Gymnocalycium hyptiacanthum
| Gymnocalycium hyptiacanthum | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Gymnocalyciinae |
| Nemzetség | Gymnocalycium |
| Faj | Gymnocalycium hyptiacanthum |
 
| |
Tudományos név
- Gymnocalycium hyptiacanthum (Lem.) Britton & Rose, Cactaceae 3: 156. 1922. Sec. Charles (2009)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a görög gymnos (meztelen) és kalyx (kehely/bimbó) szavak összetétele, amely a kaktuszok virágbimbóinak csupasz, tövis és szőr nélküli pikkelyeire utal.
- A faji jelző, a hyptiacanthum, a görög hyptios (visszahajló, fekvő) és akantha (tövis) szavakból származik, ami a testre szorosan rásimuló, visszahajló tövisekre utal. A taxont eredetileg Charles Lemaire írta le 1839-ben, majd Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose helyezte át a jelenlegi nemzetségbe 1922-ben.
Típus
- Gymnocalycium hyptiacanthum; Charles Lemaire, Uruguay, 1839.
- Első leírása: Cactearum Genera Nova et Species Novae: 21. (1839).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose 1922.
Gymnocalycium hyptiacanthum képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Gymnocalycium hyptiacanthum szinonimái
- ≡ Echinocactus hyptiacanthus, ≡ Gymnocalycium platense var. hyptiacanthum, ≡ Gymnocalycium gibbosum var. hyptiacanthum, ≡ Cactus hyptiacanthus
- = Echinocactus netrelianus, ≡ Gymnocalycium netrelianum, ≡ Gymnocalycium leeanum var. netrelianum, ≡ Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. netrelianum
- = Echinocactus melanocarpus, ≡ Gymnocalycium melanocarpum
- = Echinocactus uruguayensis, ≡ Gymnocalycium uruguayense, ≡ Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. uruguayense
- = Echinocactus guerkeanus, ≡ Echinocactus platensis var. guerkeanus, ≡ Gymnocalycium guerkeanum
- = Echinocactus uruguayensis f. depressus
- = Gymnocalycium artigas
- = Gymnocalycium leeanum var. roseiflorum, ≡ Gymnocalycium uruguayense var. roseiflorum, ≡ Gymnocalycium artigas var. roseiflorum
- = Gymnocalycium rauschii
- = Gymnocalycium denudatum subsp. angulatum, ≡ Gymnocalycium volskyi subsp. angulatum
- = Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. callistum
- = Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. rotundatum
- = Gymnocalycium netrelianum subsp. albidulum
- = Gymnocalycium netrelianum subsp. blanquilloense
- = Gymnocalycium netrelianum subsp. stramineum
- = Gymnocalycium netrelianum subsp. tamborense
- = Gymnocalycium uruguayense subsp. aureiflorum
- = Gymnocalycium uruguayense subsp. bernabeense
- = Gymnocalycium uruguayense subsp. rionegroense
- = Gymnocalycium uruguayense subsp. schlosserianum
- = Gymnocalycium uruguayense subsp. topadorum
- = Gymnocalycium volskyi
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A hajtás általában magányos, de idős korban sarjadhat és kis csoportokat alkothat. Alakja ellapult gömb vagy félgömb, színe sötétzöld, olajzöld vagy szürkészöld, átmérője 5–10 cm. A szár 9–11 széles, alacsony, lekerekített bordákra tagolódik, amelyeket sekély keresztbarázdák osztanak tompa szemölcsökre. Az areolák oválisak, fehéres vagy sárgás nemezzel borítottak. A tövisek száma areolánként 5–9, sugárirányban elhelyezkedők, jellegzetesen a testre simulnak vagy enyhén visszahajlanak. Színük sárgásfehér vagy halványbarna, idővel elszürkülnek. A középtövis rendszerint hiányzik, de néha egy-egy rövidebb megjelenhet. A gyökérzet rostos, esetenként enyhén megvastagodott.
Generatív test
Virág
A virág a csúcs közelében fejlődik, tölcsér alakú, 4–5 cm hosszú. Színe jellegzetesen halványsárga, krémsárga vagy citromsárga, ami megkülönbözteti sok más rokon fajtól.
- Takarólevelek: A lepellevél lándzsás vagy lapát alakú, a külső lepellevél zöldes sávval futtatott, a belső lepellevél vagy sziromlevél selymes fényű. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak sárgásak, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibe 8–10 ágú, sárgásfehér. Egy sorban maradjon!
Termés
A termés gömbölyded vagy ovális, éretten sötétzöld, pikkelyes.
- Magja: A magja apró, barna vagy fekete, a Gymnocalycium szekcióra jellemző finom felületi struktúrával.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj fő elterjedési területe Uruguay déli és középső része, de megtalálható Argentína keleti határvidékén (Buenos Aires tartomány déli részein) is.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Alacsonyabb hegyvidéki gyepekben, köves domboldalakon és pampákon él. Gyakran füvek között vagy sziklák repedéseiben bújik meg. Az élőhelyén a csapadék eloszlása viszonylag egyenletes az év folyamán, az éghajlat mérsékelt-szubtrópusi.
Kultúrában tartás
A Gymnocalycium hyptiacanthum könnyen tartható faj, amely jól alkalmazkodik a gyűjteményi körülményekhez. Ásványi anyagokban gazdag, jó vízelvezetésű talajt igényel, de elviseli a valamivel több humuszt is, mint az andoki fajok. A tenyészidőszakban rendszeres öntözést és világos, de a déli tűző naptól némileg védett helyet kedvel. Teleltetése hűvös (5–10 °C) és száraz környezetben történjen. A faj jó fagytűrő képességgel rendelkezik, szárazon tartva rövid ideig a ‑5 °C alatti hőmérsékletet is elviseli.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A sárga virágszín és a testre simuló tövisek kombinációja jól elkülöníti a legtöbb Gymnocalycium fajtól. Legközelebbi rokonai a Gymnocalycium uruguayense és a Gymnocalycium schroederianum, de előbbitől a kisebb termet és a több borda, utóbbitól a virág színe és a tövisek elhelyezkedése választja el.
Taxonómia és filogenetika
A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok a fajt a Gymnocalycium nemzetség Gymnocalycium szekciójába sorolják. A filogenetikai adatok alapján az uruguayi és kelet-argentínai (pampás) klád tagja. Taxonómiai státusza vitatott volt, mivel sokáig szinonimaként kezelték a Gymnocalycium leeanum névvel, de a prioritás elve alapján a hyptiacanthum név az érvényes.