Ugrás a tartalomhoz

Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. április 19., 16:38-kor történt szerkesztése után volt. (Szövegcsere – „ Egy sorban maradjon!” → „”)
Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Gymnocalyciinae
Nemzetség Gymnocalycium
Faj Gymnocalycium castellanosii
Alfaj Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior

Tudományos név

  • Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior (Backeb. ex H.Till & Amerh.) G.J.Charles in Cactaceae Syst. Init. 20: 18. 2005. Sec. Charles (2009)
    elfogadott, érvényes név


A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a görög gymnos (meztelen) és kalyx (kehely/bimbó) szavak összetétele, utalva a kaktuszok virágbimbóinak csupasz, tövis és szőr nélküli pikkelyeire.
  • Az alfaji jelző, a ferocior, a latin ferox (vad, vadul szúrós) középfoka, melynek jelentése „vadabb” vagy „erősebben fegyverzett”, utalva a típusfajnál lényegesen erőteljesebb és félelmetesebb töviseire. A nevet ebben a rangban Charles Graham John publikálta 2005-ben, átsorolva Till Hans korábbi leírását.

Típus

  • Gymnocalycium hybogonum var. ferocior; Till Hans, Argentína, La Rioja, Sierra de Ulapes, 1980. (Holotípus: WU)
  • Első leírása: Kakteen und andere Sukkulenten 38(8): 191. (1987) - fajként.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Charles Graham John 2005.

A(z) Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior szinonimái

  • Gymnocalycium mostii subsp. ferocior
  • Gymnocalycium hybopleurum var. breviflorum
  • Gymnocalycium hybopleurum var. centrispinum
  • Gymnocalycium hybopleurum var. ferocior
  • Gymnocalycium hybopleurum var. ferox, − Gymnocalycium ferox


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A hajtás magányos, ellapult gömb vagy gömb alakú, színe matt szürkészöld vagy kékeszöld, átmérője elérheti a 15–20 cm-t. A szár 10–12 széles, tompa bordákra tagolódik, amelyeket mély keresztbarázdák osztanak kifejezett, állszerűen kiugró, robusztus szemölcsökre. Az areolák nagyok, oválisak, fiatalon sűrű, krémszínű vagy szürkés nemezzel borítottak. A tövisek rendkívül erősek, vastagok, merevek és kissé visszahajlók, számuk areolánként 7–9. Színük kezdetben sötétbarna, vörösesbarna vagy feketés, az alapjuknál gyakran sötétebbek, később hamuszürkévé válnak. A középtövis rendszerint 1, de néha hiányzik, a peremtövis hossza elérheti a 30–40 mm-t is. A gyökérzet mélyre hatoló, erőteljes.

Generatív test

Virág

A virágzat hiányzik, a virág a csúcs közelében fejlődik, tölcsér alakú, 4–5 cm hosszú és szélességű. Színe fehéres vagy halvány rózsaszín, a torka jellemzően vöröses vagy sötétpink.

  • Takarólevelek: A lepellevél lándzsás, a külső lepellevél hátoldalán zöldes-lilás sáv látható, a belső lepellevél vagy sziromlevél selymes fényű.
  • Ivarlevelek: A porzószálak vörösesek, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibe 8–10 ágú, sárgásfehér.

Termés

A termés gömbölyded vagy ovális, éretten sötétzöld vagy barnás, pikkelyekkel borított.

  • Magja: A magja apró, fekete, a Microsemineum típusra jellemző rücskös felülettel.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Az alfaj endemikus Argentína északnyugati részén, Córdoba és La Rioja tartományok határvidékén, különösen a Sierra de Ulapes hegységben.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Meredek, sziklás domboldalakon és gránitkibúvásokon él 800 és 1200 méter tengerszint feletti magasságban. Gyakran litofiton módon, sziklák repedéseiben telepszik meg, ahol elviseli a tűző napot és a hosszú száraz periódusokat.

Kultúrában tartás

A Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior rendkívül népszerű a gyűjtők körében impozáns tövisei miatt. Nagyon jó vízelvezetésű, ásványi alapú talajt igényel. A tenyészidőszakban bőséges fényt igényel a karakteres töviszet kialakulásához, de a hirtelen tűző nap megperzselheti a bőrszövetét. Teleltetése hűvös (5–10 °C) és teljesen száraz környezetben történjen.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A törzsalaktól (subsp. castellanosii) sokkal erőteljesebb, vastagabb és sötétebb tövisei, valamint robusztusabb szemölcsök alapján különíthető el. Hasonlít a Gymnocalycium glaucum-ra, de a ferocior tövisei általában vaskosabbak és a virágtorok színe intenzívebb vörös.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások a taxont a Microsemineum szekcióba sorolják. Bár korábban önálló fajként (Gymnocalycium ferocior) is elismerték, a molekuláris adatok és a köztes formák létezése alátámasztja a Gymnocalycium castellanosii fajon belüli alfaji besorolást, mint annak egy extrém töviszetű, déli populációját.

Forrás