Copiapoa humilis subsp. humilis
| Copiapoa humilis subsp. humilis | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Copiapoeae |
| Nemzetség | Copiapoa |
| Faj | Copiapoa humilis |
| Alfaj | Copiapoa humilis subsp. humilis |
Tudományos név
- Copiapoa humilis subsp. humilis sec. Larridon & al. 2015
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.
- A fajnév latin eredetű („humilis”), jelentése: alacsony, kicsiny, törpe. A név a faj apró, gyakran a talajba süllyedő megjelenésére utal.
Típuspéldány
- Első leírása: Florula Atacamensis seu enumeration… 23. (1860).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Hutchison, 1953.
chileanendemics.rbge.org.uk
chileanendemics.rbge.org.uk
A(z) Copiapoa humilis subsp. humilis szinonimái
- Nincsenek szinonimák.

Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Gyökérzet
Erős karógyökérrel rendelkezik, amely vékonyabb gyökérnyakkal kapcsolódik a hajtáshoz.
Hajtás
Néha magányos, de gyakrabban tövénél sarjadó faj.
A hajtás alakja a lapított gömbtől a kissé megnyúlt gömbszerűig változik. Átmérője 3–9 cm. Színe az élénkzöldtől a tompa olívzöldön át barnás árnyalatig terjedhet.
Az idősebb példányok csúcsa általában dús, fehér gyapjúval borított.

Bordák
Bordáinak száma 10–14. Magasságuk 5–15 mm, rendszerint alacsony szemölcsökre tagoltak.
Areolák
Az areolák 2–4 mm átmérőjűek, fehér gyapjasak. Egymástól 8–15 mm távolságra helyezkednek el.
Tövisek
- Középtövisek: fiatal példányokon gyakran hiányoznak. Idősebb növényeken számuk 1–4, hosszuk 1–3,5 cm, egyenesek vagy enyhén hajlottak. Színük szürkés vagy barnás, a csúcs felé sötétebb árnyalatúak. A korábban C. longispina néven leírt formánál a középtövisek hossza az 5 cm-t is elérheti.
- Peremtövisek: számuk 7–13, hosszuk 0,8–2,5 cm, fiatal példányokon csupán néhány milliméteresek. Színük szürkés vagy fehéres.

Generatív test
Virág
Illatos virágai 3–4 cm hosszúak és átmérőjűek, színük sárga.
Termés
Gömbölyű terméseinek átmérője mintegy 8 mm.
- Mag: a magok általában 1 mm-nél nagyobbak.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile, Antofagasta és Atacama régió.
- Típus élőhely: Antofagasta régió, Antofagasta tartomány, Taltal településközösség területén, Paposo közelében.
A tengerparti hegyeken fordul elő, 0–500 méteres tengerszint feletti magasságban, a longispina forma akár 1000 méterig is.
Kőtörmelékes, szerves anyagban rendkívül szegény talajon él, erős napsugárzásnak kitett helyeken. Az intenzív sugárzást a gyakori légköri pára mérsékli. A csapadékhoz főként páralecsapódás útján jut. Más növényfajok csak igen kis egyedszámban fordulnak elő élőhelyén.
- Copiapoa humilis subsp. humilis
-
Bodor János
-
Lukoczki Zoltán
Kultúrában tartás
Fényigényes faj. Elégtelen fényben hajtásai megnyúlhatnak.
Az extrém nyári sugárzástól és hőségtől védeni kell. Talaja legyen mészszegény, erősen ásványi összetételű, kevés szerves anyaggal, az átlagosnál porózusabb szerkezetű.
Az öntözővíz maradéktalanul el kell hogy folyjon, pangó víz nem maradhat a cserép alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres öntözést igényel.
Erős karógyökere miatt az átlagosnál mélyebb ültetőedény szükséges.
Télen világos, fagymentes helyen, szárazon pihentetendő.
Egyéb
A korábban Copiapoa longispina néven leírt formát ma a Copiapoa humilis subsp. humilis erősebb tövisezetű alakjának tekintik, önálló faji vagy alfaji rangja nem indokolt.
Összehasonlító táblázat a Copiapoa humilis alfajokról
| Bélyeg | subsp. humilis | subsp. matancillensis | subsp. tenuissima | subsp. tocopillana | subsp. variispinata |
|---|---|---|---|---|---|
| Elterjedés | Chile, Paposo és környéke | Chile, Quebrada Matancillas, Huasco térsége | Chile, El Cobre, Antofagastától északra | Chile, Tocopilla környéke | Chile, Quebrada Iscuña, Paposo és Blanco Encalada között |
| Élőhely | Parti, ködös, rendkívül száraz területek | Quebrada Matancillas, 100–150 m | Rendkívül száraz élőhely; a parti köd hatása kisebb lehet | Árida tengerparti dombvidék, 800–1000 m; ködhatással | Sziklás élőhely, mintegy 300 m magasságban |
| Életforma | Alacsony termetű, rendszerint csoportos | Az eredeti leírás alapján különálló alfaj; részletes habitusadatok külön forrásból szükségesek | Geofiton jellegű; nagy gumós gyökérből fejlődik | Többnyire magányos | Csoportokat alkot; a csoportok szélessége gyakran nagyobb a magasságuknál |
| Szár | Kicsi, alacsony, változó színű | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | Nagyon kicsi; jelentős része a talajba süllyedhet | Gömbölyded vagy röviden hengeres; szürkészöldtől kékeszöldig | Feltűnően zöld, puha |
| Gyökér | Nagy, répaszerű | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | Nagy, gumós gyökér; ez a taxon egyik legjellegzetesebb bélyege | Hosszú, vastag, répaszerű gyökér | Hosszú, vastag, mélyre hatoló gyökérzet |
| Bordák | Alacsonyak, szemölcsösen tagoltak | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | 15–18, ritkán 22; bemetszettek, szemölcsökre tagolódhatnak |
| Tövisek | Változó számú és hosszúságú | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | Finomabb, általában rövidebb | Sötét, viszonylag sűrű | Rendkívül változatos számú és hosszúságú |
| Jellegzetes töviszet | Változékony | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal | A geofiton habitushoz képest finomabb tövisek | Sötétebb tövisek | A névnek is alapot adó változatos töviszet |
| Virág | Nagy, élénksárga | Az eredeti leírás részletes adatai szükségesek | Sárga, kívül vöröses árnyalattal; kb. 2,5 cm átmérő | Citromsárga, kb. 2,3–2,5 cm | Kénsárga, kb. 2,5–3 cm |
| Legfontosabb megkülönböztető bélyeg | A C. humilis fajcsoport tipikus, változatos alakja | Földrajzilag elkülönült, Matancillas térségi taxon | Geofiton habitus és nagy gumós gyökér | Északi elterjedés, magányos, szürkészöld–kékeszöld szár | Feltűnően zöld szár és rendkívül változatos töviszet |
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
- Képek: Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán (Tata); Bodor János
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 388. kártya