Ugrás a tartalomhoz

Weingartia rauschii

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. június 6., 19:33-kor történt szerkesztése után volt. (Típus)
Weingartia canigueralii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Rebutiinae
Nemzetség Weingartia
Faj Weingartia canigueralii
Google képek Bing képek
Weingartia rauschii

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Weingartia canigueralii
Rendszertani besorolás
Faj Weingartia rauschii

Tudományos név

  • Weingartia canigueralii (Cárdenas) F.H.Brandt in Kakteen Orch. Rundschau 5: 17. 1978. Sec. Kiesling & al. (2014)
    elfogadott, érvényes név
  • Weingartia rauschii (G.Frank) F.H.Brandt in Kakteen Orch. Rundschau 3: 95. 1978 syn. sec. Kiesling & al. (2014)
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév, a Weingartia az IPNI és a botanikai etimológiai források (Genaust, Stearn) alapján Wilhelm Weingart német kaktuszszakértő és gyáros tiszteletére kapta az elnevezését.
  • A szinonim faji jelzőt, a rauschii nevet az eredeti leírás (protológus) szerint a felfedező, Walter Rausch osztrák kaktuszkutató és gyűjtő tiszteletére választották, aki ezt a rendkívül karakteres nómenklatúrai taxont először gyűjtötte. A történeti szinonimaként élő, de illegitim Rebutia rauschii (G.Frank) D.R.Hunt név kombinációja a nemzetségen belüli korábbi homonímia miatt érvénytelen.

Típus

  • Weingartia rauschii (G.Frank) F.H.Brandt; gyűjtő: Walter Rausch, gyűjtőszám: WR 289, Bolívia, Chuquisaca, Zudañez közelében, 2700 m tengerszint feletti magasságban; holotípus elhelyezve a zürichi szukkulens gyűjteményben (ZSS).
  • Első leírása: A taxont eredetileg Sulcorebutia rauschii néven Gerhart Frank írta le 1969-ben a *Kakteen und andere Sukkulenten* (20: 142) folyóiratban.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Jelenlegi érvényes kombinációját Fred Hermann Brandt közölte.
Sulcorebutia rauschii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Weingartia canigueralii szinonimái

  • (A(z) Weingartia rauschii a(z) Weingartia canigueralii szinonimája)*
  • Rebutia canigueralii, ≡ Sulcorebutia canigueralii
  • = Sulcorebutia tarabucoensis, ≡ Weingartia tarabucoensis, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis var. tarabucoensis
  • = Aylostera zavaletae, ≡ Sulcorebutia zavaletae, ≡ Weingartia zavaletae
  • = Sulcorebutia rauschii, ≡ Weingartia rauschii, ≡ Rebutia rauschii, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis subsp. rauschii
  • = Rebutia caracarensis, ≡ Sulcorebutia caracarensis, ≡ Weingartia caracarensis
  • = Rebutia inflexiseta, ≡ Sulcorebutia inflexiseta, ≡ Weingartia inflexiseta
  • = Sulcorebutia frankiana, ≡ Weingartia frankiana
  • = Sulcorebutia alba, ≡ Weingartia alba, ≡ Sulcorebutia vasqueziana subsp. alba
  • = Sulcorebutia verticillacantha var. aureiflora, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis var. aureiflora, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis subsp. aureiflora, ≡ Weingartia tarabucoensis var. aureiflora
  • = Sulcorebutia verticillacantha var. cuprea, ≡ Sulcorebutia verticillacantha subsp. cuprea, ≡ Weingartia cuprea
  • = Sulcorebutia vasqueziana var. albspina, ≡ Sulcorebutia verticillacantha var. albispina, ≡ Sulcorebutia losenickyana var. albispina
  • = Sulcorebutia frankiana var. aureispina
  • = Sulcorebutia losenickyana, ≡ Weingartia losenickyana, ≡ Sulcorebutia verticillacantha var. losenickyana, ≡ Sulcorebutia vasqueziana subsp. losenickyana, ≡ Sulcorebutia vasqueziana var. losenickyana, ≡ Weingartia vasqueziana var. losenickyana, ≡ Weingartia vasqueziana subsp. losenickyana
  • = Weingartia ritteri, ≡ Sulcorebutia ritteri, ≡ Sulcorebutia verticillacantha var. ritteri
  • = Sulcorebutia verticillacantha var. applanata, ≡ Sulcorebutia canigueralii var. applanata
  • = Sulcorebutia verticillacantha var. verticosior
  • = Weingartia aureispina
  • = Weingartia brevispina, ≡ Sulcorebutia brevispina, ≡ Sulcorebutia verticillacantha f. brevispina
  • = Weingartia callecallensis, ≡ Sulcorebutia callecallensis, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis var. callecallensis, ≡ Weingartia tarabucoensis var. callecallensis
  • = Weingartia saxatilis
  • = Weingartia perplexiflora, ≡ Sulcorebutia perplexiflora
  • = Weingartia albaoides, ≡ Sulcorebutia albaoides
  • = Weingartia albaoides subsp. subfusca, ≡ Weingartia albaoides subsp. subfuscata, ≡ Sulcorebutia albaoides var. subfusca
  • = Sulcorebutia verticillacantha var. chatajillensis, ≡ Sulcorebutia losenickyana var. chatajillensis, ≡ Sulcorebutia vasqueziana subsp. chatajillensis
  • = Weingartia croceareolata, ≡ Sulcorebutia croceareolata
  • = Weingartia pasopayana, ≡ Sulcorebutia pasopayana, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis subsp. pasopayana
  • = Weingartia rubroaurea, ≡ Sulcorebutia rubroaurea, − Weingartia rubro-aurea
  • = Weingartia tarabucina
  • = Sulcorebutia fischeriana, ≡ Weingartia fischeriana
  • = Sulcorebutia gemmae, ≡ Weingartia gemmae
  • = Sulcorebutia christiei
  • = Sulcorebutia pulchra subsp. lenkae
  • = Sulcorebutia tarabucoensis subsp. patriciae
  • = Sulcorebutia vasqueziana subsp. pedroensis
  • = Sulcorebutia elizabethae, ≡ Weingartia elizabethae, ≡ Weingartia gemmae var. elizabethae
  • = Sulcorebutia naunacaensis, ≡ Weingartia naunacaensis, ≡ Weingartia gemmae subsp. naunacaensis, ≡ Weingartia gemmae var. naunacaensis
  • = Sulcorebutia tarabucoensis subsp. lindae
  • = Sulcorebutia cantargalloensis, ≡ Weingartia cantargalloensis
  • = Sulcorebutia frankiana var. intermedia
  • = Sulcorebutia frankiana var. rectispina
  • = Sulcorebutia frankiana var. variabilis
  • = Sulcorebutia pulchra var. albiareolata, ≡ Sulcorebutia albiareolata
  • = Sulcorebutia pulchra var. longispina, ≡ Sulcorebutia callichroma var. longispina
  • = Sulcorebutia heliosoides, ≡ Weingartia heliosoides
  • = Sulcorebutia callichroma
  • = Sulcorebutia crispata var. muelleri
  • = Sulcorebutia arachnites
  • = Sulcorebutia luteiflora
  • = Sulcorebutia slabana
  • = Sulcorebutia cantargalloensis var. torrepampensis


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Kisméretű, lapított gömb alakú, sötétzöld, de fénynek kitett helyen erősen lilás, sötét ibolyaszínű vagy szinte feketés tónusú pozsgás szár rendelkező növény, amely az alapjától kezdve rendkívül intenzíven sarjad, így idővel sűrű telepeket vagy párnákat képez. A hajtás felületét spirálvonalak mentén elhelyezkedő, alacsony, lekerekített, kissé fejsze alakú szemölcsök borítják, a kaktuszok többségére jellemző éles, folyamatos bordák teljesen hiányoznak. A szemölcsök felső részén keskeny, megnyúlt, finoman nemezes areolák találhatók. Az areolákon ülő tövisek rendkívül rövidek, finomak, fésűszerűen a szár felszínére simulnak; a peremtövisek száma általában 9–11, színük feketés vagy sötétbarna, hosszuk alig éri el az 1–2 mm-t. Kifejezett, kiálló, szurkáló középtövis nem fejlődik. Az axillák a szemölcsök tövében csupaszok vagy minimális gyapjat viselnek. Valódi fotoszintetizáló levél vagy levelek nem láthatók. A növény a szárazság átvészelésére vaskos, répa alakú, mélyre hatoló húsos gyökér vagy gyökérzet segítségével raktároz tápanyagokat és vizet.

Generatív test

Virág

A nemzetségre jellemzően összetett virágzat hiányzik, a növény magányos virágokat fejleszt. A virág tölcsér alakú, 3–5 cm átmérőjű, feltűnő magenta, élénk sötétrózsaszín vagy mélyvörös színű, és a szár alsó részén vagy oldalán elhelyezkedő areolákból tör elő a tavaszi időszakban.

  • Takarólevelek: A csésze és a párta szerkezete nem különül el élesen; a külső zónában elhelyezkedő olivazöld vagy lilás pikkelyes külső lepellevél fokozatosan megy át a ragyogó magenta színezetű belső lepellevél vagy sziromlevél körbe, melyek együttesen alkotják a látványos lepellevélkoszorút.
  • Ivarlevelek: A számos vékony porzószálak tetején ülő portokok aranysárga virágport termelnek. A központi helyzetű termő felett vékony bibeszál emelkedik ki, amely sárgás vagy zöldes árnyalatú, többágú bibe részben végződik.

Termés

A termés kisméretű, gömbölyded, húsos, éretten vörösesbarna vagy zöldesbarna színű bogyó, amelyet apró pikkelyek borítanak, szőrzet és sörték nélkül.

  • Magja: A magok aprók, tojásdad alakúak, matt feketék vagy sötétbarnák, finoman bibircses felszínnel.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A faj természetes körülmények között kizárólag dél-amerikai endemizmusként ismert, természetes populációi kizárólag Bolívia területén, azon belül Chuquisaca megyében, Zudañez tartomány hegyvidéki régióiban találhatók meg.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
    • Magaslati andoki régiók lakója, jellemzően 2700 méter feletti tengerszint feletti magasságban fordul elő.
    • Életmódját tekintve tipikus litofiton, amely a meredek, kopár sziklafalak repedéseiben, vagy nagyon vékony, kavicsos talajréteggel borított kőpadokon telepszik meg.
    • Kiválóan alkalmazkodott az erős nappali sugárzáshoz és a drasztikus éjszakai lehűlésekhez a specifikus xerofiton növénytársulások tagjaként.

Kultúrában tartás

Különleges és rendkívül népszerű taxon a gyűjtők körében a szokatlan sötétlila bőrszíne és fésűs tövisei miatt. Tartása során a legfontosabb tényező a tökéletes vízáteresztő, durva ásványi szubsztrátum (durva homok, pumisz, kavics keveréke) biztosítása, mivel vaskos répagyökere hajlamos a rothadásra. Sok fényt igényel a kompakt növekedéshez és a jellegzetes lilás elszíneződés megtartásához. Télen szigorúan szárazon, 5–8 °C-os hűvös helyen kell tartani; ez a hideghatás elengedhetetlen a tavaszi virágzáshoz.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A növény könnyen azonosítható és elkülöníthető a többi rokon fajtól teljesen lapított, sötét, fésűs töviszetű szemölcsei és jellegzetes lilás-magenta bőrszíne révén. Bár nómenklatúrailag a Rebutia rauschii név alatt korábban összekeverték az Aylostera pygmaea (korábban Rebutia rauschii Zecher) fajjal, morfológiájában, testméretében és virágszerkezetében (karéjos virágcső-pikkelyek) egyértelműen elkülönül attól, és a Weingartia fejlődési vonalához tartozik.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség vagy az alatti szinteket vizsgáló 2010 utáni molekuláris filogenetikai kutatások és a Korotkova et al. (2021) Cactaceae checklist nómenklatúrai revíziója tisztázta a korábbi súlyos homonímia-problémákat. Mivel a David Hunt által javasolt Rebutia rauschii kombináció illegitimnek bizonyult a korábbi Zecher-féle leírás miatt, valamint a genetikai eredmények megerősítették a korábbi Sulcorebutia nemzetség beágyazódását a szélesebb értelemben vett észak-andoki szukkulens kládokba, a taxon jelenleg a monofiletikus Weingartia nemzetségbe tartozik.

Forrás