kristályos csillogású, zöld és vörös árnyalatokat mutató levelek. Cserepes vagy balkonládás tartásban is nevelhető, de fagyérzékenysége miatt teleltetése nem megoldott tartós dísznövényként.
Egyéb
A levelek ehetők, gyógynövényként is használják, valamint összezúzva szappanpótlóként is alkalmazható.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 667. kártya