Kategória:Maihuenia
| Maihuenia | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Maihuenioideae |
| Nemzetség | Maihuenia |
Tudományos név
Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név eredete, etimológia
A Maihuenia név a Patagónia–Andok térségében használt mapucse (araukan) eredetű helyi névből származik, amely egy alacsony, párnás, leveles kaktuszt jelölt.
A „maihuén / mayhuén” (írásváltozatokkal) népi növénynévként szerepelt Chile és Argentína déli részén, és ezt Philippi emelte át tudományos nemzetségnévvé.
Jelentés: helyi (őslakos) növénynév latinított formája. Maihuenia = egy patagóniai őslakos (mapucse) elnevezésből átvett kaktusznév.
Típusfaj
- Maihuenia poeppigii (Otto ex Pfeiff.) F.A.C.Weber ex K.Schum.
- Első leírása: Rudolf Amandus Philippi, 1891.
Szinonimák
- Pereskia subg. Maihuenia
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, és akár több méteres átmérőt is elérhetnek.
A szárak önállóak, szegmentáltak vagy nem szegmentáltak, hosszú karógyökérrel (radix palaris longa) rendelkeznek (akár 40 cm hosszú is lehet).
A levelek kúposak vagy vonalasak (linearia), tartósak (persistens).
Areolák
Az areolák meglehetősen kicsik és számosak, selymes szőrökkel (pili sericei) rendelkeznek.
Tövisek
- Peremtövis: Két sugártövis van, amelyek nem feltűnőek.
- Középtövis: Néha hiányzik, többé-kevésbé lapított.
Generatív test
Virág
- Nappali nyílásúak, önmeddők (sterilis), csúcsi (terminalis), magányosak, szélesen nyílóak.
- Színük sárga vagy fehér.
- Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik.
Termés
A termések fordított tojásdadok (obovata) vagy bunkó alakúak (clavata), húsos murvalevelekkel (bractea carnosa), gyümölcshús (pulpa) nélkül.
- Magja: A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (tuberculata), a széleken csíkosak (striata).
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), Chile (Bio-Bio, La Araucania, Maule).
- Élőhely: Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken. Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon.
- Tengerszint feletti magasság: A tengerszinttől az Andok állandó hóhatáráig (változó), ami körülbelül 4800 m magasságot jelent.
Egyéb
Jelenleg 2 elismert faj:
- Maihuenia patagonica (Phil.) Speg. 1919
- Maihuenia poeppigii (Otto ex Pfeiffer) Phil. ex K.Schum. 1898
Kladogram
└─ Cactaceae
├─ Leuenbergerioideae
└─ N
├─ Pereskioideae
└─ N
├─ Opuntioideae
└─ N
├─ Maihuenioideae
| └─ Maihuenia
| ├─ Maihuenia patagonica
| └─ Maihuenia poeppigii
└─ N
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae
├─ N
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.