Parodia hausteiniana
| Parodia hausteiniana | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Notocacteae |
| Nemzetség | Parodia |
| Faj | Parodia hausteiniana |
 
| |
Tudományos név
- Parodia hausteiniana Rausch in Kakteen And. Sukk. 21: 45. 1970 sec. Anceschi & Magli 2018
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Domingo Parodi (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött.
- A fajt Erik Haustein német botanikusról nevezték el, aki az Erlangen Egyetem professzora volt, és 1949–1968 között az ismert német kaktuszos szaklapot, a KuaS-t szerkesztette.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
- Első leírása: KuaS 21: 45, 1970.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rausch 1970
A(z) Parodia hausteiniana szinonimái
- ≡ Bolivicactus hausteinianus
- = Parodia laui
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Magános, gömbölyű vagy kissé megnyúlt növény, kb. 50 mm átmérőjű. Hajtásai lágy, puha állományúak.
Szemölcsök
Mintegy 13 bordája enyhén csavarodó lefutású.
Areolák
Az areolák kerekek, 3 mm átmérőjűek, fehér filcesek, egymástól 6 mm távolságra állnak.
Tövisek
- Középtövis: 4 db, keresztben álló, erős, sárga, a hegye felé fokozatosan barnás színű, tőben vastagabb. Az alsó a leghosszabb, amely 13 mm is lehet és a hegye erősen visszahajlik. A Parodia laui néven leírt formánál a középtövisek száma legfeljebb három, ezek lehetnek horgasak
- Peremtövis: 26–30 db, 6–8 mm hosszúak, vékonyak, sugarasan állnak és a növény szárához simulnak. Színük eleinte sárga, később fehér
Generatív test
Virág
- Lepellevelek: a virág hossza és átmérője kb. 10 mm. A magház és a virágcső zöld, 4 mm hosszú, barna szőrrel borított. A lepel sárga, sötétsárga szegéllyel. A Parodia laui néven leírt formánál a virágok kissé nagyobbak, színük fénylő vöröses
- Ivarlevelek: a virág torka és a porzószál aranysárga. A bibe és a bibeszál aranysárga, hosszan kinyúlik a porzók közül
Termés
Termése ovális, 3–4 mm hosszú, olívzöld, fehér filccel fedett.
- Magja: hosszúkás ovális, mérete 0,5 × 1 mm, sötétbarna, bőre finoman szemölcsös
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Bolívia, Cochabamba tartomány, Mizque város környéke, 2200–2650 m magasságban. A Parodia laui néven leírt forma Mizquétől keletre, a szomszédos Campero közigazgatási területen található
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 2700 méteres magasságban, vulkanikus sziklagyepekben, néha alacsonyabb cserjék között él
Dirk Jan van Vliet holland gyűjtő DV 69 számon publikált gyűjtésénél Argentína van megadva helyszínként, közelebbi megjelölés nélkül. Ezt azonban legalábbis kétkedéssel kell fogadni.
Kultúrában tartás
A szerző gyűjteményében legalább 10 éve nevel egy példányt, amelyről hamar világossá vált, hogy a jeltábláján olvasható név hibás. Beazonosítása hosszú ideig tartott, mivel furcsán viselkedik.
Míg a leírások egyértelműen magános növénynek tartják, a példány erősen sarjad. A hajtások egy része a növény gyökeréről fejlődik, másik része pedig az oldalán, de 5–6 mm-es korukban ezek is gyökereket fejlesztenek és leválnak az anyanövényről. Ettől eltekintve minden más jellemzőjében megfelel a leírásnak.
A sarjadási hajlamot valószínűleg az élőhelyitől erősen eltérő, szerves anyagban gazdagabb talaj okozza. Erre vonatkozó kísérleteit a szerző a következő évben kezdi el.
A 2006-ban megjelent The New Cactus Lexicon-ban közölt kép is sarjadó növényt ábrázol, a szerkesztők zárójelben meg is jegyezték, hogy kultúrában készült. Ugyanakkor a szöveges részben magános növényként említik.
Az elmúlt években egész évben üvegházban, nyáron szabadban csapadék elleni védelemmel és anélkül, félárnyékban és teljes fényben is tartották. Mindezeket a körülményeket jól viseli, minden évben jól fejlődik, több hullámban, tartósan virágzik.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Taxonómia és filogenetika
Egyéb
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán (1. és 2.), Kolovics József (3.) és Tóth Norbert (4.)
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 354. kártya