Gymnocalycium chiquitanum

Gymnocalycium chiquitanum
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium chiquitanum

Tudományos név

• Gymnocalycium chiquitanum Cárdenas in Cactus (Paris) 78: 95. 1963 sec. Kiesling & al. 2014
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház, valamint az alatta lévő rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal.
• A fajnév a lelőhelyről kapta nevét, amely Bolívia egyik tartománya.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
• Első leírása: CÁRDENAS: "Cactus" Rev. Per. Paris 18. Nr. 78. 95–97, 1963.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: CÁRDENAS 1963

Fotó: Holló László

Fotó: Mánfai Gyula

Fotó: Mánfai Gyula

A(z) Gymnocalycium chiquitanum szinonimái

• = Gymnocalycium hammerschmidii, ≡ Gymnocalycium chiquitanum var. hammerschmidii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Hajtása magányos, idősebb korban néha tőben sarjadzó, nyomott gömb alakú, 20–40 mm magas és 60–90 mm széles. Színe világos- illetve szürkészöld, olykor ibolyásra színeződő.

Szemölcsök

Bordáinak száma 6–7, lapos, tompa, 5 mm magas, az alapnál 25 mm széles dudorokkal.

Areolák

Az areolák fiatalon krémszínű filcesek, később szürkék, 10–20 mm távolságra vannak egymástól, kör vagy ellipszis alakúak, 5 mm átmérőjűek.

Tövisek

• Középtövis: egy, a peremtövisnél rövidebb, 12–18 mm hosszú, fiatal növényeken néha hiányzik
• Peremtövis: 6 db, hajlított, többé-kevésbé a testre simuló, 15–23 mm hosszú

Az összes tövis erős, szúrós, fiatalon szalmasárga vagy szaruszínű, később szürke, barnás heggyel.

Generatív test

Virág

• Lepellevelek: csésze és párta részei tölcsér alakú virágban jelennek meg, lilásrózsaszín színnel; külső lepellevelek lapát vagy lándzsa alakúak, 20 mm hosszúak, 6 mm szélesek, rózsaszínes-vörösek, közepük barnás; belső lepellevelek 25 mm hosszúak, 6 mm szélesek, hegyesek, lilásrózsaszínűek, bíborvörös alappal. A pericarpellum kb. 5 mm átmérőjű, gömbölyded, kissé hajlított, sötét ibolyásvörös, 3–5 mm széles, fehér szegélyű pikkelylevelekkel. A vacok kb. 25 mm hosszú, felül kiszélesedő, belül fénylő bíborvörös torokkal és kb. 5 mm-es világoslila pikkelyekkel.

• Ivarlevelek: porzószálak kb. 5 mm hosszúak, bíborvörösek, portokok sárgák, bibeszál kb. 22 mm hosszú, ibolyásvörös, bibe 8 ágú, sárga, kb. 3 mm hosszú

Termés

Termése ellipszis alakú, kb. 20 mm hosszú, eleinte kékes, később ibolyás-bíborvörös.

• Magja: kicsi, gömbölyded, kb. 1 mm széles, világosbarna, apró dudoros maghéjjal

Kromoszómaszám: 2n = 22.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Bolívia, Chiquitos tartomány, Santa Cruz kerület, San José környéke
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: kb. 600 m tengerszint feletti magasságban, ritkás füves területeken és lombhullató cserjék között él

Kultúrában tartás

Humuszban gazdag, jó vízáteresztő, savanyú vegyhatású talajt igényel. Félárnyékos helyen tartandó. Tűző napsütés hatására a világoszöld hajtás sötétvörösre színeződik. Télen csak rövid ideig viseli el az 5 °C körüli hőmérsékletet teljesen száraz közegben, ezért ajánlott 8–12 °C-on teleltetni.

Egyéb

A bordák száma 8–9-ig módosulhat.

Backeberg a Gymnocalycium chiquitanum és a Gymnocalycium hammerschmidtii fajokat külön írja le (Das Kakteenlexikon, 166. és 168. oldal), azonban a két leírás összehasonlítása alapján alapvetően azonos fajról van szó, kisebb méretbeli eltérésekkel.

A Gymnocalycium hammerschmidtii leírása hiányos, különösen a mag és a virágszerkezet tekintetében, így az azonosításra alig alkalmas.

A fajt 1961-ben Páter Lorenz Justinianao Hammerschmidt találta Kelet-Bolíviában, San José közelében. Az ottani példányok akár 15 cm átmérőt is elértek, lapos, világoszöld, gyakran vöröses szárúak, erős, sárgás tövisekkel. Idős areolákból sarjakat is fejlesztenek.

A virágok viszonylag nagyok (5–7 cm hosszúak és átmérőjűek), színük lazac- és kárminrózsaszín között változik.

A faj Európában Gymnocalycium spec. 'Roboré' néven került bevezetésre.

Szerzők

• Szöveg: Csuha László és Mánfai Gyula
• Kép: Holló László (1.), Mánfai Gyula (2–3.)
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 174. kártya