Gymnocalycium uruguayense
| Gymnocalycium uruguayense | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Gymnocalyciinae |
| Nemzetség | Gymnocalycium |
| Faj | Gymnocalycium uruguayense |
| Echinocactus uruguayense | |
|---|---|
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Gymnocalycium uruguayense | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Echinocactus uruguayense |
Tudományos név
- Gymnocalycium uruguayense (Arechavaleta) Britton & Rose 1922
elfogadott, érvényes név - Echinocactus uruguayense Arechavaleta 1905; Gymnocalycium hyptiacanthum (Lemaire) Britton & Rose 1922; Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. uruguayense (Arechavaleta) Meregalli 2008; Gymnocalycium netrelianum (Monville) Britton & Rose 1922
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház, valamint az alatta lévő rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal.
- A fajnév annak Uruguay-i élőhelyére utal.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Uruguay, Paso de los Toros környéke
- Első leírása: Anales del Museo Nacional de Montevideo 5: 218. 1905.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose 1922
A(z) Gymnocalycium hyptiacanthum szinonimái
- (A(z) Gymnocalycium uruguayense a(z) Gymnocalycium hyptiacanthum szinonimája)*
- ≡ Echinocactus hyptiacanthus, ≡ Gymnocalycium platense var. hyptiacanthum, ≡ Gymnocalycium gibbosum var. hyptiacanthum, ≡ Cactus hyptiacanthus
- = Echinocactus netrelianus, ≡ Gymnocalycium netrelianum, ≡ Gymnocalycium leeanum var. netrelianum, ≡ Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. netrelianum
- = Echinocactus melanocarpus, ≡ Gymnocalycium melanocarpum
- = Echinocactus uruguayensis, ≡ Gymnocalycium uruguayense, ≡ Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. uruguayense
- = Echinocactus guerkeanus, ≡ Echinocactus platensis var. guerkeanus, ≡ Gymnocalycium guerkeanum
- = Echinocactus uruguayensis f. depressus
- = Gymnocalycium artigas
- = Gymnocalycium leeanum var. roseiflorum, ≡ Gymnocalycium uruguayense var. roseiflorum, ≡ Gymnocalycium artigas var. roseiflorum
- = Gymnocalycium rauschii
- = Gymnocalycium denudatum subsp. angulatum, ≡ Gymnocalycium volskyi subsp. angulatum
- = Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. callistum
- = Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. rotundatum
- = Gymnocalycium netrelianum subsp. albidulum
- = Gymnocalycium netrelianum subsp. blanquilloense
- = Gymnocalycium netrelianum subsp. stramineum
- = Gymnocalycium netrelianum subsp. tamborense
- = Gymnocalycium uruguayense subsp. aureiflorum
- = Gymnocalycium uruguayense subsp. bernabeense
- = Gymnocalycium uruguayense subsp. rionegroense
- = Gymnocalycium uruguayense subsp. schlosserianum
- = Gymnocalycium uruguayense subsp. topadorum
- = Gymnocalycium volskyi
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Hajtásai egyhajtásúak vagy sarjadók, gömbölydedek, de általában erősen lapítottak. Élőhelyen gyakran alig emelkedik a talajszint fölé. Az egyes hajtások magassága 3–3,5 cm, átmérője 5–9 cm, színe sötétzöld.
Szemölcsök
Bordáinak száma 12–14, laposak, tompa élűek, határozott dudorokra tagoltak.
Axillák
Areolák
Areolái kerekek, fiatalon szürkés gyapjút viselnek.
Tövisek
- Középtövis: nincs
- Peremtövis: általában 3 db, ritkán 5, nagyon ritkán ennél több, erősek, visszahajlók és a hajtásra simulnak, gyakran póklábakra emlékeztetnek, 15–20 mm hosszúak
Színük eleinte sárga, később barnásra vagy fehéresre változik.
Generatív test
Virág
- Lepellevelek: világos citromsárga virágok, harang alakúak, kb. 40 mm hosszúak és 55–60 mm átmérőjűek; a magház és a virágcső pikkelyei zöldek, némi barnás árnyalattal, a külső lepellevelek halványsárgák
- Ivarlevelek: —
Termés
Termése hosszúkás ovális, olívazöld színű, 8–15 mm átmérőjű és 20 mm hosszú.
- Magja: matt fekete, 1,77 × 2,05 mm
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Uruguay (Paso de los Toros környéke), Brazília (Rio Grande do Sul), Argentína (Entre Ríos)
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: néhányszáz méter tengerszint feletti magasságban, aprózódott, főleg magmatikus kőzetkibukkanású, hullámos felszíneken, sekély talajokon, alacsony lágyszárú növények között
Kultúrában tartás
Szép formájú és szép tövisezetű növény. Igazi értékét sárga virágai adják, ami a nemzetségben nem túlzottan gyakori. Lassan növekedő, sarjadásra csak az idős példányoknál számíthatunk. Igényli az alacsony pH-jú (pH 5–6,5) talajt, csak ilyenben fejlődik megfelelően. Tavasztól őszig üvegházban és szabadban is jól fejlődik és virágzik. Nem túlzottan fényigényes, napi néhány órai közvetlen napfénnyel beéri. Télen teljesen szárazon pihentessük, akár 5 °C-on is megbízhatóan telel. Virágzása április–májusban várható.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Taxonómia és filogenetika
Egyéb
Változékony faj, ami leginkább töviseinek alakjában és hosszában nyilvánul meg. Elég sok rendszertani vita van körülötte. Charles és Meregalli a G. hyptiacanthum faj alfajaként rendszerezik a G. netrelianum-mal együtt. Határozókulcsuk szerint a tövisek száma és színeződése alapján különböztetik meg az alfajokat, meglehetősen nagy átfedéssel. Tanulmányukban azonban elismerik, hogy az élőhelyen gyakran szinte lehetetlen őket megkülönböztetni. A „Hunt-lexikon” ezzel szemben a hyptiacanthum fajt bizonytalan eredetűnek tekinti, Kiesling újra tipizálását (1999) elutasítja, a netrelianum nevet pedig selejtezendőnek tartja. A gyűjteményekben a netrelianum néven tartott növények ennek ellenére gyakoriak. Leírtak egy formát G. uruguayense var. roseiflorum néven, amelynek virágszíne halvány vagy sötétebb lilásrózsaszín, sárga torokkal.
Szerzők
- Szöveg: —
- Kép: —
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 678. kártya