Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri
| Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Gymnocalyciinae |
| Nemzetség | Gymnocalycium |
| Faj | Gymnocalycium horstii |
| Alfaj | Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri |
Tudományos név
- Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri (Swales) P.J.Braun & Hofacker in Schumannia 3: 188. 2002. Sec. Charles (2009)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a görög gymnos (meztelen) és kalyx (kehely/bimbó) szavak összetétele, amely a kaktuszok virágbimbóinak csupasz, tövis és szőr nélküli pikkelyeire utal.
- Az alfaji jelzőt, a buenekeri-t, Bueneker Rudolf Christian (1905–1970) német-brazil növénygyűjtő tiszteletére adta a leíró, aki jelentős szerepet játszott Rio Grande do Sul állam kaktuszflórájának feltárásában. A nevet ebben a rangban Bercht Ludwig publikálta 1994-ben, átsorolva Swales G. J. 1978-as eredeti fajleírását.
Típus
- Gymnocalycium buenekeri; Bueneker Rudolf Christian, Brazília, Rio Grande do Sul, Sao Francisco de Assis, 1970-es évek.
- Első leírása: National Cactus and Succulent Journal 33(3): 49. (1978).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Bercht Ludwig 1994.
Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri szinonimái
- ≡ Gymnocalycium buenekeri, − Gymnocalycium horstii var. buenekeri
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A hajtás ellapult gömb alakú, gyakran sarjad és csoportokat alkot, színe matt, sötétebb fűzöld vagy barnászöld, ellentétben a törzsfaj fényes bőrével. Átmérője 10–15 cm. A szár 5–6 (ritkábban több) széles, lapos, rendkívül tompa bordákra tagolódik, amelyeket sekély keresztbarázdák osztanak nagy, lekerekített szemölcsökre. Az areolák nagyok, oválisak, fehéres-szürke nemez borítja őket. A tövisek száma areolánként 1–5, többnyire 3, sugárirányban elhelyezkedők, a test felé hajlók, de nem simulnak rá teljesen. Színük krémszínű vagy sárgásbarna, idővel elszürkülnek. A középtövis hiányzik. A peremtövis hossza 15–25 mm. A gyökérzet rostos, erőteljes.
Generatív test
Virág
A virág a csúcs közelében fejlődik, tölcsér alakú, 4,5–7 cm hosszú és 6 cm átmérőjű. Színe jellegzetesen rózsaszín vagy mályvaszínű, ritkábban fehéres.
- Takarólevelek: A lepellevél széles, lapát alakú, a külső lepellevél zöldes sávval futtatott a külső oldalon, a belső lepellevél vagy sziromlevél selymes fényű rózsaszín. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak fehérek vagy rózsaszínesek, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibe 8–10 ágú, sárgásfehér. Egy sorban maradjon!
Termés
A termés ovális vagy hosszúkás, éretten sötétzöld vagy kékeszöld, pikkelyekkel borított, húsos.
- Magja: A magja viszonylag nagy, vörösesbarna vagy feketés, felülete rücskös.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Az alfaj endemikus Brazília legdélebbi részén, Rio Grande do Sul államban, Sao Francisco de Assis és Santiago környékén.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sziklás domboldalakon, köves gyepekben és dombtetőkön él 200 és 400 méter tengerszint feletti magasságban. Az éghajlat szubtrópusi, bőséges csapadékkal és enyhe telekkel.
Kultúrában tartás
A Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri hálás növény a gyűjteményekben. Kedveli a porózus, humuszban gazdagabb, de jó vízelvezetésű talajt. A nemzetség legtöbb tagjához képest vízigényesebb a tenyészidőszakban, és kifejezetten kerüli a tűző, déli napsütést; félárnyékban érzi magát a legjobban, ahol megőrzi sötétzöld színét. Télen hűvös (10–12 °C) és száraz környezetben teleltethető.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A törzsalaktól (subsp. horstii) matt, sötétebb zöld bőrszíne, rózsaszín virágai és erőteljesebb sarjadási hajlama alapján különíthető el. A törzsfaj bőre fényes polírozottnak hat, virágai pedig általában fehérek vagy krémszínűek.
Taxonómia és filogenetika
A 2010 utáni filogenetikai adatok megerősítették a taxon helyét a Gymnocalycium szekcióban. Bár sokáig önálló fajként kezelték, a morfológiai hasonlóság és a genetikai közelség miatt ma már többnyire a Gymnocalycium horstii alfajaként ismerik el, reprezentálva a fajkomplexum északnyugati populációit.