Lithops hookeri

Lithops hookeri
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Aizoaceae
Alcsalád	Ruschioideae
Nemzetség-; csoport	Ruschieae
Nemzetség	Lithops
Faj	Lithops hookeri

Tudományos név

Lithops hookeri (Berger) Schwantes, Z. Sukkulentenk. 3: 35 (1928).
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög lithos (kő) szóból származik, utalva a növény kövekre emlékeztető megjelenésére.
A hookeri fajnév Sir Joseph Dalton Hooker (1817–1911) angol botanikus, növényföldrajztudós és a Kew Gardens egykori igazgatójának állít emléket. Hooker 1874-ben ezt a fajt tévesen a Mesembryanthemum truncatellum fajjal azonosította. A hibát Alwin Berger 1908-ban javította, és róla nevezte el a fajt.

Lithops hookeri képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Mesembryanthemum turbiniforme Haw., 1803
Mesembryanthemum truncatellum Hook.f. non Haw., 1874
Mesembryanthemum hookeri Berger, 1908
Lithops aurantiaca L.Bolus, 1932
Lithops turbiniformis (Haw.) N.E.Br., 1922

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Levélpár

Általában kisebb-nagyobb, idősebb korban akár igen nagy telepeket alkot. A levélpár felülnézetben ovális-kerekded, 25–35 mm hosszú és 20–25 mm széles. Felső felülete többnyire sík.

A levélfelszínt durvább vagy finomabb, agyvelőszerű barázdák hálózata díszíti. Az ablakok a mélyedésekben keskeny hálózat formájában jelennek meg, a hasíték közelében esetenként kissé kiszélesedve. Színe rendkívül változatos, a halványbarnától és szürkésbarnától a vöröses árnyalatokon át a sötétbarnáig terjed.

Gyökérzet

Dúsan elágazó főgyökérrendszert fejleszt.

Generatív test

Virág

Virágai nagyok, 30–40 mm átmérőjűek, sárga színűek. A virágzás rendszerint szeptember és október hónapban történik.

Termés

A termés 5–6 rekeszű toktermés.

Magja: A magok világosbarnák, gömbölydedek, apró csőrrel ellátottak, átlagosan 0,85–1,00 mm méretűek.

Változatok

Lithops hookeri var. dabneri

Nevét megtalálójáról kapta. Az alapváltozattól világos szürkés-kékes színével, sötét, töredezett és sűrűn elhelyezkedő barázdáival különbözik.

Lithops hookeri var. elephina

Nevét elefántszürke színéről kapta. Ritkább és sekélyebb barázdákkal rendelkezik, mint az alapváltozat.

Lithops hookeri var. lutea

Nevét sárgás-narancsos színéről kapta. Felszíne domborúbb, amelyet vörös vonalakkal díszített árkok hálózata tagol kiemelkedő szigetekre.

Lithops hookeri var. marginata

Nevét a felső felületet szegélyező cikk-cakkos mintázatról kapta. Az alapváltozathoz hasonlít, de barázdái kevésbé mélyek, valamint áttetsző, elmosódott ablakterületei a középső részeken is megjelennek.

Lithops hookeri var. subfenestrata

Nevét részben áttetsző ablakairól kapta. Könnyen felismerhető fényes felszínéről, sötét barnáslila színéről és sekély barázdáiról.

Lithops hookeri var. susannae

Susanna Bergh tiszteletére nevezték el, aki Desmond T. Cole munkatársa volt a faj felfedezésekor. Színe világos piszkossárga vagy sárgásszürke, barázdái sekélyek, szélesek és viszonylag ritkán helyezkednek el.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A faj és változatai a Dél-afrikai Köztársaságban, a Groblershoop, Britstown és Kimberley által határolt területen fordulnak elő.

Élőhely: Az egyes változatok különböző kőzettípusokhoz kötődnek. A var. hookeri kvarciton, homokkövön és vulkáni eredetű kőzeteken él. A var. subfenestrata sötét, vastartalmú alapkőzeteken fordul elő. A var. lutea rózsaszínes-barnás kvarciton található, míg a var. elephina durva diabázalapkőzethez kötődik. A var. marginata agyagpalán, kvarciton, láván és diabázon él. A var. dabneri mészkőterületeken fordul elő, a var. susannae pedig erősen töredezett pegmatiton. Gyakori kísérőnövényei a Titanopsis calcarea és a Mestoklema arboriforme.

Kultúrában tartás

A lithopsok laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű talajban fejlődnek a legjobban. A Lithops hookeri és változatai semleges vagy enyhén savanyú talajkeverékben eredményesen nevelhetők, a var. dabneri azonban a meszes talajt is jól tűri.

Tavasztól őszig napos helyen, télen pedig világos körülmények között célszerű tartani. A megfelelő megvilágítás nemcsak a kompakt növekedéshez, hanem az őszi virágzáshoz is nélkülözhetetlen.

Teleltetése 10 °C körüli hőmérsékleten ajánlott. A vegetációs időszakban a 20–30 °C közötti hőmérséklet az ideális. A téli teljes szárazon tartást követően március végétől fokozatosan növelhető az öntözések gyakorisága. Kezdetben havonta egyszer, majd kéthetente, végül hetente öntözzük. Ősszel fokozatosan csökkenteni kell a vízadagokat, de a virágzás végéig a növények még igénylik a rendszeres nedvességet.

Szaporítása szinte kizárólag magvetéssel történik.

Egyéb

Az „Envy” a C336 gyűjtőszámú forma zöldesbarna változata. Számos, botanikailag nem elkülönített forma ismert:

„vermiculate” – rendkívül sűrű és finom rajzolatú forma
„cerise” – bordó színű var. marginata
„red-brown” – barnásvörös var. marginata
„Abrahamsdam” – az alapfaj téglavörös termőhelyi változata
„brunneoviolacea” – a var. subfenestrata lilásbordó, kevésbé fényes alakja

Fontosabb Cole-gyűjtőszámok:

var. dabneri: C13, C85, C301
var. elephina: C92, C93
var. hookeri: C110, C112, C113, C114, C118, C142B, C340
var. hookeri „vermiculate”: C23, C51, C335, C336
var. lutea: C38
var. marginata: C35, C137, C338
var. marginata „cerise”: C88
var. marginata „red-brown”: C53, C89, C154, C155, C337
var. subfenestrata: C21, C156, C175
var. subfenestrata „brunneoviolacea”: C19
var. susannae: C91

Szerzők és forrás

Szöveg: Szabó László
Kép: Szabó László
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete és Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 156–157. kártya