Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Siccobaccatus

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2025. december 23., 13:40-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon= Siccobaccatus }} <span id="tudományos-név"></span> == Tudományos név == * ''Siccobaccatus'' P.J.Braun & Esteves 1990 * '''A tudományos név státusza:''' érvényes <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === A nemzetség neve „Száraz termés”-re utal, amely jellemző az éretten száradó termésre. <span id="típusfaj"></span> === Típusfaj === * ''Siccobaccatus dolichospermaticus'' <spa…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Siccobaccatus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Cereinae
Nemzetség Siccobaccatus


Tudományos név

  • Siccobaccatus P.J.Braun & Esteves 1990
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetség neve „Száraz termés”-re utal, amely jellemző az éretten száradó termésre.

Típusfaj

  • Siccobaccatus dolichospermaticus

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Oszlopos növények, felálló szárakkal, általában szoliter, kékes színű, nagyon fás edénynyalábos hengerrel.
Összefüggő és mélyen besüllyedt fejtető alakul ki, amikor a szár meghaladja az 1 m-t, sűrű fehér gyapjúval borított, hosszú, sárga vagy vöröses sörtékkel.

Szemölcsök

Axillák

Areolák

A bimbóudvar tojásdad, sűrűn gyapjas.

Tövisek

  • Középtövis: hegyes, egyenes, a szár tövénél erősen fejlettek
  • Peremtövis: hegyes, egyenes

Generatív test

Virág

Éjszakai nyílású, önmeddő, tölcsér alakú vagy harang alakú virágok, elefántcsontfehérek.
Megporzásukat denevérek végzik (Monophyllus redmani, Phyllonycteris poeyi).

Termés

A termések először a fejtetőbe süllyednek, kékes színűek, vékony falúak, szárazak, tövükön felnyílnak.
A lepel maradványai lombhullatóak, nem sötétednek.
- Magja: barna, nagyon szabálytalanul hosszúkás, sejtes maghéjjal.
A Siccobaccatus dolichospermaticus esetében anemofil terjedésről számoltak be.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Brazília (Bahia, DF, Goias, Minas Gerais, Tocantins)
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 400–760 m tengerszint feletti magasságban, törött sziklákon vagy mészkő kibúvásokon (Bambui-formáció), néha sűrű populációkban (S. estevesii), trópusi száraz erdők széléig, tüskés növényzettel (caatinga), broméliák és más kaktuszok társaságában, például Meiocactus fajokkal együtt

Kultúrában tartás

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Taxonómia és filogenetika

Egyéb

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.