Delosperma herbeum

Tudományos név

A nemzetségnév ógörög eredetű, jelentése hozzávetőleg: látható mag („delos” = látható, szemmel látható, szembetűnő, világos; „sperma” = mag). A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak toktermésében a rekeszek nyitottak, a magok láthatók.
A fajnév a latin „herbeum” szóból származik, utalva a taxon lágyszárú, gyakran egyéves, fűszerű hajtásaira.

3–5 hajtásból álló lágyszárú növény, erős főgyökérrel.
Hajtások felállók, egyévesek vagy áttelelők a körülményektől függően.
Hajtaásokat apró, szemölcsszerű képződmények, ún. bőrszöveti papillák borítják, amelyek víztartó sejtek.
Levelek a hajtásszáron csomókban, átellenesen állnak, csomók között 5–20 mm távolság.
Levelek szálasak vagy félhenger alakúak, felső oldaluk vályúszerűen mélyült, hosszuk 20–40 mm, szélességük 2,5–4 mm, papillás felületűek.

Virágok a hajtások végén többesével, bogernyő virágzatban.
Átmérőjük 10–18 mm, kb. 30 db fehér, sziromszerű lepellevéllel. Egyes populációkban elnyílás előtt lilássá válhatnak.
A nemzetségre jellemző álporzók jelen vannak, fehérek, akárcsak a valódi porzók.

Földrajzi elterjedés: Dél-Afrikai Köztársaság, Gauteng tartomány.
Élőhely: Sok kisebb populáció, amelyek kedvezőtlen időjárás esetén évekre eltűnhetnek, majd ismét megjelennek. Nyílt terepen, bokrok és akáciafák közelében, gyakran agyagos talajon, szárazabb füves területeken. Élőhelyeit gyakran felégetik, a vaskos gyökerek túlélést biztosítanak.
A tartomány magasföldi jellegű (átlagos magasság 1500 m), éves csapadék kb. 700 mm, nagy része nyáron esik, telek szárazak és hűvösek, fagy előfordul.

Egyszerűen nevelhető faj, talajra nem érzékeny.
Tavasztól őszig szabadban tartható, csapadék elleni védelem nélkül. Szárazságtűrése jó, de rendszeres öntözéssel szebben fejlődik és gazdagabban virágzik.
Virágzása június elejétől szeptember végéig.
Télen enyhén fűtött vagy fűtetlen növényházban, illetve szabadban, csapadék elleni védelem mellett tartható. Erős fagyhatás a hajtások elhalását okozhatja, ilyenkor tavasszal új hajtásokat fejleszt.