Delosperma cooperi

Tudományos név

A nemzetségnév ógörög eredetű, jelentése hozzávetőleg: látható mag („delos” = nyilvánvaló, szemmel látható, világos; „sperma” = mag). A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak toktermésében a rekeszek nyitottak, a magok láthatók.
A fajnév Thomas COOPER (1815–1913) angol növénygyűjtő nevét viseli, aki W. W. Saunders-nek dolgozott és 1860 körül Dél-Afrikában gyűjtött. Apósa volt N. E. Brown-nak, a Delosperma nemzetség megalkotójának.

Első leírása: Mesembryanthemum cooperi Hook. F., Bot. Mag. 103: t. 6312. 1877.

Évelő pozsgás növény, alacsony, elfekvő félcserje.
Gyökérzete szálas, tövénél a legelágazóbb.
Levelek szinte hengeresek, tompa háromszög keresztmetszetűek, 4–5 cm hosszúak, 5–6 mm szélesek, szürkészöldek, felső részükön lapítottak. Átellenes állásúak, szártalanok.
A leveleket áttetsző, pikkelyhártyaszerű, megvastagodott epidermisz fedi, ami csillogó, sajátos textúrát ad a leveleknek.
Hajtások elágaznak, a növény magassága legfeljebb 10–15 cm, egy példány akár 50–60 cm átmérőjű törpecserje-szerű telepet is képezhet. Az idősebb hajtások fásodnak, elágazásaikban legyökeresedhetnek.

Virágok 4–5 cm átmérőjűek, a hajtásvégeken tömegesen jelennek meg.
Sziromlevelek színe lilásrózsaszíntől bíborliláig terjed.
Virágok tipikus Mesembryanthemum típusúak, a sziromlevelek száma sok, nagyon keskeny és hosszú. Öntermékenyülők.

Érett toktermés száraz, csak nedvesség hatására nyílik fel, kiengedve a magokat a rekeszekből.
A kristályvirágfélék egyik jellegzetessége, hogy a toktermés felnyílása a magok elosztását biztosítja.

Földrajzi elterjedés: Dél-Afrika, Orange Free State tartomány (Brandfordt és Kroonstad városok környéke) és Lesothó.
Élőhely: Magasan fekvő, agyagos talajú, ritkás Acacia cserjékkel fedett területek, tisztásokat pázsitfűfélék ritkásan borítják. Nyári esős (kevesebb mint 400 mm) területek.

Kiváló sziklakerti növény, késő tavaszi–kora nyári virágzása látványos színfolt a kertben.
Közép- és Nyugat-Európában télálló.
Szárazságtűrés jó, de tartós virágzáshoz rendszeres tavaszi–nyári csapadék és teljes napfény szükséges.
Kemény teleken a hajtások részben vagy teljesen visszafagyhatnak, de a növény nem pusztul el, tavasszal új hajtásokat hoz.
Szaporítása hajtásdugványról egyszerű, könnyen gyökeresednek a teljes fejlődési időszakban.
Talaj: jó vízelvezetésű, kevésbé tápdús, napsütéses helyre ültetendő.
Virágok késő délután becsukódnak, másnap késő délelőtt teljesen kinyílnak, borús napokon részben vagy teljesen zárva maradhatnak.

A Delosperma nemzetséget N. E. Brown hozta létre 1925-ben a Mesembryanthemum nemzetségből jól elkülöníthető fajok számára.
A nemzetség ma kb. 150 fajt tartalmaz.
Mary O’Connor Fenton (1903–1982) megkísérelte a revíziót, de halála miatt nem fejezte be; jelenleg Priscilla Burgoyne foglalkozik a témával.